Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 3. rész Roób József zászlóalja még bejut Przemyślbe és elfoglalja helyét az erődöv déli részén, Siedliskánál, de az orosz ostromgyűrű újra bezárul. 1914 november közepén viszonylagos nyugalomban telnek a hadnagy napjai. Éjjel ellenőrzik az őrszemeket, ennek veszélyeit, néha megható vagy humoros elemeit idézi fel a naplóíró. A […]
Endrődiek az első világégésben 1. rész Cikkemben egy különlegesnek mondható könyv, a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért című kiadványt szeretném ismertetni. Az Ujházy Miklós endrődi kántor által elmondott, és később kötet formájában is kiadott könyörgések és halottbúcsúztatók mintegy hatvanhárom, Endrődről hadba vonult katona sorsába nyújtanak betekintést. A katonák családi hátterét is […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 2. rész Hősünk 1914. október 28-án a harctérre indul. Az elválás fájdalmát az elhúzódó vonatozás növeli, gyalogmarsuk során szembesülnek a háború hallható és látható jeleivel, a civil menekülőkkel, elővigyázatosabbakká lesznek. November 5-én az első pillanatban még örülnek is annak, hogy harc nélkül bejutottak Przemyślbe, másnap elfoglalják helyüket […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 1. rész Új sorozatot indítunk útjára: a przemyśli erődrendszer elestének és visszafoglalásának 110. évfordulójára, magyar védőire emlékezésünk jegyében Roób József (1879–1953) kohómérnök, a magyar vasgyártás és kohászat meghatározó alakja naplóját adjuk közre a Hadtörténeti Múzeumban őrzött levelezőlapjainak szövegével kiegészítve. Roób a hadifogsága idején, 1916. március 15-én, talán […]
Nemcsak a könyveknek, hanem a kéziratoknak is megvan a maguk sorsa, nemkülönben egy személy hagyatékának. A Fátum játszhatott szerepet abban, hogy egy múltjára büszke család látóköréből, kezéből kikerült, szétszóródott a jeles ős iratöröksége. Ennek egy része most újraegyesítve kerül bemutatásra a Blogon. Roób József kohómérnök naplósorozata elé. „Az alapanyag”, avagy egy kirakós darabkái A Hadtörténeti […]
Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 29. rész 1879 márciusának második felében a szegedi árvíz híre megviseli a 46-os legénységet, ugyanakkor a tartalékosok számára a szabadságolást is jelenti. Sokan elkeseredve indulnak haza, ugyanis nem tudhatják, hogy megmaradt-e bármi az otthonukból. A mindig kemény Friedrich von Willecz ezredes is a könnyeivel küzdve búcsúzik a […]
Száztizenegy évvel ezelőtt zajlott le a m. kir. 5. honvéd lovashadosztály által Galíciában, Gorodoknál végrehajtott hősies, ám nagy véráldozatot követelő lovasroham. A gorodoki összecsapás során arra is fény derült, hogy a lovasság nem lehet egyenragú ellenfele a gépfegyvereknek, s a huszárság ideje leáldozott. A lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett az ütközetekben, elesett hősei közé tartozott bonyhádi […]
Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 28. rész 1879. február vége, március eleje. Hősünk ideje nagyrészét írásra fordítja. A Vásárhelyi Közlöny számára a kivégzés körülményeit írja le, és küldi el közlésre, mindeközben Róza húgán keresztül is kap egy megkeresést, hogy számoljon be a boszniai viszonyokról egy cikkben. Ezzel párhuzamosan elkezdi a naplója másolását, […]
A cs. és kir. Porosz Frigyes főherceg 7. huszárezred 5. százada maglaji tragédiája kellett ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina 1878-ban békésnek indult okkupációja gyökeres fordulatot vegyen. Hányan voltak és honnan származtak azok a huszárok, akik az 1878. augusztus 3-án Maglajnál és Žepčénél zajlott rajtaütés során haltak hősi halált? Hol állt az emlékművük és hogyan alakult a története? […]
Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 27. rész 1879. február. Hősünket pénztelenség és bolhák kínozzák. Egyetlen örömöt az szerez számára, hogy egy baráti kölcsön keretei között tud magának felhúzható zsebórát rendelni. Ekkor kapja a hírt, hogy február 19-én kivégzés lesz, amelyen az ő századának is részt kell vennie. Az ekkorra már megszokottnak számító […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!