Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 26. rész Tolmein körül fékeveszetten tombol tovább a 3. isonzói csata. Hősök és antihősök küzdelmei és tragédiái sorakoznak elénk a mai részben is. 1915 októberének végén ezredorvosunk nagyváradi 37/IV-es zászlóalja mellett számtalan további alakulat vérzik el az összecsapásokban. [1915. október] 26-án éjjel újra rettenetes dolgok […]
Arcok a Nagy Háborúból 3. Az 1-es honvéd huszárezredben szolgáló huszonnégy tiszt csoportképe 1915. augusztus 24-én, a bukovinai Pohorloutzon készült. A képen megörökített tisztek neveit A magyar huszár (1939) című kötet alapján sikerült pontosítani. A fotólapért köszönet Happ Róbertnek. [1] Jeszenszky főh. adjutáns. [Jeszenszky Imre főhadnagy][2] Wanke 〃[Wanke Gusztáv tartalékos főhadnagy][3] Szaplonczay zls. [Szaplonczay […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 25. rész 1915 októberének végén Tolmein körül továbbra is dúl a véres 3. isonzói csata. Ezredorvosunk zászlóaljának beérkező menetszázadait egymás után vetik be a Vodil Vrh oldalában lévő állásokba betört olaszok ellen. A túlélésre kevés az esélyük… Így megy ez egész nap. Közben nagy az […]
Az Esztergom közelében fekvő Kis Strázsa-hegy környéke napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, kedvelt kirándulóhely. 1914-1918 között itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora. Orosz hadifoglyok az Esztergom melletti Kenyérmezőn A világháború kezdetén a csődbe ment üveggyár épületeiből kialakított, 1000 fő befogadására képes gyakorlótáborban a frontra induló katonák kiképzése folyt. Mellettük kapott […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 24. rész Az 1915. október 18-án kezdődő 3. isonzói csata Tolmein környékén is véres összecsapásokat eredményez, amelyek ezredorvosunk zászlóalját is súlyosan érintik. A Vodil oldalában elveszett állást a 37-esek menetszázadának kell visszafoglalnia… A Tolmein-Mrzli Vrh közötti nagy olasz támadások1915. október 20–31. Már [1915. október] 18-án […]
Az elmúlt napokban sportszeretők milliói figyelték a sportolók küzdelmeit a Londonban zajló XXX. nyári olimpián. 1914-ben Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát, amit a háborúval együtt elveszített… A magyarok mindig híresek voltak a sport szeretetéről, a nemes küzdelmekről és már 1895-ben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Magyarország az 1912-es stockholmi olimpián már […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 23. rész 1915. szeptember 29-én Doljénál elveszik az állás. A támadások és ellentámadások közben Pizle Péter közlegény tragédiája tárul elénk. Az Isonzó vészesen megárad, az emberek a vízben állnak. A doljei harcokról Kemény doktor barátja, Hary József is részletesen beszámolt a visszaemlékezésében. Ma, [1915. szeptember] 29-én, […]
Bauer Rudolf (1879-1932) Magyarország első atlétikai olimpiai bajnoka volt diszkoszvetésben. Akkor szokatlan, új dobótechnikája forradalmasította a sportágat. Olimpikonunk nem csak a nemzetközi sportversenyeken, hanem az első világháború harcterein is helyt állt. A róla szóló posztot Dinyés László írta. Bauer 21 évesen lett olimpiai bajnok. Ekkor legalább 5 éves sportpályafutás állt már mögötte. Ő is, mint […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 22. rész Az 1915. szeptember végi szabadságolások doktorunkat áttekintésre késztetik. A veszteségek számba vétele után megismerhetjük a „kaderről” kialakult lesújtó véleményét is. A tolmeini híd felrobbantásának saját kudarca épp úgy derültségre fakasztja, ahogy az olaszok elfogott parancsa… A zászlóaljban megkezdődtek a szabadságolások. Első sorban azok mennek, […]
Nagyon hosszú azoknak az eredményes sportolóknak a névsora, akik az első világháború idején a harctereken küzdöttek. Többen közülük hősi halált haltak. A fronton harcolt néhány olimpikon is, például a szegedi születésű kiváló atléta, dr. Gönczy Lajos. Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. […]
Legfrissebb hozzászólások
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.