Cs. és kir. egészségügyi intézmények a Török Birodalom területén az I. világháború idején

A törökországi harcokba ténylegesen csak 1915 decemberétől bekapcsolódó Osztrák–Magyar Monarchia már 1915 januárjától jelen volt a Török Birodalom területén. Ekkor érkezett meg ugyanis az az 5 főből álló síoktató különítmény, amely Kelet-Anatóliába került. Ezt követően a cs. és kir. hadsereg a világháború végéig folyamatosan növekvő, végül mintegy 5200 fővel, főleg tüzér alakulatokkal vett részt az […]

„A vihar előtti halotti csend honol itt a Szentföldön körülöttünk…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 11. rész Amitől már hősünk és bajtársai régen tartottak, most bekövetkezett: 1918. szeptember 18-án megindult a brit hadsereg támadása. Bár az áttörés máshol történt, Kemény doktorék számára világos volt, hogy ebből általános visszavonulás lesz. Csupán az erre vonatkozó parancs nem akart megérkezni. Végre aztán erre is sor került […]

Az Ericssontól a Pénzintézetek Hadikórházán át a BHG-ig

Fejezetek a Fehérvári út 70. épületének történetéből Az épületeknek is története van. Igen gazdag múlttal rendelkezik Budapesten a Fehérvári út 70. szám alatti épület, amely ugyan gyárnak épült, de az első világháborútól napjainkig számtalan szállal kapcsolódott a honvédelem ügyéhez is, falai között különböző hadi intézményeknek, fegyveres szervezeteknek is helyet adva. Írásunkban a Nagy Háború idején […]

„De hát most egyszerre minden olyan sürgős lett, hadnagy úr!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 10. rész Kemény doktor ezúttal a palesztinai front egészségügyi viszonyairól fest érzékletes képet. Szívszorító, ahogy katonáink nem csupán a harcok következményeitől szenvedtek, hanem az illetékes katonai hatóságok nemtörődömségétől, a szervezetlenségtől és hozzá nem értéstől is. A betegek és sebesültek szállításának megoldhatatlan problémája: miért rekedt meg a szükséges felszerelés […]

Lőszertermelés a Lipták-gyárban

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták Pál építési és vasipari gyárával, amely az I. világháború idején a legnagyobb magyar lőszergyártók közé emelkedett. Ennek megfelelően a Monarchia tüzérségének többféle lőszert is előállított, ezekkel fogunk ebben a részben behatóbban megismerkedni.   A Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. 1915 utolsó […]

„A k.u.k. katonákat itt is szeretik, mert a németek mellett igen jó embereknek tűnnek fel…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 9. rész Kemény doktor mai leckéje: a frontok mögött is mindent a pénz mozgat, mindent az arany dirigál. A helyi arab törzsek vezetőinek megvesztegethetőségét valamennyi hadviselő kihasználja – már csak saját jól felfogott érdekében is… A gyűlölt, de egyúttal rettegett németek osztrák–magyar szövetségeseinek sajátos helyzetéről is képet kapunk. […]

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

Az első világháború kirobbanását követően a franciák internálták a területükön tartózkodó ellenséges országok állampolgárait. Erre a sorsra jutott a zentai Dudás Emil is, aki Blériot tanítványaként került Párizsba. Közös sorsukat Kuncz Aladár is megörökítette Fekete kolostor című regényében.   A zentai Dudás család a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedében fontos […]

„Itt a hősi halál után sincs nyugalom”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 8. rész Kemény doktor folytatja a palesztin front viszonyairól kezdett tanfolyamát: ezúttal főleg az éghajlati viszonyokról és a betegségekről lesz szó. Elmondja, milyen pokoli hőség uralkodik itt, amit szinte lehetetlen huzamosan elviselni. A térség állatvilágából a dögevőknek (sakáloknak, hiénáknak) és a nőstény moszkitóknak a szerepéről olvashatunk. Utóbbiak terjesztik […]

Népfelkelők szolgálatban

Különféle népfelkelő alakulatok szervezése az I. világháború első éveiben Az első világháború idején a népfelkelés rendszerén belül sok fegyveres és fegyver nélküli szakszolgálatra szervezett népfelkelő alakulat is megjelent, amelyek többsége a béke idején kidolgozott mozgósítási tervekben egyáltalán nem szerepelt. Talán ez lehet az oka, hogy a különféle alakulatok többségéről alig maradt fenn némi emlék, szervezésükről, […]

„Legfontosabb szükséglete … ennek a frontnak a víz”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 7. rész Ebben a részben Kemény doktor megismertet bennünket Damaszkusszal: érzékletes képet fest nekünk a város nevezeteségeiről csakúgy, mint a zsidónegyed és a bazár jellegzetességeiről. Ezután gyorstalpaló tanfolyamba kezd, hogy felkészítsen bennünket a küszöbön álló harcokhoz szükséges helyismerettel: a mai előadás témája a bazár (mint olyan), továbbá az […]

1 … 22 23 24 25 26 … 186

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.

@Zoltan Molnar // 2025.06.07. 13:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!

@Bálint Ferenc // 2025.06.05. 08:06Honvéd őrmester díszruhában

Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.