A Doberdó-fennsíkon található San Martino del Carsóban 2013. március 30-ától kezdve három hónapig kiállításra kerül a szegedi 46-os gyalogezred által egykor innen hazaküldött doberdói fa. Hol állt ez az ezred hadijelvényébe is bekerülő fa, hogyan került Szegedre, s ott hogyan fogadták? A következőkben erre keressük a választ. A császári és királyi szegedi 46-os gyalogezred […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 4. rész A tartalékban töltött éjjeli munka – nappali pihenés kifordított világát az oltás, majd az iskolázás zavarja meg. Offenzívára készül a hadsereg, a bakák olaszul tanulnak, s örülnek, hogy szabadulnak az utálatos kőtengerből… Megérkeznek az 5. isonzói csata kitüntetései. Bőségesen hullik a dekoráció önkéntesünk szakaszára is. Sokaknak […]
A képen látható Leszt Béla tüzér alakulata a 39. honvéd tüzérdandárba tartozott. Ez a 39. honvéd tábori ágyús ezred 1-4. ütegéből, a 39. honvéd tábori tarackos ezred 1-4. ütegéből és a 39. honvéd nehéz tüzér ezred 1-4. ütegéből állt. Az eperjesi és kassai tüzérekből álló dandár a román fronton a Gyimesi-szoros térségében volt állásban. […]
Könyvajánló Különleges kötettel gazdagodott az utóbbi években egyre inkább – de még mindig kevéssé – bővülő első világháborús irodalom. A Szarvasi Krónika Alapítvány és a Digitális Kalamáris gondozásában 2012 novemberében jelent meg Podani János szarvasi tanító olasz hadifogságban írt naplója. A kiadvány egyedisége abban áll, hogy Podani nagyrészt színes rajzokkal illusztrálta kézzel írott füzetét, […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 3. rész A segeti tábori élet könnyű napjai gyorsan elszállnak. Négynapi pihenő után, 1916. április 4-én már hadosztálytartalékba rendelik előre hősünk zászlóalját. Nappal a kavernákban pihennek, éjjelente pedig dolgoznak. Önkéntesünknek a fényszórók kévéjében való gyönyörködés mellett arra is ügyelni kell, hogy a bakák a sötétben meg ne lógjanak… […]
Az 1900-as évek elején éltek még egykori negyvennyolcas honvédek, akiket nagy tisztelet övezett. Ki családja körében, ki egyedül, ki az Országos Honvéd Menházban töltötte öregsége napjait. Unokáik, dédunokáik, akik öregapjuk szabadságharcos történetein nőttek fel, 1914-ben már egy egész másfajta háborúba mentek – és nem Kossuth „izenetére”, hanem a Ferenc Jóskáéra. Egykori nagykun honvéd mellett […]
Dr. Lepold Antal beszámolója az 1914-es pápaválasztásról Bologna érseke írta a fenti sorokat testvérének, amikor 1914 augusztusában X. Pius temetésére és a konklávéra Vatikánba utazott. Alig egy hónap múlva, a fent idézett mondat szerzőjét Giacomo Della Chiesát pápának választotta a bíborosok testülete. Ezt követően XV. Benedek néven vezette a római katolikus egyházat az első világháború […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 2. rész 1916. március 31-én a szegedi 46-osokat leváltják a San Martinónál lévő állásokban. Hősünk százada után indul, miután átadta saját védelmi szakaszát. A doberdói éjszakában különös szekérutazásnak lehetünk tanúi, ami nem nélkülözi a sajátos fronthumort… Másnap a segeti táborban zajló élettel ismerkedhetünk. A másik 3 sarzsi […]
Arcok a Nagy Háborúból 10. A fotó hátoldala szerint ezt a hetyke bajszú tüzér őrmestert, azaz tűzmestert Józsa Gyulának hívták, a felvétel pedig valahol Oroszországban készült, 1915. december 19-én. Sokkal többet egyenruhája se mond el: sapkarózsája közös tüzéralakulatról árulkodik, mellén valószínűleg Kisezüstöt vagy Bronz Vitézségit visel. Vajon ki volt ő, és mi lett a sorsa? […]
A héten Kókay László doberdói naplójának a közlésével új sorozatot indítottunk. Merre jártak és mi történt a császári és királyi szegedi 46. gyalogezreddel mielőtt a fiatal önkéntes az alakulathoz került? Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük az ezred korábbi történetét és háborús hadiútját. Az 1879. évi árvíz Szeged történetének egyik legemlékezetesebb eseménye: a Tisza gyakorlatilag teljesen […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.