Két temetés a debreceni Honvédtemetőben

Száz évvel ezelőtt, 1915 januárjában Debrecenben újból megnyitották az egykori 1848-as Honvédtemetőt, ahová a közeli katonai kórházban elhunyt frontharcosokat kezdték eltemetni. Az első két temetésre 1915 januárjában és februárjában került sor, pompás katonai tiszteletadással.   Január 20-án múlt száz esztendeje, hogy Debrecen legfontosabb katonai kegyhelyét, a Honvédtemetőt újra megnyitották, ettől kezdve Hősök Temetője néven is […]

Temesvár a szerbek kezén

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 6. rész 1918 novemberében, a fegyverszüneti egyezmény aláírását követően Temesvárt a szerbek, illetve a francia gyarmati hadsereg szállja meg. A közbiztonság meglehetősen rossz, a városlakók ennek ellenére megpróbálják fenntartani társasági életüket, még a farsangot is megünneplik. Lassan elkezdődik a következő szemeszter, és Dér Zoltánnak vissza kellene térnie […]

A kecske volt a fontosabb

Egy kiskatona története az 1. világháborúban Az 1892-ben Alsólendván született Toplak Ferencet a háború kitörésekor, tanulmányai közben sorozták be a császári és királyi 2. bosnyák gyalogezredbe. Galíciában megsebesült, s hadifogságba esett. Hadirokkantként került haza. 50 évvel később írta meg háborús történetét, ami 2010-ben Lendván nyomtatásban is megjelent.   Toplak Ferencnek a történet megírása előtti 50 […]

Szövetségesből ellenség

Avagy támadás helyett védekezés, védekezés helyett támadás 1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. Ezzel a lépéssel végérvényesen eldőlt az, hogy az egykori szövetséges nemcsak kibújik korábban vállalt kötelezettsége alól, hanem a továbbiakban az ellenséges tábort erősíti. A felek már hosszú évek óta rendelkeztek tervekkel egy egymással vívandó fegyveres konfliktus esetére. Igaz, nem […]

„Igaz-e, hogy a gaz Tisza Istvánt kiterítették?”

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 5. rész 1918 késő őszén zavaros állapotok uralkodnak az országban. Az egyetemista Dér Zoltán és édesanyja rokonlátogatásra indul a Dunántúlra. A vonatok zsúfoltsága és bizonytalan közlekedése, valamint a rossz közbiztonság miatt az utazás időnként kalandosra fordul. Mindeközben Zoltán öccse, Pista a hajmáskéri katonai táborban tartózkodik, ahol leszerelését […]

Egy püspökladányi család hagyatéka a Nagy Háborúból

Minden család életére jelentős hatást gyakorolt az első világháború. Ezt bizonyítja az a különleges családi hagyaték is, amelyet a Püspökladány Anno helytörténeti oldallal együttműködve, s egyszerre mutatunk be. A történetet és a képeket Megyaszai Szilvia, az oldal alapító szerkesztője osztotta meg velünk, a fotók elemzését állandó szerzőnk, Bálint Ferenc végezte el. A fényképek a Püspökladány […]

Sacro egoismo

Olaszország belépése az első világháborúba Antonio Salandra miniszterelnök 1914 januárjában megfogalmazta, hogy mit vár el a római külügyminisztérium tisztviselőitől: kizárólagos és korlátlan rajongást a haza iránt, szent önzést Olaszországért („sacro egoismo per l’Italia”), amely azt jelentette, hogy a külpolitikában egyedül csak a nemzet céljai számítanak, a szövetségi hűségnek semmi értelme nincs. Ez lett az első […]

Mi lesz, ha nem győzünk?

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 4. rész A háború folyik tovább, az élet egyre nehezebb, de a hátországban sokan bíznak a győzelemben. Aki az ellenkezőjét firtatja, az nem lesz túl népszerű. 1918 végén felbomlik a rend és elszabadulnak a szenvedélyek. A sikeres érettségi vizsgát követően 1916 szeptemberétől Dér Zoltán Budapesten folytatja tanulmányait, […]

Ennyi hulla nincsen a világon…

Avagy egy háborús regény női szemmel Mennyi veszteséget tud elviselni egy ember az élete során? Mennyi halálesetet tud feldolgozni négy év alatt, ami a közvetlen környezetében történik? Honnan tudták pótolni a nagyarányú emberveszteségeket? Hogyan lehet ép ésszel tovább élnie annak, aki mindazt átélte? Ilyesmi kérdések fordultak meg a fejemben Ernst Jünger Acélzivatarban című kötetének olvasása […]

A debreceni 3. honvédezred tragédiája a Kárpátokban

1915 januárjának végén az osztrák–magyar erők kitörni készültek a Kárpátokból, az ellenük meginduló ellentámadás nyomán azonban újra orosz csapatok jelentek meg a Magyar Királyság területén. Február első napjaiban a 20. honvéd hadosztály megfogyatkozott létszámú ezredei a Laborc folyó völgyében vívtak élethalál harcot a nyomukban járó orosz erőkkel. Ekkor került sor a debreceni 3. honvédezred megsemmisülésére… […]

Legfrissebb hozzászólások

@Algorithmic Trading System // 2025.11.04. 21:11A hadigondozás szervezete az első világháború alatt

What’s the best **https://wiki-auer.art/index.php/Usuario:Justina19F** for beginners with no coding skills?

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.