A lövészárkokban egymással farkasszemet néző katonák körében már a háború kezdetétől jelentkezett a másik féllel való barátkozás szándéka. Erre lehetőséget teremtettek az ünnepek, hiszen ezeket gyakran hallgatólagosan fegyverszüneti időszaknak tekintették a szembenálló felek. Köztudomású, hogy az első fronton eltöltött karácsony idején brit és német katonák még futballmérkőzést is játszottak. A frontbarátkozásra szintén számos példa akad […]
Szeges korbácsos bennszülöttek. Homokban sült strucctojás. Idomított majmok. Sivatagi üregekben nyomorgó meztelen katonák. Ingfoszlányra írott könyörgő levél Tisza Istvánhoz. Azt hiszem, nem kell feltétlenül hadtörténésznek lenni ahhoz, hogy ezek a népmesei elemek azonnal szemet szúrjanak bárkinek a kilencezer-hatszáz, Afrikában raboskodó magyar katonáról szóló április elsejei posztunkban. Bár több kedves olvasónk is meggyanúsított minket azzal, hogy […]
Egy kalandosan megmenekült hadnagy elbeszélése – A NÉP tudósítójától – Különös hadifogoly érkezett tegnap a hadifogoly fogadó bizottság elnökéhez Magyary-Kossa Bélához. Közlegényi ruha volt rajta, szeme be esett, két mankót szorongat kezében, alázattal bemutatkozik: Schellarin Emil a volt császári és királyi közös hadsereg 64. gyalogezredének tartalékos hadnagya. Afrikából érkezett… A német hadseregben szolgáló afrikai […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 11. rész 1919 nyara: Temesvárt elhagyják a szerbek, és a városba augusztus 3-án ünnepélyesen bevonulnak a románok. A város magyar érzelmű lakossága nehezen szembesül az előállt helyzettel, amit nem is gondolnak véglegesnek. Szalmaszálként kapaszkodnak ezért minden olyan híresztelésbe, ami a románok kivonulásáról szól. Egyik reggelre Temesvár több […]
Budapesten a Hősök terén áll a Hősök Emlékköve, amely eredetileg az első világháborús emlékművek csoportjához tartozik, így története nem kapcsolódik közvetlenül a vele szomszédos Millenniumi emlékművéhez. Viharos történelme önállóan is sokféle narrációt, és az események számtalan aspektusát rejti magában. A Hősök tere története rendkívül sokszínű, és mint társadalmi tér egyfajta indikátora is a mindenkori […]
Amiről a Hőfer-jelentés nem szólt Przemyślt Európa legnagyobb erődrendszerei között említik a történészek. Védelmében számtalan Csongrád megyéhez és Szeged városához kötődő katona vett részt. A vár eleste előtti utolsó hónapok hangulatát bemutató üzenetekből és az 1915. március 22-én bekövetkezett „katasztrófa” utáni sajtóhírekből nyújtok az alábbiakban válogatást. Przemyśl ostroma és eleste – ahogyan Szegedről látták 1915 […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 10. rész 1919. július 10-én Zoltán a Keleti pályaudvaron felküzdi magát a vöröskeresztes vonatra és elindul Temesvár felé. A határig vöröskatonák kísérik az utasokat. Szeged előtt azonban leszállítják őket a vonatról, és a csomagokkal gyalogosan kell elhagyniuk a „vörös országot”. A tűző napon való több órányi cipekedés […]
Csirmaz István népfölkelő visszaemlékezése „Przemyslire” A háború kitörésekor 35 éves mezőkövesdi gazdálkodó, Csirmaz István visszaemlékezéseit a hadifogsága idején egy kis füzetbe kezdte el írni. Háborús története 1914 augusztusában, az orosz frontra indulással veszi kezdetét. Miután Lemberg környékén átesik a tűzkeresztségen, alakulata szeptember közepén visszavonul a przemyśli erődrendszer védelmére. Itt esik fogságba a vár 1915. március […]
Egy nemzet hadtörténelmének dicsőségkönyvében nem csupán győztes hadjáratok és csaták kerülnek feljegyzésre. Előfordul, hogy bár a hősies helytállás és a félelmet nem ismerő, bátor kitartás is kevésnek bizonyul a sikerhez, az utókor mégis méltónak ítéli a férfias küzdelemben alulmaradók haditetteit a megörökítésre. Az első világháború sok-sok nagy csatájának sorából ezért kínálkozik kiemelésre – tragikus befejezése […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 9. rész 1919 júniusában a Dunáról monitorok lövik a várost. Az élelmiszerhiány egyre elviselhetetlenebbé válik, ezért a megszállott területekről származó „hasznavehetetlen kenyérpusztítókat”, köztük a kiskorú diákokat hazaküldik a fővárosból. Dér Zoltán mielőtt visszatérne Temesvárra, úgy dönt, meglátogatja az apostagi rokonságot. Ez azonban a forradalmi terror idején nem […]
Legfrissebb hozzászólások
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.