B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 41. rész Elkeseredve az élettől Másnap, [1915. június] 18-án kora hajnalban keltünk. Lábaim nagyon fájtak, amit jelentettem a szakaszvezetőnek, és ő azt mondta, hogy adjam át a lovat egy másik fiúnak, kinek szintén egy lova volt, s ő menjen fel velök a hegyre, és én akkor lenn maradhatok. Azonban a […]
A Nagy Háború emlékei a szerb fővárosban Jószerencsém egy teljes hétre Belgrádba vezérelt, hogy ott az első világháború levéltári dokumentumai között kutakodhassak. Ám mivel az efféle archívumok meglehetősen korlátozott nyitva tartással működnek – ami alól a szerb Vojni Arhiv sem kivétel – szabad délutánjaimat többek között a Nagy Háború még meglévő nyomainak felkutatására fordíthattam. Ne […]
Történetek a Jakabffy család múltjából 2. Jakabffy Tódor (1879, Kunágota – 1941, Szeged) Jakabffy Tódor főhadnagy örmény ember volt, fekete hajjal és tömött fekete bajusszal. Egy századnál szolgáltunk, sőt 1911. november 1-től századparancsnoka is lett a századunknak lovag Pantz Alajos százados őrnagyi kinevezése után. Ritka természetű ember volt, bohém és mulatni szerető. Alighogy bevonultam az […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 40. rész Küzdelem a létért E katasztrófa után a Keselyre ráraktuk a kosárt és a kondért, a konzerves zsákot pedig más lóra tettük át, melyen csak egy vékányi rizs volt egy zsákban, melyet a többiek levettek róla és otthagyták a földön s engem meg sem várva mentek fölfelé. Én is […]
Mühlbeck Károly rajzai az Új Időkből
Paduschitzky Alfréd katonai pályafutása Az alábbi posztot a blogon már korábban is publikáló kutatótársunk, Sőregi Zoltán írta. A cikk ismét egyfajta összefonódása a blog témájának és a szerző kutatási területének (a Magyar Királyi Honvédség kerékpáros csapatnemének története). Paduschitzky Alfréd, ezredes, vitéz (Budapest, 1887. október 13., Prosser Mária – Miskolc, 1940. február 18.) Óbudán született, valódi […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 39. rész A borzalmak útján Azon katonai kis telep, ahol mi június 16-án estefelé megtelepedtünk a vadul rohanó Isonzó partján az út mellett feküdt. Mindössze egy deszkából összerótt kis kunyhó volt a málhásló-vezetők parancsnokának és a szakácsnak szállásul építve. Mert itt konyha is volt egy szakáccsal, mivel a közel levő […]
A különleges sorsú noszvaji baka rohamtanfolyamról küldött tábori lapjáról közölt posztunk hatására a családból egy újabb fotólap is előkerült, amelyen hősünk másik két falubeli baka társaságában szerepel. Csúfor Lajos, Pataki Gyula és Majnár Ferenc A lapot Pataki Gyula másik unokája, Kónya Attila olvasónk küldte meg a számunkra. Az 1916. augusztus 3-ára datált fotólap írója a […]
Dr. Serényi Jenőre emlékezve Az 1915. június 23-tól július 7-ig tartó 1. isonzói csatában a támadó olasz hadseregeknek nem sikerült áttörni az osztrák-magyar Isonzó arcvonalat. A Görztől délre húzódó Karsztvidéken az újabb támadások kivédésére, a védővonalak megerősítésére azonnal nagyobb erőket kellett szállítani. A karintiai harcokban részt vett budapesti 1. honvéd gyalogezred zászlóaljait július 5–7-én gyülekeztették, […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 38. rész Az Isonzó mentén Az 1611 méter magas sziklás Mojstrovka-hegyből ered az olasz hadjáratban oly híressé lett Isonzó-folyó, mely még a hegy lábánál csekély patakocska, de lejjebb a többi hegyi patakokkal egyesülve haragos, zúgó folyóvá növekedik. Az Isonzó felső folyásán indultunk tovább délnyugati irányban, június 15-én, délután 5 órakor. […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!