„Ilyenek az osztrák tisztek…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 13. rész 1878. szeptemberének elején az ezred még mindig Szarajevónál állomásozik. A táborhelyük egy török temető lesz. Hősünket megtámadja egy galád körte, melyet rögtönítélő bíróság keretei között rövid úton elfogyasztásra ítél. A hegyre történő őrjáratozáshoz nem igazán fűlik a bakák foga, így Sófalvy József igyekszik kibújni alóla, […]

„Annyira félt a bosnyákoktól, hogy nem mert bemenni…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 12. rész Szarajevónál 1878. augusztus 31-én még mindig zajlanak a kivégzések. Hősünk az itteni hosszas állomásozását rekvirálással igyekszik színesebbé tenni, s az ellátás hiányosságait pótolni. Megpróbálkozik galuskafőzéssel is, a megfelelő alapanyagok hiányában kisebb-nagyobb sikerrel. A leírása viszont szenzációs, egy főzőműsorba is helye lehetne. Végül szeptember 4-én érkezik […]

„Egyik nap akasztás, másik nap főbelövés, harmadik nap temetés…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 11. rész 1878. augusztus 24-én Sófalvy József szemtanúja lesz egy akasztással történő kivégzésnek. A műveletet egy huszár hajtja végre, akit a Maglajban történtek miatti bosszú vezérel. Szarajevó ostroma után hősünk napjai viszonylagos nyugalomban telnek a város körzetében. Az élelmezésük és az elszállásolásuk nem kielégítő, így nem csoda, […]

„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

Könyvbemutató az Isonzónál Hegedős Károly emlékiratának kétnyelvű kiadásából 2025. április 5-én Olaszországban mutattuk be Hegedős Károly műegyetemi hallgató emlékiratának olasz harctéren játszódó részeiből olasz-magyar közös kiadásban megjelent új kétnyelvű kötetünket. A Sagradóhoz tartozó Sdraussina – Poggio Terzarmata településen, az Isonzó partján a Roberto Visintin Alapítvány egykori első világháborús kötözőhelyből kialakított rendezvényterme színültig megtelt a könyvbemutatóra […]

„Meggyőződhettek a Comsuék, hogy mit tudnak a svábok”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 10. rész 1878. augusztus 19-én lezajlik Szarajevó ostroma. A csata után megtörténik az uralkodó születésnapi köszöntése százegy ágyúlövéssel. Hősünket a csata után őrjáratba küldik Szarajevóban. Megtalálja a bosnyák ellenállók vezérének otthonát. Megörökíti a küzdelmüket egy méhkassal, a rekvirálásait és a bosnyák foglyokról is értekezik. Augusztus 23-án ellenséges […]

„Ezredünknek a városon keresztül kellett utat törni magának…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 9. rész 1878. augusztus 19-én kezdetét veszi Szarajevó ostroma. Hősünknek az okkupáció eddigi legvéresebb ütközetében kell részt vennie. Megismerkedünk az utcai harcok kegyetlenségével, és egy tiszthelyettes, valamint a káplárja balszerencsés halálának körülményeivel. A bosnyákok véleményét is megörökíti a magyar katonákról. 1878. augusztus 19. Reggeli 5 órakor már […]

A város, amely három napig égett

A Banja Luka-i csata „Még ekkor nem is álmodtuk azt, hogy mily szerencse volt ránk nézve, hogy itt nem maradtunk” – írja Sófalvy József 1878. augusztus 5-én a naplójában, amikor a szegedi 46-os ezredével elhagyja Banja Lukát. Ezt valószínűleg csak utólag jegyezhette fel, mert a városban történtekről egy későbbi bejegyzése szerint csak augusztus 18-án értesültek. […]

„A szakasz, ha szavamra nem hallgat, végünk van…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 8. rész 1878. augusztus 16-án hősünk Bilalovactól nem messze megvívja első ütközetét. A parancsnoka alkalmatlansága miatt át kell vennie a szakasz vezetését, hogy megmentse magát és a bajtársait. A csata után a menetelés rekkenő hőségben folytatódik tovább Szarajevó irányába. Az osztrák‒magyar haderő felkészül a város ostromára. 1878. […]

„Leveleidbe van egy pár jelenet olyan mikor elolvastam örömömbe sirtam…”

Egy tenyérbe való, megsárgult, fedelét vesztett, vonalas katonafüzet: olyan írt bele, aki általában csak a legszükségesebbeket jegyzi fel. Egy maréknyi levelezőlap, Przemyśl ostroma idejéből, majd orosz hadifogságból. Ennyi maradt ránk a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményében egy közhonvéd családapa után. Knapovics Ármin 1884. augusztus 8-án született Budapesten. Házasságon kívüli gyerek volt, édesanyja vette a nevére. Nem […]

„A kémek tudósítása szerint ellenségtől volt megszállva…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 7. rész 1878. augusztus 13-án Vitezbe ér hősünk alakulata, ahová követek érkeznek Szarajevóból. Hafiz basa figyelmezteti a császári és királyi hadsereget, hogy túl gyorsan haladnak; ha ilyen ütemben érnek Szarajevóba, akkor harcokra kell számítaniuk. Sófalvy az este folyamán találkozik egy régi cimbalmos ismerősével, aki a játékával szórakoztatja […]

Legfrissebb hozzászólások

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.

@Zoltan Molnar // 2025.06.07. 13:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!

@Bálint Ferenc // 2025.06.05. 08:06Honvéd őrmester díszruhában

Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.

@Stencinger Norbert // 2025.06.01. 12:06„Kihűlt pokolban”

Kedves Levente! Igen, Dr. Nyáry Miklós fényképekkel illusztrálva írt az útról "Zarándok-út a Monte San Michelére" címmel az 1-es honvédek emlékalbumában. Egy, 1936-ban szintén a Monte San Michelén tett látogatásról olvashatunk megható sorokat a 17-esek emlékalbumában "20. év után" címmel.

@Pásztor Levente // 2025.06.01. 11:06„Kihűlt pokolban”

Az 1-es honvédek albumában szerintem esélyes, hogy pont erről az utazásról olvastam. 1940-ben a volt miskolci m.kir. 10. Gye. Egykori ezred parancsnoka Sáfrán Géza is több körben levelezett a visszatért Erdélyben állomásozó ismerősével, a hírhedtté vált úzvölgyi temető (és környéke) akkori állapotáról. Még képek is vannak. Terveztek egy utat, de nem valósult meg.