Iskolapadból a frontra
KukkonkaJudit„Érettnek” lenni kötelező Háborús időszak alatt nem könnyű „normális” körülmények közt élni. Az oktatási intézmények mégis megpróbáltak fennmaradni, és igyekeztek fenntartani az oktatás menetét. Miként sikerült ezt megoldani? A rendkívüli körülmények új megoldásokat igényeltek. Hogyan sikerült az idejekorán bevonult diákjaikat megvédeni és esélyegyenlőséget adni számukra az otthon maradottakkal szemben? Egy rövid összefoglalóban bemutatjuk a szegedi […]
„Hálát adok az Istennek, hogy megsegített”
Pintér TamásKókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 41. rész 1916. május 21-én hősünk szerencsésen lejut a Segeti táborba, ahol folytatódik a búcsúzása és a szabadság kiadási procedúra. Még aznap este vonatra szállnak és elindulnak Magyarország felé. Május 23-án délután Szegedre ér, ahol sikeres hadiérettségi vizsgát tesz. Önkéntesünk naplójának doberdói sorozata a mai résszel véget ér. […]
Krampusz a fronton
Babos KrisztinaA képeslapkiadás aranykorának kedvelt motívuma a krampusz, azaz a Mikulást kísérő ördög figurája. Az eredetileg osztrák területről származó, a Monarchia nagy részében, valamint Németországban is népszerű ördögalak Szent Miklós állandó kísérője, aki a rosszalkodó gyerekeket virgáccsal bünteti. Alakját az I. világháborús képeslapokon sajátos kontextusban kezdték ábrázolni. A krampusz mint a Mikulás segédje egészen századunkig ismeretlen […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 40. rész 1916. május 20-án estére végre megérkezik a várva várt parancs hősünk számára: megkapta a szabadságot, mehet haza Szegedre letenni az érettségi vizsgát. A búcsúzás után az állásban történő szabadságkiadás részleteivel ismerkedhetünk meg a mai részben. [1916. május 20.] ½ 8 Kun bácsi jelenik meg dekungom […]
A debreceni 39-esek kárpáti húsvéti csata idején vívott harcainak nyomában 1915 tavaszán az osztrák–magyar csapatok elkeseredett harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyarország területére betört orosz erőkkel. Április 5-én, húsvét hétfő hajnalán a debreceni 39-es gyalogezrednek az Érfalu és Szálnok közötti magaslatokon húzódó állásaiba betörtek az oroszok. Az ellentámadást Spiess ezredes, az ezred parancsnoka személyesen vezette… […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 39. rész 1916. május 20-a macskázás jegyében telik hősünk és társai számára. Az előző napi tüzérségi fölényre kiadós válasz érkezik az olaszoktól. Az érettségi szabadság ügyében keresik a századparancsnokságtól… [1916. május 20.] ½ 6. A futóárokban beszélgetek Makaival, mikor hirtelen a macska jellegzetes tompa fellövése hallatszik előttünk […]
Kik voltak a dragonyosok? Honnan sorozták őket? Miért nevezte őket a magyar népnyelv kakastarajosoknak? Na és hogyan látta és örökítette meg a dragonyosokat Tömörkény István? Következzen egy kis csapatnem-ismertetés Csapó János fotógyűjteményéből származó fotók segítségével. A dragonyos eredeti, 17. századi értelmében lovon szállított gyalogos katonát jelent – a későbbi évszázadok során a dragonyosok […]
Slovenščina Kemény Gyulával kapcsolatos kutatásaink során botlottunk az itt következő történetbe. Egy korabeli fénykép tanúsága szerint Tolmin egyik temetőjében díszes sírkő vigyázta az erdélyi születésű Czant Emil százados örök álmát. Több mint 90 évvel a százados halála után szlovén kutatók indultak a fénykép, illetve a sírkő nyomába. Emil unokája segítségével fokozatosan feltárult előttük az egykori […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 38. rész 1916. május 19-e, majd a következő nap is a szokásos ágyúzással, macskázással, fegyverlövöldözéssel telik az új állásban. A bakák élvezik az újdonságnak számító tüzérségi fölényt, azonban hősünk fél az olasz ellencsapástól, mert az érettségi szabadságról még mindig semmi hír… Déltájban Temesvári jön hozzám, érdeklődik nem […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!