Kedves olvasóink! 2011 óta minden évben december 31-én visszatekintünk az eltelt esztendőre, és megosztjuk a statisztikák alapján összeállított legnépszerűbb posztok 12-es listáját. Így teszünk most is, és reméljük, velünk együtt újraolvassátok a számotokra érdekesebb írásokat, esetleg találtok olyan cikket is, amit még nem olvastatok. Mi, szerkesztők úgy gondoljuk, hogy ez évben is csupa izgalmas téma […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 44. rész 1918. október 31-én Tomóban Kókay László és rohamszakasza újra csatlakozik a 17. rohamzászlóaljhoz. Megérkezésük után nem sokkal megindul innen is a visszavonulás. Feltrébe érve azt tapasztalják, hogy a katonák és a civilek is fosztogatnak. Tovább haladva Formegánban éjjeleznek, ahol egy hónap után ágyban alszik és […]
1917 őszén a császári és királyi máramarosszigeti 85. gyalogezred elkészíttette az ezredjelvényét, aminek egy különleges, aranyból készült példányát karácsonyi ajándékként átadták az uralkodó részére is. Az ajándék pedig a hálán kívül másra is indította Károlyt… A császári és királyi máramarosszigeti 85. gyalogezred két nyelven (németül és magyarul) megjelenő tábori újságja, a Manilowa 1917. szeptember 25-i […]
Képes levelezőlap 1918 karácsonyáról A sok millió ember életét elvevő vagy tönkretevő, több mint négy éven át tartó nagy háború 1918 novemberében véget ért. A karácsonyt a háború alatt a nélkülözések ellenére a fronton és a hátországban is megünnepelték, amennyire a körülmények engedték. 1918 végén Magyarországnak egy vesztes háborúval és annak következményeivel, a bizonytalan jövővel […]
Karácsony olasz hadifogságban A császári és királyi 24. vadászzászlóalj a 34. gyaloghadosztály kötelékében a háború utolsó órájában esett olasz hadifogságba. Az alakulat tisztikarát és legénységét elválasztották egymástól, és a tisztek egy része Nápoly közelében egy szállodában töltötte 1918 karácsonyát. Tóth-Kádár Vilmos alezredes a zászlóalj parancsnoka részletesen megemlékezett erről az ünnepről naplójában. „Végre valahára a Nápoly […]
Kiss Gábor tollából megjelent a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára kiadványsorozat újabb kötete Orvosok, katonák, katonaorvosok… Mozaikok az osztrák–magyar katona-egészségügy történetéből 1868–1918 címmel. Az elmúlt, közel másfél évszázad során az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejéről, illetve a m. kir. honvédségről könyvtárnyi irodalom látott napvilágot, amelynek nagy része hadtörténeti, szervezet-(intézmény)történeti munka. Az I. világháború centenáriuma pedig ismét […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 43. rész 1918. október 31-én éjjel az utóvédként visszamaradt Kókay László és rohamszakasza szerencsésen utoléri a visszavonuló csapatokat. Az idegen alakulatokkal, különösen a cseh tüzérekkel több alkalommal éles, fizikai inzultusig fajuló vita alakul ki. Lakott területre érve pedig a visszavonulókon gúnyolódó olasz lakosság viselkedése nyomán szabadulnak el […]
A közelmúltban jelent meg Maruzs Roland szerkesztésében a Virtus dolgában töretlen c. kötet, amely az első világháború során Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett magyar honos katonák adatait tartalmazza lexikonszerű formában. Maruzs Roland a kötethez írott bevezetőben röviden bemutatja a vitézségi érmek megalapítását, valamint ismerteti a különböző fokozatok történetét és a vitézségi érmekre vonatkozó főbb rendeleteket egészen […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 42. rész 1918. október 30-án éjfél előtt hét perccel Kókay László is megindul utóvédnek hátrahagyott szakaszával a Monte Solarolóról, miután azt hiszik, hogy az olaszok már betörtek a szomszédos állásokba. A sötét és ködös éjszakában a hegycsúcsról lefelé vezető út sem veszélytelen, különösen, ha már az olaszokat […]
Az amerikai hadba lépés 1917 áprilisában reménysugarat jelentett az antanthatalmak számára. Alig egy éven belül az amerikai csapatok elözönlötték a nyugati frontvonalakat, hogy támogatást nyújtsanak a végkimerülés szélén álló francia és angol hadseregeknek. Az expedíciós erők majd’ teljes egészében Franciaországban teljesítettek szolgálatot, de egy kisebb létszámú amerikai katonai alakulat fontos szerepet játszott az olasz fronton […]
Legfrissebb hozzászólások
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.