Különös nyáréjszaka, 1914

Ha csak regény lenne… Átélt ostromok tüze, rekkenő nyár és fagyos tél, lövészárok-kiszolgáltatottság és otthon-hiány közepette talán figyelem terébe sem lopódzik, kézbe sem kerül az a mutatós regény, mely a „boldog békeidők” aranyló hétköznapjait felváltó szarajevói eseményt, annak regényes hátterében magukat a katonasorsokat, élő közösségek élő egyedeinek korszakos csalódását örökíti meg a belgrádi író, Aleksandar […]

„Ez aztán a csinos délibáb…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 16. A fogolykaraván utazásának utolsó két napján jobb híján a steppei utakat figyelik meg, megállapítva, hogy azok jelentősen eltérnek az Európában megszokott, kiépített utaktól. A síkság felett megjelenő délibábok tudják valamelyest lekötni a foglyok figyelmét. Október 7-én különös fata morganát figyelnek meg mielőtt megérkeznek útjuk végállomására, Akmolinszkba… Nyolcadik […]

Pucerek és a pacsizó kutya

Képek az asztalfiókból 2. Sorozatunk következő fotója a háború egy békés jelenetét örökíti meg valahol Olaszországban. A képen valószínűleg pucereket, azaz tisztiszolgákat láthatunk egy pacsit adó kutyussal… A képen három katona látható egy kistermetű kutyával, a háttér alapján valószínűleg valahol az olasz front alpesi részén. A fából épített fedezéken a „Offiziersbaracke” azaz „tiszti barakk” felirat […]

Az Úz-völgy kálváriája, avagy egy gyermeknap margójára

„Elolvastam a 10-es honvédtemetők az Úz völgyében című hiánypótló cikket. Ami ott most folyik, az mélyen felháborít és elszomorít. Tehetetlenséget éreztem, mit is tehetnék mint egyszerű hatvani polgár? Aztán elszégyelltem magam, hisz tehetek én is valamit. Elvégre gyereknap van, ami egyszerre hősök napja is!” – Fekete Csaba olvasónk írása, amit az elmúlt, gyermek- és hősök […]

„75 versztet döcögtünk ma a steppén…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 15. A steppei utazás két újabb napját kísérhetjük figyelemmel. A folyton változó járművek mindig eltérő elhelyezkedési stratégiákat követelnek meg a foglyoktól. A továbbra is egyhangú vidék átszelése közben László József alaposan megfigyelheti a szembejövő tevekaravánok pontos szervezését. Október 5-én egy Alexiovka nevű kis faluban töltik az éjszakát. Hatodik […]

Tábori lelkészek Albániában

Képek az asztalfiókból 1. A Nagy Háború Blog működése során számtalanszor bebizonyosodott már, hogy egy-egy fotó is sok érdekességgel, újdonsággal és inspirációval szolgálhat az olvasóink számára, és új meg új bejegyzéseket eredményez. Kajon Árpád „asztalfiókjában” sok különleges kép lapul, amelyekről szívesen mesél is. Szerkesztőségünk – és reményeink szerint olvasóink – örömére kinyílik most ez az […]

Omszktól Szegedig – Adalékok egy kalandos hazatéréshez

Új adatok kerültek elő egy korábbi posztunk szereplőjéről, Rózsa Imréről. Négy és fél évnyi hadifogság után, 1919-ben szökött haza a szibériai Berezovkáról. A töredékes iratok alapján Omszktól tudjuk felvázolni hazatérését – egyes kérdésekben azonban egyelőre csak feltételezésekkel élhetünk. De ebből a kevés mozaikdarabból is érdekes és izgalmas kép rajzolódik ki egy viszontagságos, több mint három […]

„Elénekeljük Szucsi lakosainak a magyar Himnuszt…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 14. A hosszú és fárasztó utazást egynapos pihenő szakítja meg Szucsiban. A fogoly tisztek kihasználják a lehetőséget, és kirándulást tesznek a környéken, felfedezik a különleges formájú sziklákat, hegyet másznak, sétálnak a település melletti, festői tó partján. Este kötetlen keretek között avatják be egymást a helyi lakosokkal kölcsönösen a […]

10-es honvédtemetők az Úz völgyében

Az eredeti tervek szerint 2019. május 17-én szeretett volna a dormánfalvi (Dărmanești) román önkormányzat emlékművet avatni román katonáknak az Úz völgyében, a katonai temetőben, a két világháborúban elesett hősi halottak sírjai felett. A hír egyaránt felzaklatta az erdélyi és a magyarországi közvéleményt. Egy 1940-ben megjelent tudósítás segítségével rekonstruálható a Nagy Háború alatt ott eltemetett 10-es […]

„A természet elemeinek ijesztő tombolása…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 13. Némileg kényelmesebb bricskán folytatják útjukat foglyaink. A lovak egyre fáradtabbak, így az egyik orosz kocsis nemes egyszerűséggel elkobozza két arra járó kazah hátasát. Estére veszedelmesen feltámad a szél, és vészjósló felhők jelennek meg az égen; gyorsan szállást kell tehát találni a faluban, ami azonban nem bizonyul egyszerűnek. […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.