Pécsi 19-es honvédek nyomában Bukovinában

Hogyan vezet az út egy Steyr pisztolytól a varázslatos csengésű bukovinai Kirlibabáig? Tálosi Zoltán szekszárdi olvasónk évtizedes vágya teljesült, amikor szeptemberben ő is eljuthatott a pécsi honvédek harcainak egykori helyszínére. Az ő úti beszámolója következik.   Több mint harminc éve foglalkozom I. és II. világháborús militária gyűjtésével. Természetesen a gyűjtést az adott történelmi időszak megismerése […]

„Úristen, hát még addig is tart a háború?”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 68. rész Gergely 1915 decemberében két ízben is hazalátogathat, hogy „a föld ne maradjon vetetlen”. Karácsony után visszatérve azonban megint öltöznie kell az új szürkébe. A menetből ismét kimaradni igyekvő gazdánk az év végén harcias számvetésbe kezd az elmúlt esztendőről…   [1915.] november 30-án tehát ismét leszereltem és […]

Az első világháború legsikeresebb hadművelete az olasz hadszíntéren: a caporettói áttörés

A mai nap 95 éve, hogy megindult az olaszok által csak caporettói csodának, a német és osztrák-magyar irodalomban karfreiti áttörésnek, vagy tizenkettedik isonzói csatának nevezett hadművelet az olasz fronton. A központi hatalmak által ezen a hadszíntéren végrehajtott legnagyobb szabású hadművelet jelentős hadászati sikert hozott, de – ellentétben az orosz fronton 1915. május 2-án elért gorlicei […]

„Ne kerüljünk össze együtt a harctéren!”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 67. rész B. Sárközy Gergelyre 1915 októberének végén pártfogójának köszönhetően kikerül a menetből és leveheti a „halálruhát”. Novemberben 14 nap szabadságot is intéz magának, aminek a meghosszabbítása helyett azonban bekerül az újonnan alakult menetzászlóaljba, ahol egy rác tizedestől olyan megaláztatásban lesz része, amilyen a katonaéletében még nem érte… […]

Emlék egy Doberdón elesett katonától

Arcok a Nagy Háborúból 4. Olách Ferenc fényképe egy a számtalan katonaportré közül, amit hagyományos vagy virtuális piacokon lehet találni. Nem őrizte már a képet az, akinek emlékül szánták – nem csoda, hiszen több generáció választ el bennünket a Nagy Háborútól. A kép mégis túlélte az elmúlt közel száz esztendőt. Igaz, hogy nem sokat tudunk […]

„míg csak lehetséges, nem fogok ismét kimenni a harctérre!”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 66. rész B. Sárközy Gergelyre nehéz napok várnak a lábadozóból kikerülve. A komiszgúnya után 1915 októberében újra megkapja a „halálruhát”, s ráadásként a Kárpátokban meggyűlölt Kazay hadnagyot parancsnoknak, amikor beosztják a frontra induló következő menetzászlóaljba. Elhatározza, hogy mindent elkövet, hogy ne vigyék ki ismét a harctérre…   [1915.] […]

Egy utásztiszt feladatai a Kárpátokban

Az első világháborúról elsőre sokaknak a lövészárkok kígyózó végtelenje jut eszébe. A háború jelképének is tekinthető állásrendszerek kiépítésében fontos szerep hárult a műszaki katonákra. Más-más lehetőséget kínált azonban építésre a galíciai síkság, a volhíniai mocsárvilág, a karszti kőtenger vagy a Kárpátok erdős hegyoldala. Most az utóbbi helyszínre kísérjük el olvasóinkat Damó Elemér utászszázados segítségével. Kutatótársaimmal […]

„Itt tartják lézengőben az embert…”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 65. rész B. Sárközy Gergely 1915. szeptember 6-tól a nagyváradi 4-es honvédek lábadozójába kerül, ahol igen jól múlatja az időt. Kiváló kapcsolatépítési képességének köszönhetően 10 nap helyett 5 hétig tartózkodik itt. A vége felé már azért méltatlankodik, hogy az őszi dologidőben nem mehet szabadságra… Részletes leírásából megismerhetjük, hogy […]

Emlékúton az Isonzónál

Kirilly Edit olvasónk, alapítványunk lelkes önkéntese ez év szeptember elején részt vett a Rózsafi János által kísért, Isonzó menti emlékúton. Élményeit az alábbi úti beszámolóban foglalta össze.   Az úti beszámoló leírása előtt kénytelen vagyok egy kis kitérőt tenni. „Miért érdekel téged az I. világháború, Doberdó, Isonzó?” – kérdezték a barátaim. Engem sem olyan régen […]

Legfrissebb hozzászólások

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!