Macska a lövészárokban

Egy korábbi bejegyzésben már esett szó a Nagy Háború olasz frontjának hírhedt harceszközéről, a lassú zuhanó mozgásuk és az azt kísérő hanghatás miatt a találékony bakanyelv által csak macskáknak nevezett olasz aknavető lövedékekről. Az alábbiakban egy rövid történetben idézzük fel a szegedi és temesvári magyar katonák és egy macska találkozását a Doberdó-fennsík lövészárkában.  Fel nem […]

Nagyon szomorú volt ekkor már az általános helyzet

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 14. rész Az olasz fronton a piavei támadás idején 1918 tavaszáig voltam a volhíniai fronton. Ekkor megkaptam a három hónapos tanulmányi szabadságot, és hazajöttem. Március, április és május hónapban hallgattam le a III. évemet az egyetemen. Sikeresen vizsgáztam az adott tárgyakból. A tanulmányi szabadságról már az olasz frontra kellett […]

Heti kulturális ajánló – 2010.11.06.-11.12.

A héten számos program közül lehet választani, amelyek mind az első világháború témájával foglalkoznak. Itt van mindjárt egy kiállítás, ami a múlt héten nyílt Moholy-Nagy háborús rajzaiból, azután e hónapban többször is játsszák a Tivoliban a tavaly bemutatott Svejket, a tévében pedig az elkövetkező hét napban is lesznek játékfilmek és ismeretterjesztő filmek egyaránt. Kellemes mazsolázgatást! […]

Kutyák alkalmazása az első világháborúban – 2/2. rész

Az egészségügyi kutyaként alkalmazott ebek egyik legfontosabb feladata a sebesültek felkutatása volt. Az emberi szem által nem látható rejtett helyeken (erdőben, magas vetésben, földmélyedésben, összeomlott házak romjai alatt) fekvő sebesülteket megkeresték, és az egészségügyi személyzetet a sebesültekhez vezették. A hadi alkalmazásban álló kutyák nem ugatással vagy más figyelemfelkeltő jelzéssel figyelmeztettek, hanem a sebesült valamely ruhadarabját […]

„Álmodjanak a köves hant alatt boldog Magyarországról”

Temetkezés és kegyeletápolás a Nagy Háború idején „Nagyon elszomorul az arcunk, ha egy bajtársunk sírja felett áll a pap. Harangzúgás, ágyuk üvöltése, koporsó: egy szürkévé fagyott katonakabát s a bajtárs máris megy a föld alatti lakásába. A pap szentbeszéde ilyenkor kétszeresen fáj: a pap búcsúztat minket egy baráttól, de emlékeztet arra, hogy mi is meghalunk. […]

Tóth Árpád: Katonasír

Aperianov Teréz nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek Tóth Árpád alábbi versét, amit Halottak napjára ajánl mindannyiunk figyelmébe.

Heti kulturális ajánló – 2010.10.30.-11.05.

Mától, ígéretemhez híven, nem csak tévéműsorokat, hanem egyéb kulturális programokat (kiállítás, mozi, színház, előadás, stb) is igyekszem a heti ajánlóban megjelentetni. Sajnos egyelőre főként csak budapesti eseményekről tudósítunk, de ha értesülünk vidéki programokról, természetesen azok is bekerülnek majd az ajánlóba. Bíztatnám is vidéki olvasóinkat, hogy ha tudomásukra jut valamilyen első világháborúval kapcsolatos kulturális esemény, írják […]

Kutyák alkalmazása az első világháborúban – 2/1. rész

A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is alkalmazzák őket.  Egészségügyi kutya kiképzése a francia hadseregben (Buisson-Gallo: La Grande Guerre 1914-1918) Ezt […]

Aki a nevében is doberdói volt

Közismert, hogy a mind a mai napig a legátfogóbb és talán legtöbbet forgatott hazai hadtörténeti sorozat, A magyar nemzet hadtörténelme szerzője, a sikeres első világháborús hadvezér, Breit József (aki a nevét 1931-ben Bánlakyra változtatta) 1916-ban Ferenc Józseftől magyar nemességet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta. Kézenfekvő a következtetés, hogy a két dolog (a nemesek […]

Az elcsendesedő orosz front

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 13. rész Az orosz támadások mindig hatalmas tömegtámadások voltak. A gyalogság támadott, de nem kísérte őket a tüzérség. Ezt tapasztaltuk magunk is. Óriásiak voltak az orosz veszteségek. 1917 nyarán volt a Kerenszkij-offenzíva, de nálunk csak tüzérségi lövöldözés volt. Egyszer 1917 augusztusában egy gyönyörű nyári napon azt vettük észre, hogy […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.