Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 20. rész 1916 júliusában a tiszti csoport az erdei kolostor és környéke lakhatóbbá tételén fáradozik, Roób József vaságyat és matracot vásárol magának, a hidegebb időjárás miatt már korábban befűtenek. Fényképet, csomagot kap otthonról, de hangulata csak átmenetileg javul, mert a hústalan napok bevezetése őket is érinti, s […]
Cs. és kir. mozgó sebészcsoportok az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében működött cs. és kir. mozgó sebészcsoportok (k. u. k. mobile Chirurgengruppen) az I. világháború idején többnyire a frontvonalhoz közel tevékenykedő, sebész szakorvosi egységek voltak, amelyek célja a sebesültek gyors és szakszerű ellátása, illetve életmentő műtétek elvégzése volt. De miért […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 19. rész 1916 májusában járunk, Roób hadnagy már egyenes időben és nem visszaemlékezve írja sorait. Érezhetően csökken az ellátásuk színvonala, drágul a megélhetésük, cserélődik a melléjük rendelt legénység, s bár a hazulról érkező hírek jobb kedvre derítik, újabb nehézségek adódnak: az egyik társuk megőrül, a frontról rossz […]
Bosznia és Hercegovina osztrák‒magyar megszállása 1878-ban több tiszt pályafutásában meghatározó szerepet töltött be, amint azt a horvát származású Georg Babich ezredes trebinjei városparancsnok példája mutatta. Az 1934-ben Pozsonyban elhunyt szerb származású, magát magyarnak valló Mihalcsics György altábornagy is sajátos közép-európai katonai pályát járt be, amelyen éppen az okkupáció indította el és a Nagy Háborúban érte […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 18. rész 1916. február–április, haláleset, temetés, szigorítások, elvétve érkező posta. A húsvét sem ad alkalmat arra Roób hadnagynak, hogy a képkiállításnak vagy a koncertnek örüljön: reményvesztett. Ebben az időszakban kezdi el a naplója visszamenőleges megírását és válik egyidejűvé a történetének a mesélése. Egyetlen dolog élénkíti fel: a […]
Rátkay Istvánnak a Hármas Hungaricum című kötetben olvasható egyik írása látszólag egy szemtanú hiteles beszámolója a przemyśli erődrendszer elestéről. Sorai azonban valójában egy jó tollú újságíró eszköztáráról tanúskodnak: a fogolytáborokban vele együtt raboskodó társai elmondásaiból táplálkozva örökítette meg az eseményeket. Cikkemben az ő alakját, és a przemyśli történtekről írt sorait mutatom be. Az újságírásban és […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 17. rész Az 1915. decemberi ünnepek után a csikorgó fagyos télben Roóbék újra egyhangú hétköznapokat élnek. Betekintést kapunk egy tiszti fogoly-szoba kiszámítható életébe, az étrendbe, a postaosztás pillanataiba, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeibe. Az is kiderül, hogy milyen újságokból tájékoztat a foglyok sajtóirodája és mi köze van […]
A bajmoki születésű Herczeg-testvérek, Herczeg Károly (1883-1962) és Herczeg Mihály (1886-1958) békeidőben, és az első világháború egész ideje alatt is a cs. és kir. zombori 23. gyalogezredben szolgáltak. Mindketten kétszer-kétszer megsebesültek, bátran helyt álltak, amit feletteseik kitüntetésekkel ismertek el. Herczeg Károly 1883-ban, öccse Herczeg Mihály pedig 1886-ban született a Bács-Bodrog vármegyei, Szabadka és Zombor között […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 16. rész 1915 őszén Tobolszkban egyre sűrűbb a havazás, a fagypont alatti hidegek, – de gyakrabban, bár össze-vissza működik a hadifogoly-posta is, válaszadásra késztetve a címzetteket. Új foglyok is érkeznek. A háborúról újságok és a velük érintkező katonák, civilek révén elég tájékozottak. Az egyhangúság elkerülésére ismeretterjesztő előadás-sorozatot, […]
Év végi szokás, hogy visszatekintünk az elmúlt esztendőre és összegezni próbáljuk, amit magunk mögött hagyunk. A 2025-ös évet külön is érdekessé tette számunkra, hogy idén 15 éve indítottuk útjára blogunkat, s így nem csak egy évre, hanem akár az elmúlt 15-re is visszatekinthetünk. Ha egyetlen számmal szeretnénk összegezni az elmúlt éveket, akkor az az 1914 […]
Legfrissebb hozzászólások
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.