Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 3. rész A háború előrehaladtával érezhetővé válik az áruhiány, megnehezedik az élet és megváltoznak az erkölcsi normák. Időnként letartóztatnak néhány hadseregszállítót és a frontról is borzasztó bűntettekről érkeznek hírek. Hallani még otthon a tábori bordélyokról is, diákunk figyelmét azonban egyre inkább a közelgő érettségi foglalja le. […]
A Hármas Szövetség kialakulása „Olaszország húsz éven belül, ha éppen nem előbb imperialista lesz. Bizonyos – ha csak Olaszország példájából indulunk ki – hogy a világ soha annyira nem hajlott az imperializmusra mint ma. A nacionalizmus és az imperializmus jelenti azt a két igazi életformát, ami sajátja ennek a roppant arányokban fejlődő, kimondhatatlanul szertelen, erővel […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 2. rész Sebesültszállító vonatok, hadifoglyok, újsághírek, mindennapi tragédiák, bevonuló osztálytársak, fronton elesett ismerősök és barátok. A mai epizód nagyon jól érzékelteti, mi és hogyan jut el a front borzalmaiból a békés vidéki városba, és azt, hogy a napló szerzőjének életét miként érinti a háború. A harctéri […]
Az első világháború kezdetén viselt osztrák–magyar egyenruhák a háború négy éve alatt számos változáson mentek keresztül. Az itt következő posztban röviden bemutatjuk ezeket a változásokat, valamint a Monarchia katonáinak a háború idején rendszeresített felszerelését. Azok számára, akiket mélyebben érdekel a téma, Műhely rovatunkban hamarosan hosszabb tanulmány formájában tesszük közzé az itt leírtakat. A világháború […]
Egy megsárgult hadifogolynapló története Gömöri hadinapló-sorozatunkat folytatva ezúttal egy Rimaszombat melletti kicsiny falu, mára a város részévé vált Rimatamásfalva községbe barangolunk el, ahol egykor Habán János (1889-1967) gazdálkodó élt családja körében. A besztercebányai 16. honvéd gyalogezredbe sorozott katona nem akármilyen emléket hagyott hátra az utókornak. A megsárgult jegyzetfüzeten „1917 Szilisznyovsky bánya, Oroszország” szerepel, tehát […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 1. rész A háború és következményei – ahogy egy középiskolás, majd egyetemista ifjú megélte: ezt az alcímet is adhattuk volna a ma induló sorozatnak. A frontvonalból visszatérünk most a hátországba, és egy temesvári diák 1914-1920 közötti emlékeit tesszük közé 17 részben. A szerző, Dér Zoltán később a soproni […]
Különvonat a Karszt-vasúton az első világháborús olasz front déli szakaszára Kétezer-tizenötben szélesen körvonalazódó nemzeti, sőt, nemzetközi összefogással nyilvános különvonat indul Szlovéniába, a száz évvel ezelőtt megnyílt első világháborús olasz front déli szakaszára. Doberdó, Isonzó, Görz, Caporetto, mind-mind máig ismerősen csengő nevek – ezeket a helyszíneket keressük majd fel vasúton, az Isonzó Expresszel. A tervezett utazás […]
Kovács György háborús naplója – 34. rész Kovács György háborús naplója több, általa a fronton írt verset is tartalmaz. Mára egyet választottunk ezek közül, amely egyúttal lezárása is forrásközlés-sorozatunknak. Sírhalom az Isonzó folyó mellett az olasz frontonHős vitézek a hazáért, apa a fiáért – vers Könnyű legyen kimúlásom,Istent erre kértem.Kívánságom teljesedett, imádkozzál értem!Magyar […]
Szőts Zoltán Oszkár: Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye Az Országos Széchényi Könyvtárban 1914 augusztusában létrehoztak egy első világháborús gyűjteményt, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés befejezésekor a kollekció több mint 176 ezer könyvtári egységből állt. Ezeknek a dokumentumoknak a nagy része máig hozzáférhető az intézményben. Többek között erre is felhívja a […]
A cs. és kir. nagybecskereki 29. gyalogezred küzdelmei 1914-ben Torontál vármegye székhelyének, Nagybecskereknek volt büszke háziezrede a Laudon báró nevét viselő cs. és kir. 29. gyalogezred. A bánáti magyar-német-román-szerb katonákból álló alakulat parancsnoka 1914 őszén a megyei törvényhatóságot is tájékoztatta az ezred harcairól, amelyet a Torontál című napilap is leközölt. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a […]
Legfrissebb hozzászólások
What’s the best **https://wiki-auer.art/index.php/Usuario:Justina19F** for beginners with no coding skills?
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.