„A magyarok Istene legyünk velünk!”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 20. rész 1916 júliusában a tiszti csoport az erdei kolostor és környéke lakhatóbbá tételén fáradozik, Roób József vaságyat és matracot vásárol magának, a hidegebb időjárás miatt már korábban befűtenek. Fényképet, csomagot kap otthonról, de hangulata csak átmenetileg javul, mert a hústalan napok bevezetése őket is érinti, s […]

Magyar sebészorvosok a harcvonalban

Cs. és kir. mozgó sebészcsoportok az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében működött cs. és kir. mozgó sebészcsoportok (k. u. k. mobile Chirurgengruppen) az I. világháború idején többnyire a frontvonalhoz közel tevékenykedő, sebész szakorvosi egységek voltak, amelyek célja a sebesültek gyors és szakszerű ellátása, illetve életmentő műtétek elvégzése volt. De miért […]

„Komolyan különben sem szabad foglalkoznunk sorsunkkal…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 19. rész 1916 májusában járunk, Roób hadnagy már egyenes időben és nem visszaemlékezve írja sorait. Érezhetően csökken az ellátásuk színvonala, drágul a megélhetésük, cserélődik a melléjük rendelt legénység, s bár a hazulról érkező hírek jobb kedvre derítik, újabb nehézségek adódnak: az egyik társuk megőrül, a frontról rossz […]

Az okkupáció és a Nagy Háború hőse: Mihalcsics György

Bosznia és Hercegovina osztrák‒magyar megszállása 1878-ban több tiszt pályafutásában meghatározó szerepet töltött be, amint azt a horvát származású Georg Babich ezredes trebinjei városparancsnok példája mutatta. Az 1934-ben Pozsonyban elhunyt szerb származású, magát magyarnak valló Mihalcsics György altábornagy is sajátos közép-európai katonai pályát járt be, amelyen éppen az okkupáció indította el és a Nagy Háborúban érte […]

„Nem találok én most örömet semmiben sem…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 18. rész 1916. február–április, haláleset, temetés, szigorítások, elvétve érkező posta. A húsvét sem ad alkalmat arra Roób hadnagynak, hogy a képkiállításnak vagy a koncertnek örüljön: reményvesztett. Ebben az időszakban kezdi el a naplója visszamenőleges megírását és válik egyidejűvé a történetének a mesélése. Egyetlen dolog élénkíti fel: a […]

„Bevette a hősök várát: az éhség!” – egy hírlapíró-hadifogoly későbbi tudósítása Przemyśl elestéről

Rátkay Istvánnak a Hármas Hungaricum című kötetben olvasható egyik írása látszólag egy szemtanú hiteles beszámolója a przemyśli erődrendszer elestéről. Sorai azonban valójában egy jó tollú újságíró eszköztáráról tanúskodnak: a fogolytáborokban vele együtt raboskodó társai elmondásaiból táplálkozva örökítette meg az eseményeket. Cikkemben az ő alakját, és a przemyśli történtekről írt sorait mutatom be. Az újságírásban és […]

„Hogy némi képet nyújtsak mégis időtöltésünkről…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 17. rész Az 1915. decemberi ünnepek után a csikorgó fagyos télben Roóbék újra egyhangú hétköznapokat élnek. Betekintést kapunk egy tiszti fogoly-szoba kiszámítható életébe, az étrendbe, a postaosztás pillanataiba, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeibe. Az is kiderül, hogy milyen újságokból tájékoztat a foglyok sajtóirodája és mi köze van […]

A bajmoki Herczeg-testvérek

A bajmoki születésű Herczeg-testvérek, Herczeg Károly (1883-1962) és Herczeg Mihály (1886-1958) békeidőben, és az első világháború egész ideje alatt is a cs. és kir. zombori 23. gyalogezredben szolgáltak. Mindketten kétszer-kétszer megsebesültek, bátran helyt álltak, amit feletteseik kitüntetésekkel ismertek el. Herczeg Károly 1883-ban, öccse Herczeg Mihály pedig 1886-ban született a Bács-Bodrog vármegyei, Szabadka és Zombor között […]

„Újra itt a karácsonyest és én még mindig távol vagyok…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 16. rész 1915 őszén Tobolszkban egyre sűrűbb a havazás, a fagypont alatti hidegek, – de gyakrabban, bár össze-vissza működik a hadifogoly-posta is, válaszadásra késztetve a címzetteket. Új foglyok is érkeznek. A háborúról újságok és a velük érintkező katonák, civilek révén elég tájékozottak. Az egyhangúság elkerülésére ismeretterjesztő előadás-sorozatot, […]

1914 ‒ Ezt írtuk 2025-ben (és előtte)

Év végi szokás, hogy visszatekintünk az elmúlt esztendőre és összegezni próbáljuk, amit magunk mögött hagyunk. A 2025-ös évet külön is érdekessé tette számunkra, hogy idén 15 éve indítottuk útjára blogunkat, s így nem csak egy évre, hanem akár az elmúlt 15-re is visszatekinthetünk. Ha egyetlen számmal szeretnénk összegezni az elmúlt éveket, akkor az az 1914 […]

Legfrissebb hozzászólások

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!