Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 6. rész A mai részből megismerhetjük, hogyan telt 1916 karácsonya, amikor a naplóíró kibékült a felettesével, majd a szilveszter éjszaka. A későbbi napokban kirándult a környékben és olvasott, olvasmányélményét velünk is megosztja. A tartalékban töltött időszakban csak a posta tartja benne a lelket. Menázsi felelősnek is megteszik, […]
„A Nagy Háború véget ért, a távoli harcterekről vezető szövevényes, idegen utakon magyar katonák hosszú menetben békésen vonultak és reménykedtek, hogy szeretteiket rövidesen magukhoz ölelik. Egyikük sem gondolta, hogy névtelenül kerülnek egy idegen ország tömegsírjába.” – 1918 őszén a balkáni front összeomlása után az Ohridi-tó mellől haza induló és a tengeri hajóút során kitört tűzben […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 5. rész A naplóíró tüzéregysége 1916. december 12-én délután fejezi be a berakodást Poginki községben és a transzport megindul ismeretlen úticélja felé. Bécsben válik világossá a számukra, hogy mi is lesz ez. Krajna területére lépve december 17-én érnek Sežanába, ahol kivagoníroznak. Az utazás alatt Király Iván összetűzésbe […]
Négy évszázad közös történelme köt össze bennünket a bécsi kapucinus templom kriptájában nyugvó személyekkel. Sokuk nevét a blogunkról, de történelemkönyvekből, festményekről, szobrokról, filmekből is ismerhetjük, múlandóságuknak ez a különös emléke azonban kevésbé ismert a számunkra. Nekem legalábbis megdöbbentő élmény volt, amikor a napokban először szembesültem vele… A tömény történelem az, ami Bécsben a Tegetthoffstraße […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 4. rész Király Iván 1916. december 8-tól kezdett rendszeresen kézírásos naplót vezetni, amelynek első lapjára 59 évvel később rövid magyarázatot is írt az írásmű születésének a körülményeiről. Az eredeti szándéka szerint a szépirodalom és a történetírás határai között mozogva, de minden műfaj szabályaitól mentesen, a pillanatnyi benyomásait […]
A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 3. rész Az 1916-os évről napló nem maradt fenn, de Király Iván a két világháború között A természet c. folyóiratban publikált pár cikket háborús élményeiről és természettudományi – elsősorban madártani – megfigyeléseiről. A mostani bejegyzésben egy ilyen cikket közlünk újra, amely eredetileg a lap 1931. április 1-15. […]
A Doberdó-fennsík védelmében a terület északi részét uraló Monte San Michele a maga 275 méteres magaslataival kiemelt fontosságú volt. A második isonzói csata után a sziklás területen épített fővonal védői sikeresen ellenálltak az olasz támadásoknak. A déli irányba lejtő védelmi szakaszok viszont már abban a nagy, földes mélyedésben épültek meg, amelynek szegélyén az egykori sdraussinai […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 2. rész Király Iván 1914 októberében vonult be egyéves önkéntesként a nyitrai m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred pótütegéhez Érsekújvárra. 1915 májusában az alakulata átköltözött Veszprémbe, ahol a m. kir. 7. honvéd tarackos osztály 2. ütege lett. Később Veszprémfajszra kerültek, s innen indultak 1915 októberében Veszprémet érintve […]
A mostari katonai temető – 2. rész A bosznia-hercegovinai város katonai temetője sok magyar vonatkozású síremléket is őriz az Osztrák–Magyar Monarchia időszakából. A sírkert és az Osztrák Fekete Kereszt által ott végzett felújító munka történetét már bemutattam a sorozat első részében. A mostani folytatásban a temető magyar sírköveit veszem sorra. A mostari katonai temetőben […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.