A Veszprém megyei Csót község határában 1915 és 1923 között működő tábor emlékét ma már csak a Kakukk-hegyi hadifogolytemető sírjai őrzik. A tábort 1923 után teljesen lebontották, eltűntek a barakkok, a postahivatal, a kórház, a tiszti kaszinó, a mozi épületei, és a visszaemlékezők által „Semiszlierőd”-nek nevezett őrtorony is. Csót tábor. Hadifogságból hazatérők, leszerelő állomás (korabeli […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 11. rész Fárasztó tanulások Bevonulásom után másnap, [1915.] február 16-án már kaptunk katonagúnyát. Le kellett vetni a civil ruhát, melyet ki tudja ránk veszünk-e még valaha, vagy soha? Angyalbőrbe bújtattak bennünket, de Úristen milyen ruhákat kaptunk? Vagy bő volt, vagy szűk, vagy hosszú, vagy rövid. Kék ruhát kaptunk, de a […]
A múlt héten végre sikerült egy remek első világháborús filmet megnéznem (Passchendaele), szívesen ajánlom, bár itthon sajnos nem forgalmazzák (az Amazonon többek közt rendelhető). Pedig nem kevés film készül mostanában a Nagy Háborúról, na persze nem nálunk. Itt vannak például az ausztrálok, akik valahogy nagyon rákattantak a témára. Csak néhány friss cím, amit hirtelenjében találtam: […]
Az itt következő írást Arnold Ernő olvasónk bocsátotta rendelkezésünkre, aki már korábban is küldött számunkra érdekes családi fotókat és nagyháborús történeteket. Elsőként édesanyja bátyjáról, Kudlik Károlyról jelent meg nálunk egy poszt, most pedig Károly unokatestvérének, Kálmánnak a történetét meséli el. Kudlik Kálmán érdekes történetét most már nehéz kikutatni, egyrészt mert ma már csak egyetlen leszármazott […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 10. rész Komisz élet – cigány élet Sohasem fogom elfelejteni azon szomorú időket, melyeket mint újonc töltöttem a laktanyában. Ez az igazi komisz élet, de nem gyöngyélet, hanem alábbvaló volt a sátoros cigányénál. Én, mint civilben igazságos, egyenes lelkű, hazudni nem tudó ember, itt e cigányéletben rendkívül levertnek elkeseredettnek éreztem […]
Február 2-án kiállítás nyílt New Yorkban az 1919-es tanácsköztársaság propagandaplakátjaiból, amit az év végéig lehet megtekinteni (hátha valaki jár arra, netán ott él). Tavaly jelent meg a Napvilág Kiadó gondozásában egy tanulmánykötet Az I. világháború – a XX. század őskatasztrófája címmel. Az Örökmozgóban megtekinthető Jancsó egyik klasszikusa, a Csillagosok, katonák. A héten egy frissen bemutatott […]
A srapnel és a rumos demizson esete Srapneltörténeti kalandozásunk újabb epizódja az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy erőfeszítését jelentő piavei támadás kezdete előtt, 1918. június 14-én éjszaka játszódik. A szegedi 46. gyalogezred egyik rohamszakasza a kijelölt átkelési pont felé tart, hogy másnap hajnalban átkeljen a folyón és rohamra induljon a Montelló ellen, amikor a szegediek hirtelen […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 9. rész Ismeretségek Lassanként kezdtem megismerkedni az oktató altisztekkel, kik a jó hazait szívesen segítettek elfogyasztani. Sőt azonkívül számtalanszor megkínáltam őket borral, pálinkával, szivarral. Nem sajnáltam tőlük, mert hamarosan beláttam, hogy a kaszárnya emez apró zsarnokaival tanácsos jó viszonyban lenni. Az újoncélet első négy hetében oktató altisztünk volt Kató Lajos […]
A Frankofón Filmnapok alkalmából az Örökmozgóban A nagy ábrándot vetítik. A Tivoliban a Svejket, a tévében pedig játék- és dokumentumfilmeket láthatunk a héten. A játékfilm-válogatásba bekerült két olyan film is (Az igazi tündérmese, Ryan lánya), amely nem közvetlenül a háborúról szól, azonban a háború idején játszódik. MOZI A nagy ábránd / La grande illusion francia […]
A következő írást Örömkatona nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek. Az alábbi beszámoló azt hivatott megmutatni, hogy némi előzetes szervezéssel néhány nap alatt is egészen jól megismerhető a Doberdó és az Isonzó vidéke, aminek a magyar történelemben viselt különös jelentősége közismert. A konkrét látnivalók leírása helyett inkább egy mintát szeretnék adni olyanoknak, akik hasonló utazást terveznek. […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.