A monfalconei első világháborús szabadtéri múzeum

Az olasz-szlovén határon található Karsztvidék (a Doberdó) egyik legérdekesebb első világháborús szabadtéri múzeuma a Monfalcone település határában, az egykori olasz, illetve osztrák–magyar lövészárokrendszer területén kialakított Parco Tematico della Grande Guerra. Az alábbiakban az intézmény információs kiadványai, valamint Marco Mantininek, a múzeum egyik létrehozójának fényképei alapján mutatjuk be a Nagy Háború itteni emlékeit.     Egy […]

„Na, majd mi neki indulunk Itáliának…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 28., befejező rész 1915 októberében ezredorvosunk zászlóalja elfog egy korábbi olasz parancsot, amely részletesen beszámol az ellenfél céljairól, tervezett harcászati eljárásairól. A tervekből kevés valósult meg, s Kemény doktor bizakodik, hogy egy közelgő fordított lehetőség esetén ők jóval eredményesebbek lesznek.   Még egy érdekes olasz parancs […]

Az elfeledett osztrák karikaturista: Rudolf Kristen

Egy időben sokat gondolkoztunk és vitatkoztunk azon, hogy indítsunk-e itt a blogon külön rovatot a háborús humorról, és végül arra jutottunk, hogy nem érdemes. Hogy miért nem? Akkor úgy gondoltuk, nem biztos, hogy meg tudnánk tölteni megfelelő tartalommal. Nehéz és kényes kérdés ez, ugyanis, ami száz éve harsány kacajt váltott ki, ma már jó ha […]

„két-három év alatt Laibachig felárkoljuk Ausztriát”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 27. rész 1915 októberének végén kifullad a 3. isonzói csata, Kemény doktor is számot vet a nagy összecsapás veszteségeivel, eredményeivel, s a folytatás epizódunk címében is idézett perspektíváival…   Nagy csapás érte a zászlóaljat. Kassay-Farkas Béla a második Czeglédynk[?] eltűnt. Egyesek látták a hulláját, mások meg […]

„A hatvanas család tagjának érzem magam”

A császári és királyi egri 60. gyalogezred hagyományainak ápolását szolgálták a Nagy Háború befejezése és a 60-as Bajtársi Szövetség megalakulása után rendezett ezrednapok, mai kifejezéssel veterántalálkozók. Ezeken a nagygyűléseken több száz vagy több ezer egykori katona jelent meg, ahol felelevenítették háborús élményeiket, amelyek fontos epizódjait képezték az ezred háborús történetének, mert a haditetteikről szóló könyv […]

„Elesett, igazi hősi halált halt Czant kapitány”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 26. rész Tolmein körül fékeveszetten tombol tovább a 3. isonzói csata. Hősök és antihősök küzdelmei és tragédiái sorakoznak elénk a mai részben is. 1915 októberének végén ezredorvosunk nagyváradi 37/IV-es zászlóalja mellett számtalan további alakulat vérzik el az összecsapásokban.   [1915. október] 26-án éjjel újra rettenetes dolgok […]

Huszártisztek Bukovinában

Arcok a Nagy Háborúból 3. Az 1-es honvéd huszárezredben szolgáló huszonnégy tiszt csoportképe 1915. augusztus 24-én, a bukovinai Pohorloutzon készült. A képen megörökített tisztek neveit A magyar huszár (1939) című kötet alapján sikerült pontosítani. A fotólapért köszönet Happ Róbertnek.   [1] Jeszenszky főh. adjutáns. [Jeszenszky Imre főhadnagy][2] Wanke 〃[Wanke Gusztáv tartalékos főhadnagy][3] Szaplonczay zls. [Szaplonczay […]

„Mind-mind 18-19 éves éretlen, tapasztalatlan gyermek…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 25. rész 1915 októberének végén Tolmein körül továbbra is dúl a véres 3. isonzói csata. Ezredorvosunk zászlóaljának beérkező menetszázadait egymás után vetik be a Vodil Vrh oldalában lévő állásokba betört olaszok ellen. A túlélésre kevés az esélyük…   Így megy ez egész nap. Közben nagy az […]

Az esztergomi első világháborús hadifogolytábor temetői

Az Esztergom közelében fekvő Kis Strázsa-hegy környéke napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, kedvelt kirándulóhely. 1914-1918 között itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora.        Orosz hadifoglyok az Esztergom melletti Kenyérmezőn A világháború kezdetén a csődbe ment üveggyár épületeiből kialakított, 1000 fő befogadására képes gyakorlótáborban a frontra induló katonák kiképzése folyt. Mellettük kapott […]

„Az árokban embermagasságnyira feküsznek a hullák…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 24. rész Az 1915. október 18-án kezdődő 3. isonzói csata Tolmein környékén is véres összecsapásokat eredményez, amelyek ezredorvosunk zászlóalját is súlyosan érintik. A Vodil oldalában elveszett állást a 37-esek menetszázadának kell visszafoglalnia…   A Tolmein-Mrzli Vrh közötti nagy olasz támadások1915. október 20–31. Már [1915. október] 18-án […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet