B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 18. rész A lövészárokban Április 19-án feküdtem le először a lövészárok fenekére, melyet frissen vágott gallyakkal beborítottunk. De ne gondolja senki, hogy itt, ha este lefekszünk, reggelig alhatunk. Óh, itt az alvásból keveset adnak. Ritka éjet töltöttem el, hogy megaludtam volna hat óra hosszát. Nap-nap után szolgálatban voltunk, hol a […]
Az itt következő képet Mikó Jenő olvasónk posztolta be a Facebook-oldalunkra, majd e-mailben kiegészítette még néhány érdekes személyes emlékkel. „Ez a kép Dr. BALÁZS JENŐ egri ügyvédről készült, aki 1914-ben a 60-as gyalogezrednél szolgált. Ő a nagyapám volt anyai ágon. Sajnos csak ennyi maradt utána. Ha valaki tud róla többet, vagy egyéb dolgokat, kérem jelentkezzen. […]
Az alábbi különleges repülőgépgyártás-történeti képsorozatot és az ehhez kapcsolódó kutatási beszámolót Hadnagy Attila kutatótársunk bocsátotta rendelkezésünkre. A fotók először a mi oldalunkon láthatóak. Az írás megjelentetésével a blog olvasói segítségét is szeretnénk kérni a képeken látható, még ismeretlen információk megfejtéséhez. Olvasóink kiegészítéseit, észrevételeit, segítségét szerkesztőségi e-mail címünkre várjuk, amiket továbbítunk a szerző részére. Fischamend a […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 17. rész A Kárpátokban Az 1915. évi húsvéti nagy harcok után a mi seregeink az óriási orosz túlerő elől kissé hátrább vonultak, és itt ezen a helyen foglaltak el új hadállást, mely a mi megérkezésünkkor még csak egy kezdetleges árokvonal volt. Ezt a helyet Hegyzávodnak (Zavada) hívták, hová mi 1915. […]
„Kedves jó Pista Bátyám! Magának és Idúsnak Igen Boldog és kellemes Húsvéti ünnepekett kíván szerető öccse Zoltán. 1918. III/25.” A lapot Dr. Katona József bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk.
Húsvét a frontvonalban „Nagypéntek! Bizony Isten itt a véráztatta Doberdón miránk nézve minden nap egy nagypéntek, amilyet azok akik nincsenek itt el sem tudnak képzelni”– emlékezett József főherceg a VII. hadtest parancsnoka naplójában 1916 húsvétjára, amikor csapatai a hírhedt Doberdó-fennsík védelmében harcoltak. Az egyházi ünnepre való felkészülés kötelezettségeket ró a hívekre, a böjt, szentgyónás elvégzése […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 16. rész Jakabvölgyén Jakabvölgyének hívják azt a kis nyomorult rutén falut, hová április 16-án, pénteken este megérkeztünk. Itt volt a nagy tréntábor, konyha, stb. Innen hordták fel az élelmet lóháton a 4–5 kilométernyire levő rajvonalba. E vidéken a falvakban akkor nem volt polgári lakosság, csupa katonaság volt mindenütt. Egy ház […]
Az oroszokat nemcsak embereik elestével és fogságba kerülésével érték nagy veszteségek, hanem azzal is, hogy rengeteg hadizsákmány került tőlük birtokunkba. Egy-egy ütközet után a menekülő oroszok rendesen hátrahagyják a municiós kocsijaikat s az orosz katonák nagy része eldobálja puskáját, hogy könnyebben szaladhasson. Gyakran váratlanul ütnek rajta egy-egy orosz csapaton vitéz katonáink s ilyenkor rengeteg hadizsákmány […]
Az Osztrák-Magyar Monarchia életképessége körül már születésekor éles vita bontakozott ki (lásd pl.: http://mek.niif.hu/04700/04727/html/412.html), amely később sem jutott nyugvópontra. Napjaink történettudományában sincs egyetértés abban, hogy a Monarchia szétesésében a külső agresszión vagy a belső feszültségeken van nagyobb hangsúly. Az alábbiakban a modern historiográfia néhány elméletét tekintjük át a teljesség igénye nélkül. Az Osztrák-Magyar Monarchia (zölddel) […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 15. rész Szenvedések útján Késő este indultunk el Sátoraljaújhelyről, miután itt még dohányt, szalonnát és kenyeret is kaptunk. Sokáig a Ronyva patak mentén haladtunk. Itt már észre lehetett venni, hogy közeledünk a harctérhez. Minden állomáson óriási forgalom. Tömérdek katonaságot szállítanak a Kárpátok közé, onnan pedig visszafelé jönnek a kórházvonatok, tele […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.