Mikor kisgyerek voltam, kíváncsian néztem azt az érdekes üveget, amely a dédnagyanyám ágya melletti kis szekrényen volt elhelyezve és az esti imádkozás után mindig arra tette rózsafüzérjét. Megkérdeztem tőle: „Mama, milyen üveg ez, hogyan került bele a kereszt?” Kezébe fogva az üveget, megsimogatta és ezt mondta: „Nagyapád készítette, amikor nagyon messze, hadifogságban volt.” Bizony, akkor […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 4. rész A szerelvény, amely a frontra tartó egységet szállítja, végre átjut a zord Taurus-hegységen és eléri Adanát, majd Aleppót. Egyre több a szúnyog és egyre nagyobb a hőség, na meg a maláriajárvány. Ráadásul a helyi szembetegség is fenyegeti hősünket. Gazdag történelmi múlt, s szép lányok azért itt […]
Adalékok egy zentai család történetéhez A Mukusból 1896-ban Mezeivé lett zentai családban öt fiúgyermek született. A szülők minden gyermeküket igyekeztek iskoláztatni. Az első világháború kitörése a Mezei család életét is feldúlta. Három fiú bevonult katonának. Egyikük hősi halált halt. A szerencsésen visszatértek és az itthon maradtak élete sem lett azonban mentes a gondoktól, különösen az […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 3. rész Kemény doktor elhagyja Isztambult és a Bagdad-vasúttal indul a közel-keleti frontra. Tudnivalók az utazáshoz: mire figyeljen az utazó le- és felszállásnál, mitől füstöl és tüzesedik a vonat, miért megszívlelendő az „ablakon kihajolni veszélyes” jótanács. A tajtékpipák alapanyaga. Hogyan vásárolnak a németek? És egyáltalán: honnan van ennyi […]
Magyarországon az első világháború kirobbanásakor több ezer, a területén tartózkodó, a Monarchiával hadiállapotba került ország állampolgárát helyezték a hatóságok rendőri felügyelet vagy őrizet alá. Rajtuk kívül olyanok is közbiztonsági őrizet alá kerültek, akik ugyan magyar állampolgárok voltak, de a polgári vagy a katonai hatóságok „a hadviselés és a közbiztonság” szempontjából aggályosnak tartották őket. Ezeknek a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 2. rész Hogy a török főváros rabul ejtette Kemény doktort, az már az előző részből nyilvánvalóvá vált. Ezúttal Isztambul látnivalói közül különösen a hölgyek iránti elragadtatásának ad hangot. Láthatóan alapos ismeretekkel rendelkezik a fátyolviselés értelméről és jelentőségéről, miközben felvilágosít bennünket az európai férfiakra levantei hódításaik során leselkedő veszélyek […]
Mikor lett vége a Nagy Háborúnak? Ha nem is ragaszkodunk az 1918-as évszámhoz, ám az 1923-ban aláírt lausanne-i békeszerződésnél későbbre aligha tehetjük a záróévét. Vagyis elmondhatjuk, hogy az első világháborús centenáriumi eseményekből már nem sok lehet hátra, hamarosan eljön az ideje a mérlegkészítésnek. A számtalan megemlékezés, kiállítás, konferencia, a tengernyi könyv és tanulmány meggyőzően bizonyítja, […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 1. rész 1918. augusztus 7-én ezredorvosunk Belgrádból vasúton elindul Palesztina felé, hogy átvegye új beosztását az Osztrák–Magyar Monarchia által 1918-ban felállított Orientkorpsnál. Hősünk vezetésével augusztus 11-én érkezett Konstantinápolyba az egység tüzér ütege mellé beosztott héttagú egészségügyi csoport. A város és a tenger teljesen elvarázsolta ezredorvosunkat. Induljon doktorunk egzotikus […]
Keczeli Mészáros Gábor története Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran végrendeletet készítettek, amelyben vagyonukról rendelkeztek haláluk esetére. 1915-ben Keczeli Mészáros Gábor tartalékos főhadnagy is így cselekedett… A Keczeli Mészáros családnak Zenta város kiterjedt határában feküdtek a birtokai, amelyen a 2850-es összeírású számú tanya is állt. […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 36. rész 1916 májusának végén doktorunk szabadságra megy, de előtte számba veszi a zászlóalja olasz fronton addig elszenvedett veszteségét. Szabadsága végeztével június 14-én a Belgrádban állomásozó kádernél tesz látogatást, amelynek során érzékletes leírást kapunk a városban és a megszállt területen, valamint a pótkeretnél uralkodó viszonyokról egyaránt. […]
Legfrissebb hozzászólások
Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"
Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.
"Il nome di Gorizia...era. Il nome di una comune sofferenza,la nostra e quella di chi ci stava di fronte e che dicevano il nemico,ma che noi,pure facendo senza viltà il nostro cieco dovere,chiamavamo nel nostro cuore fratello"Giuseppe Ungaretti 1916- 1966 költő
Köszönjük, Attila!
Gratulálok az újabb kiadványhoz! Igyekszem mihamarabb beszerezni. További munkátokhoz kívánok sok erőt, egészséget: dr. Gombos Attila Debrecenből.
Fantasztikus, hogy így "egymásra talált" a két történet! Esetleg fotója, írásos dokumentuma is van ebből az időszakból a nagyapjáról?