Moticska Tihamér olvasónk felkereste a pécsi 19. honvéd gyalogezred Kárpátokban vívott csatáinak helyszínét, amiről gazdagon illusztrált úti beszámolót készített. A poszt ma közreadott első részében a pécsi ezred 1914-es történetével és 1915-ös harcaival ismerkedhetünk meg, az egy hét múlva megjelenő második részben pedig az utazás részleteiről olvashatunk. Mozgósítás, felvonulás, szerbiai harcok A hadüzenetet követően a […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 25. rész Az éhség napjai Május 9-én, vasárnap volt, midőn délelőtt 10 órakor ismét beástuk magunkat, de onnan csakhamar tovább mentünk, s egy fenyveserdő meredek szélén ütöttünk sátortábort, sok ide-oda való húzgálódások után. Pihenő lett megengedve. Lefeküdtem azonnal és összetört tagjaimmal egyfolytában aludtam délután 3 óráig. Pihenőhelyünk közelében voltak ágyúállásaink, […]
2011. június 18-án, szombaton 16.00 órától a Múzeumok Éjszakája keretében Érosz a hadszíntéren, osztrák-magyar tábori bordélyok a Nagy Háborúban címmel egynapos kíállítás nyílik a Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjteményben (Székesfehérvár, Malom u.2.). A kiállítást két óránként (17.00, 19.00, 21.00 és 23.00 órakor) Tersánszky Józsi Jenő: Egy ceruza története c. regényéből vett, a korszak hangulatát megidéző jelenet (Feldmann […]
„Weib und Held passen nicht zusammen!” (A hölgy és a hős nem említhető egy lapon!), – tartották a Monarchia katonai vezetői. Nem alaptalanul, hiszen a háború mindig is a különféle nemi betegségek „melegágyának” számított. Katonák ezrei hozták-vitték a hátország és a front között ezeket a fertőző, napjainkban ritkán előforduló betegségeket, amelyek csak abban hasonlítanak egymáshoz, […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 24. rész A menekülő oroszok nyomaiban Május 8-án korán reggel elkezdtünk gyülekezni szakaszonként, századonként. Fájdalom, Boros rokon nem került elő. Vagy elesett, vagy megsebesült. Borús hangulatban voltam. 6 órakor sorakozó lett elrendelve, zárt oszlopban felállítottak bennünket. Kibontották ezredünk zászlaját, s mellé díszőrséget állítottak. Kratochvil alezredes felolvasta József főherceg táviratát, mely […]
Kellemes Pünkösd ünnepeket kíván szerető fiuk Jani Orosz harcztér – 1916 –
Levéltári kutatás közben bukkantam egy hadosztály eligazításra, amely felhívta az ezredparancsnokok figyelmét egy legénység körében terjedő tiltandó tevékenységre. Jelentések érkeztek, hogy a katonák levésik a srapnelhüvelyekről, gránátrepeszekről, a fel nem robbant ellenséges gránátokról a nemesfémből készült vezetőgyűrűt, s ezekből emléktárgyakat készítenek maguknak, de egyesek kereskednek is velük. A rézből készült kilőtt töltényhüvelyekből szintén hadiékszerek készülnek. […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 23. rész A laborcfői ütközet Az erdő szélén már méhraj módjára röpködtek, fütyültek a golyók. Előttünk kis emelkedés volt, ettől a golyók nem érhettek, hanem felettünk repültek el. Óvatosan kinéztem a domb felületére, előttünk 100 lépésnyi tisztás volt, azontúl pedig ismét erdő, de az ellenséget még nem láttam. Talán heten, […]
Német katonák kivisznek a tűzvonalból egy sebesült angol katonát, akinek a sebesülés sem vette el a jókedvét (Képes Újság, 1916) Sebesült „tommy” a fotósnak: Én nem vagyok német! (Angliában kiadott hivatalos háborús képeslap) A sebesült tommyt négy német hadifogoly szállítja a tábor felé, amikor hirtelen meglátja a fotóst, így kiált neki: Halló! Én nem vagyok […]
Részlet egy géppuskás szakaszparancsnok visszaemlékezéséből Az alábbiakban Hary József: Az utolsó emberig. Isonzói jelentés című, a Püski Kiadó által az idei könyvhétre megjelenő visszaemlékezés-kötetéből közlünk egy részletet. A szerző a nagyváradi 37. közös gyalogezred 4. zászlóalja egyik géppuskás szakaszának a parancsnokaként harcolt az Isonzónál. A visszaemlékezés a Tolmeini-hídfőben Doljénál 1915 szeptemberében és Görztől északra a […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.