A méltánytalanul elfeledett Berzeviczy Albert a magyar politikai és kulturális élet meghatározó személyisége volt a XIX–XX. század fordulóján. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként az első világháború évei alatt Tisza István miniszterelnökkel, valamint a korszak befolyásos hazai és nemzetközi személyiségeivel egyaránt bizalmas beszélgetéseket folytatott, amit meg is örökített. Előbb 2014 decemberében, majd ez év júniusában nyomtatásban […]
Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy a rendőri szervek kisegítésére polgárőrségeket állítanak fel. Vimmer Imre Esztergom város polgármestere 1914. szeptember 15-én adta ki felhívását a városi polgárőrség megalakítására. Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 2. rész 1915 júniusában a Doberdó déli részére került a zászlóalj. Hősünk százada az első hetekben tartalékban van a tengertől Monte Cosichig terjedő területen. Éjjelente járnak az állásokba, amikor javítják azokat és összeszedik a halottakat. Állandó harcot vívnak a viperákkal, miközben közvetlen közelségbe kerülnek a vérrel és a halállal… […]
Pásztor Levente olvasónk több évtizeden keresztül naponta többször is elsétált egy kőkereszt előtt lakóhelyén, a Borsod megyei Mezőnyárádon. Mindig is tudta, hogy ott van, de valahogy sohasem fordult meg a fejében, hogy meg kellene közelebbről néznie. Erre nemrég viszont sor került és sikerült a kereszt történetét, valamint egy rövidre szabott élet utolsó éveit is feltárnia. […]
1917-től sorra jelentek meg Magyarországon az első világháborús emlékművek. Ezeknek többféle típusa létezett. A lovasság ugyan a háború alatt jelentősen veszített korábbi szerepéből, az emlékművek között azonban mégis megjelentek és különleges helyet foglaltak el a lovas alkotások. Hősök napja közeledtével az emlékműveket vizsgáljuk meg írásunkban. Az első világháborús műalkotások hivatalosan és kötelező érvényűen „a […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 1. rész Az olasz front megnyílásának 100. évfordulóján új sorozatot indítunk útjára. Imre Gábor kadét naplója az Isonzónál 1915 májusában kirobbanó harcok kezdetétől 1915 augusztusáig, a 2. isonzói csatában történt megsebesüléséig követi nyomon szerzőjének háborús történetét. A császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred elkülönített I. zászlóaljában szolgáló, civilben szobrászművész […]
Az olasz hadüzenet szövege „A mi előrelátható volt s csak perceken függött, a bekövetkezése megtörtént: ellenségeink tekintélyes száma megszaporodott eggyel, 33 éven át volt szövetségesünk, Olaszország [1915.] május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának.” 1915 pünkösdjének első napján estefelé terjedt el a magyar fővárosban a hír, hogy a bécsi olasz nagykövet 1915. május 23-án […]
A háborús évek alatt több drámai periódust is megélt az Osztrák–Magyar Monarchia. Az 1914 ősze és 1915 tavasza közötti időszak is ilyennek tekinthető. A Szerbia elleni sikertelen támadások, a galíciai-kárpátoki súlyos, nagy veszteségeket követelő harcok, a folyamatos visszavonulás, Przemyśl eleste csalódott, már-már letargikus hangulatot idézett elő a magyar társadalom jelentős részében is. A sorozatos katonai […]
„A háború első évében az oroszok elérték a Kárpátokat, és attól lehetett tartani, hogy áttörik a frontot, elözönlik Magyarországot. Az olasz beavatkozás veszélye ugyanekkor fordult komolyra, sőt még Románia is egyetértést teremtett Olaszországgal, s végzetes lett volna, ha éppen ebben a pillanatban támad meg bennünket.” Hogyan látta Károlyi Mihály emlékirataiban az 1915-ös olasz hadba lépés […]
A cs. és kir. hadsereg első saját gyártású páncélautója A gépjárművek megjelenése és elterjedése után hamar felmerült katonai alkalmazásuk is. A legelső próbálkozások inkább csak páncélzat nélküli, mozgó fegyverplatformok voltak, általában egy géppuskával felszerelve. Nem sokkal később megjelentek a részben vagy egészben páncélozott járművek is. Előzmények Az osztrák–magyar hadsereg vezetésének már jóval a világháború […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!