„Arcának piros rózsáit elhalványítja a félelem…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 18. Az akmolinszki táborban töltött első napon a foglyok berendezkednek szobáikban, és elfogyasztják a megszokott orosz káposztás ebédet. Bár a priccsek kemények, László József némi átalakítással és légpárnájával szinte kényelmes körülményeket tud teremteni magának az alvás óráihoz. Hogy némileg megnyugtassa magát, képzeletében feleségéhez és kislányához kalandozik, s elképzeli […]

Honvéd őrnagy dolmányban

Képek az asztalfiókból 4. Sorozatunk következő képén egy honvéd őrnagy látható dolmányban (díszzubbonyban). A háború előtt Újvidéken készült fotó valószínűleg a m. kir. szabadkai 6. honvéd gyalogezred tisztjéről, Meleghy Ágostonról készült… Az eredeti és a szerző által kiszínezett fotó A képen a honvédgyalogság egy őrnagya látható ún. dolmányban (díszzubbony). A kitüntetései balról jobbra: Bronz Katonai […]

„Aki küldte már nem él….”

Egy úzvölgyi hősi halott története Purpriger Dezső tartalékos főhadnagy a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred I. géppuskás századának parancsnoka 1917. augusztus 8-án esett el a Magyaros tető közelében, és Úzvölgyében temették el. Harminc évnyi életét nehéz, de nem lehetetlen rekonstruálni, így az erdélyi katonai temető egy újabb hősi halottjának tudunk személyiséget adni. A következő […]

„Úriembereknek ilyen közös kényüldében…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 17. László József és társai megérkeztek hosszú utazásuk végállomására, Akmolinszkba, ahol az egykori járványkórházban szállásolják el őket. Elsőként mindenki igyekszik elfoglalni a legkellemesebbnek ígérkező szobát és ágyat. A feljegyzésekből és rajzvázlatokból részletesen megismerhetjük az épületet, a sajátságos kialakítású ablakokat és ajtókat, a mosdók és mellékhelyiségek állapotát, és a […]

Caneppa Attilio

italiano Történet pünkösdre Az első világháború idején addig soha nem látott mennyiségben és kivitelben keletkeztek a fronton vagy a hátországban a különféle katonai alakulatok, a hadifogságban pedig a táborok saját újságjai. Ilyen, fronton szerkesztett újság volt A Négyes Honvédek Háborús Lapja is, amit a m. kir. nagyváradi 4. honvéd gyalogezred tisztikara, elsősorban Jámbor Lajos hadnagy […]

Konyha előtt pózolók

Képek az asztalfiókból 3. A háború elengedhetetlen kelléke a tábori konyha. Sorozatunk következő fotóján egy felsorakozott konyhai személyzetet láthatunk, ahol ki-ki azt a tárgyat tartja a kezében, amivel épp foglalatoskodott… Konyhaépület előtt pózoló katonák, köztük a konyha személyzete. Az első sorban páran merőkanállal, akiknek nem jutott, azok krumplival és krumplipucoló késsel. Az épületen levő felirat […]

Különös nyáréjszaka, 1914

Ha csak regény lenne… Átélt ostromok tüze, rekkenő nyár és fagyos tél, lövészárok-kiszolgáltatottság és otthon-hiány közepette talán figyelem terébe sem lopódzik, kézbe sem kerül az a mutatós regény, mely a „boldog békeidők” aranyló hétköznapjait felváltó szarajevói eseményt, annak regényes hátterében magukat a katonasorsokat, élő közösségek élő egyedeinek korszakos csalódását örökíti meg a belgrádi író, Aleksandar […]

„Ez aztán a csinos délibáb…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 16. A fogolykaraván utazásának utolsó két napján jobb híján a steppei utakat figyelik meg, megállapítva, hogy azok jelentősen eltérnek az Európában megszokott, kiépített utaktól. A síkság felett megjelenő délibábok tudják valamelyest lekötni a foglyok figyelmét. Október 7-én különös fata morganát figyelnek meg mielőtt megérkeznek útjuk végállomására, Akmolinszkba… Nyolcadik […]

Pucerek és a pacsizó kutya

Képek az asztalfiókból 2. Sorozatunk következő fotója a háború egy békés jelenetét örökíti meg valahol Olaszországban. A képen valószínűleg pucereket, azaz tisztiszolgákat láthatunk egy pacsit adó kutyussal… A képen három katona látható egy kistermetű kutyával, a háttér alapján valószínűleg valahol az olasz front alpesi részén. A fából épített fedezéken a „Offiziersbaracke” azaz „tiszti barakk” felirat […]

Az Úz-völgy kálváriája, avagy egy gyermeknap margójára

„Elolvastam a 10-es honvédtemetők az Úz völgyében című hiánypótló cikket. Ami ott most folyik, az mélyen felháborít és elszomorít. Tehetetlenséget éreztem, mit is tehetnék mint egyszerű hatvani polgár? Aztán elszégyelltem magam, hisz tehetek én is valamit. Elvégre gyereknap van, ami egyszerre hősök napja is!” – Fekete Csaba olvasónk írása, amit az elmúlt, gyermek- és hősök […]

1 … 66 67 68 69 70 … 189

Legfrissebb hozzászólások

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm, megnézem.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm.

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet