Budapesten a Hősök terén áll a Hősök Emlékköve, amely eredetileg az első világháborús emlékművek csoportjához tartozik, így története nem kapcsolódik közvetlenül a vele szomszédos Millenniumi emlékművéhez. Viharos történelme önállóan is sokféle narrációt, és az események számtalan aspektusát rejti magában. A Hősök tere története rendkívül sokszínű, és mint társadalmi tér egyfajta indikátora is a mindenkori […]
Amiről a Hőfer-jelentés nem szólt Przemyślt Európa legnagyobb erődrendszerei között említik a történészek. Védelmében számtalan Csongrád megyéhez és Szeged városához kötődő katona vett részt. A vár eleste előtti utolsó hónapok hangulatát bemutató üzenetekből és az 1915. március 22-én bekövetkezett „katasztrófa” utáni sajtóhírekből nyújtok az alábbiakban válogatást. Przemyśl ostroma és eleste – ahogyan Szegedről látták 1915 […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 10. rész 1919. július 10-én Zoltán a Keleti pályaudvaron felküzdi magát a vöröskeresztes vonatra és elindul Temesvár felé. A határig vöröskatonák kísérik az utasokat. Szeged előtt azonban leszállítják őket a vonatról, és a csomagokkal gyalogosan kell elhagyniuk a „vörös országot”. A tűző napon való több órányi cipekedés […]
Csirmaz István népfölkelő visszaemlékezése „Przemyslire” A háború kitörésekor 35 éves mezőkövesdi gazdálkodó, Csirmaz István visszaemlékezéseit a hadifogsága idején egy kis füzetbe kezdte el írni. Háborús története 1914 augusztusában, az orosz frontra indulással veszi kezdetét. Miután Lemberg környékén átesik a tűzkeresztségen, alakulata szeptember közepén visszavonul a przemyśli erődrendszer védelmére. Itt esik fogságba a vár 1915. március […]
Egy nemzet hadtörténelmének dicsőségkönyvében nem csupán győztes hadjáratok és csaták kerülnek feljegyzésre. Előfordul, hogy bár a hősies helytállás és a félelmet nem ismerő, bátor kitartás is kevésnek bizonyul a sikerhez, az utókor mégis méltónak ítéli a férfias küzdelemben alulmaradók haditetteit a megörökítésre. Az első világháború sok-sok nagy csatájának sorából ezért kínálkozik kiemelésre – tragikus befejezése […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 9. rész 1919 júniusában a Dunáról monitorok lövik a várost. Az élelmiszerhiány egyre elviselhetetlenebbé válik, ezért a megszállott területekről származó „hasznavehetetlen kenyérpusztítókat”, köztük a kiskorú diákokat hazaküldik a fővárosból. Dér Zoltán mielőtt visszatérne Temesvárra, úgy dönt, meglátogatja az apostagi rokonságot. Ez azonban a forradalmi terror idején nem […]
A George Frost Kennan amerikai diplomata és történész szóhasználatában a XX. század őskatasztrófájának, a kortársak által pedig Nagy Háborúnak nevezett első világháború történéseiről már könyvtárnyi irodalom született az elmúlt száz esztendő alatt. A világégés kitörésének centenáriumára szinte zavarba ejtően sok összefoglalás, tanulmánykötet jelent meg a 2014-es esztendőben idegen nyelven, azonban szép számmal hagyták el a […]
A háború kitörésekor Olaszország nem lépett be a nagy összecsapásba, ahogy azt szövetségesi kötelezettsége megkívánta volna, és így nem támogatta Ausztria–Magyarországot a harcban. Sőt, amíg a Monarchia katonái két hadszíntéren nagy veszteséget elszenvedve küzdöttek, addig a délnyugati szomszéd a haderejét fejlesztette és egy támadó háborúra készült… „…a hds. (hadsereg) hosszú idő óta főleg csak […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 8. rész A tanácshatalom irányítása alatt álló ország felveszi a harcot a kisantant államok hadseregei ellen. Több helyen ellenforradalmi kormány alakul. Dér Zoltán részt vesz a kötelező sorozáson, de ezúttal sem viszik el katonának. A főváros nélkülöz, amit megrendült egészségi állapotú főhősünk nagy önfegyelemmel és találékonysággal igyekszik […]
Amikor a múlt ősszel beindítottam szülőfalumra, Mezőnyárádra koncentráló helytörténeti kutatásomat, bíztam benne, hogy az alábbiakhoz hasonló történeteket vethetek majd papírra egyszer. Ahogy e weboldalon minden, ez is száz évvel ezelőtt kezdődött… A Nagy Háborúban 195 mezőnyárádi férfi öltötte fel az egyenruhát, és indult útnak a harcok mezejére. Közülük 28-an sohasem térhettek haza szeretteikhez, többé […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.