A héten lesz néhány remek játékfilm, amit szívesen ajánlok, ilyen például a Švejk, a derék katona 1957-es csehszlovák feldolgozása, vagy Stanley Kubrick klasszikusa, A dicsőség ösvényein, és a Filmboxon továbbra is előszeretettel sugárzott Fegyverszünet karácsonyra. Beválogattam egy olyan filmet (Csoportkép tündérekről) is, amelynek nem kifejezetten a háború a témája, viszont az a főhős életének egyik […]
Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 1. rész 1914 júliusában a tömeg háborút akart, amit az emberek nagyszerű eseménynek képzeltek. Kirobbanásának hírét napok óta várták, s nem szívesen fogadták volna, ha elmarad. Utcai járókelők a mozgósítási hirdetményt olvassák, 1914. augusztus 1. (Gyurgyák János – szerk.: Magyarország története képekben, Osiris) Laky Imre, aki néhány nappal […]
Élet a Doberdó lövészárkaiban – 3. rész „Állásban létünk harmadik napján találjuk meg a később oly nagy szerepet játszó Črnci barlangot. Egy keskeny, több emelet mélységű szakadék alsó részén tártuk fel a nyílást, amely egy nagy barlang bejárata volt…”– áll a székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred emlékkönyvében a katonák életében nagy jelentőségű természeti képződmény felfedezéséről. A […]
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 11. rész Sebesülés, lábadozás, segédszolgálat A karácsonyt is Galíciában töltöttük, és a következő tavaszt is. 1916. április 7-én egy baleset következtében megsebesültem, és kórházba kerültem. Mint kadet tűzmester, hat ágyúnak voltam a vezetője. Egyik nap egy orosz trénre tüzeltünk, mind a hat ágyú dolgozott. A töltés során kiderült, hogy […]
Ezen a héten megint csak jobbára ismeretterjesztő filmekre bukkantam. Érdekesnek tűnnek, bár mi magunk továbbra sem tudjuk megnézni, mivel ezeket a csatornákat sajna nem fogjuk, így fogalmunk sincs sokat veszítünk-e velük, vagy sem. A Fegyverszünet karácsonyra című film mostanában nagyon megy, ezt legalább én személy szerint jó szívvel tudom ajánlani, s ha más nem, DVD-n meg lehet […]
Egy olasz dal a háborúból 1916. augusztus 4-e és 16-a között az olasz 3. hadsereg támadást indított az Isonzó-fronton. A cél a görzi osztrák-magyar hídfő elfoglalása volt, amit a kétszeres túlerőben lévő olasz seregnek hatalmas áldozatok árán sikerült is elérnie. Ez volt a hatodik isonzói csata, amelynek során az olaszok kezére került Görz, azaz Gorizia […]
Conrad 1906-ban a trónörökös nyomására lépett magas beosztásába, ugyanabban az évben, amikor Ferenc Ferdinánd emberei kerültek más fontos posztokra (így például a külügyminiszteri székbe). Kezdetben úgy tűnt, együttműködésük harmonikus lesz, ám kiderült: elképzeléseik számos vonatkozásban eltérnek. A korábban meglehetősen vérmes és erőszakos trónörökös egyre inkább lehiggadt és egyáltalán nem helyeselte Conrad kardcsörtető politikáját, amellyel preventív […]
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 10. rész Huszárvirtus, avagy amikor a huszárok mentették meg a tüzéreket Micsoda nagyszerű katonákkal találkoztam ott Galíciában! Egyikük Farkasházy Farkas Elemér huszár százados volt. Egy faluban voltunk beszállásolva, ott ismerkedtem meg vele. Mentem az utcán, és egyszer csak lövöldözést hallok. «Mi az Isten, már itt is harc folyik?» – […]
Október 2. és 8. között I. világháborús témában főként dokumentumfilmeket találtunk, ezek közül néhány érdekesnek ígérkezik. Sajnos továbbra is úgy áll a dolog, hogy a téma többnyire nem kap fő műsoridőt, és nem a leginkább hozzáférhető csatornákon fut. A császár cirkálója magyar dokumentumfilm, 2009, 23 perc A Ferenc József cirkáló több évtizede fekszik a tenger mélyén. Most először […]
Mit változtatott volna az előző esethez képest az a körülmény, hogy bár a trónörökös a sikertelen merényletet követően ezúttal is életben maradt, ám elveszítette a feleségét? Először is azt kell eldöntenünk, vajon a trón várományosának hitvese elleni gyilkos merénylet elegendő ok lehetett volna-e egy Szerbia elleni háborús fellépésre. Mielőtt habozás nélkül nemmel válaszolnánk erre a […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.