Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 23. rész 1918. június 15-én kezdődött az Osztrák‒Magyar Monarchia Albrecht fedőnevű támadó hadművelete a Piavénál, amelyben a Montellónál hősünk ütege is részt vett. A harctéri jegyzetei és az ütegnapló alapján a háború után külön tanulmányban örökítette meg az izgalmas napok történetét. Az írás megtalálható a Hadtörténelmi Levéltárban. […]
Emlékút és megemlékezés Bosznia-Hercegovinában A 2024-es esztendő több évforduló miatt is fontos év a számunkra. Idén 110 éve, hogy kitört az első világháború, s ebben az évben 120 éves a bileki halálmars áldozatainak az emlékműve. A történet és az emlékmű (újra) felfedezése, majd az obeliszk és a környezete megtisztítása a mi érdemünk. Az elmúlt években […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 22. rész 1918 júniusának elején a Piavénál már minden a készülő offenzíváról szól. Hősünk szép leírást ad az állomáshelyéről, Capo di Sopráról és annak a kastélyáról, aminek a parkjában gyakran gyönyörködik a táj szépségében. Mint „mozdonyos tiszt” itt nyert elhelyezést, de amikor június 15-én megszólalnak az ágyúk, […]
Király Iván honvéd tüzértiszt történetét bemutató sorozatunk 21. részében, a hosszú szabadságról visszatérő hősünk az alakulatát kereste, amit végül csak egy kisebb „odüsszeia” után talált meg. Megpróbáltam a bejárt és a naplóban részletesen megörökített útját rekonstruálni és ennek az eredményét bemutatni. Aki esetleg már próbálta a száz évvel ezelőtti eseményeket térképeken követni, az tudja, hogy […]
A 130 éve született Déry Ernő életútja 2/1. rész Az Osztrák‒Magyar Monarchia haditengerészete iránt érdeklődők számára jól ismert az SMS Zenta tragikus sorsa. Egy korábbi posztban a blog olvasói is megismerkedhettek az 1914. augusztus 16-án elsüllyedt cirkáló történetével. Most a hadihajón szolgálatot teljesítő magyar tengerészek egyikének, vitéz Déry Ernőnek a nem mindennapi életútját szeretném bemutatni. […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 21. rész Király Iván 1918 február végén négy hónapos tanulmányi szabadságot kapott. Ez idő alatt a 41. honvéd gyaloghadosztály kivonták a Piave-deltából és Vittorio Veneto környékén volt tartalékban, majd a Montellóval szemben állásban. Májusban a hosszú szabadságáról visszaérkező Király hadnagy szeretne alakulatához eljutni, de ez sokkal nehezebb […]
Az I. világháború folyamán a tüzérség csatadöntő szerepre tett szert. Talán ez volt az a fegyvernem, ami a legnagyobb minőségi és mennyiségi átalakuláson ment át a korszakban. Különösen igaz ez az éppen csak megalakult honvédtüzérségre. Ezt a fejlődést szeretném bemutatni a Király Iván naplójából megismert 41. honvéd tábori tüzérdandáron keresztül. Tábori tüzérdandárok a háború kezdetén […]
Az osztrák–magyar uralom Bosznia-Hercegovina modernizációjának korszaka volt, amelyben a megszálló csapatok egyes tábornokai kezdeményező szerepet játszottak. Ilyen volt a horvát származású Georg Babich (Gjuro, mai írásmóddal Đuro, vagy Djuro Babić) vezérőrnagy, aki a hercegovinai Trebinje városának katonai parancsnokaként és kerületi vezetőjeként nemcsak a közbiztonság és határvédelem megszilárdításában, hanem a közigazgatás és az infrastruktúra kiépítésében, megújításában […]
A bilećai osztrák‒magyar katonai temető 2/2. rész A bosznia-hercegovinai Bileća, vagy ahogy akkoriban hívták, Bilek katonai temetőjében az első világháború alatt megszaporodtak a síremlékek. A 135 osztrák‒magyar háborús sírból 39-ben magyar katona nyugszik. A cseh népfelkelők egy emlékfalat is építettek hősi halottjaiknak. A sírkertbe orosz hadifoglyokat is temettek. A temetőt bemutató sorozatunk második részében az […]
A hadüzenet napja A szarajevói merénylettől a világháború kitöréséig tartó időszak – a júliusi válság – egyik legfontosabb epizódja, amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan hadat üzen Szerbiának. Ez az esemény nemzetközi jogi értelemben a háború kezdete, mivel ezáltal a két érintett állam között beállt a hadiállapot. A dualista birodalom ezzel eleget tett […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.