A császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj az összeomlás idején Az 1918. október 24-én megindult utolsó olasz offenzíva után a Piave mellett állomásozó, a szétesés határán álló osztrák–magyar csapatok kritikus helyzetbe kerültek. A túlerőben levő ellenséges csapatok előrenyomulását nem tudták megállítani, és mialatt mindenki a fegyverszünetre várt, az ellátási nehézségekkel küzdő, morálisan egyre inkább leépülő […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 39. rész 1918. október 26-án hősünk kétségbeejtő helyzetbe kerül: az olasz támadás beszorítja őket a kavernába. Az öngyilkosság gondolata is megfordul a fejében, de még egy kétségbeesett támadásra vezeti sturmosait, beleszaladva a 46. rohamszázad épp zajló ellentámadásába. A nagy veszteségekkel járó sikeres harcokat követő három napban valamivel […]
2018. szeptember 20-án nyílt kamarakiállítás az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban, amely az Egri Érseki Líceumi Nyomda Nagy Háború idején megjelent háborúval kapcsolatos kiadványaiból nyújt válogatást. A füzetek, újságok, könyvek az Egri Főegyházmegyei Könyvtár állományából és segítségével kerültek a vitrinekbe. A kiállítást blogunk állandó szerzője, dr. Bartók Béla az egri Eszterházy Egyetem oktatója kezdeményezte és […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 38. rész 1918. október 25–26-án is heves harcok folynak a Monte Solarolón, különösen a Stern Kuppére betört olaszokkal közvetlenül érintkező 4. század területén. A debreceni 39-eseket is állásba rendelik a súlyos veszteségeket szenvedő szegediek megerősítésére. A hősünk sturmosaival szemben álló alpinik kemény ellenfélnek bizonyulnak, akik éjszaka sem […]
A magyar királyi pécsi 19. honvéd gyalogezred katonái 1918. november 6-án nem mulatságba készültek, amikor a parancsnokuk, Barna Béla ezredes délután 4 órakor kiadott ezredeligazításában a fenti mondatot megfogalmazta. Hosszú útra indultak ekkor a honvédek: hazafelé a tiroli hegyek között. Mi történt az előző napokban és hogyan zajlott az alakulat hazatérése? Az ezred fennmaradt levéltári […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 37. rész 1918. október 24-én délelőtt a nagy ködöt kihasználva újra betörnek az olaszok a szegedi 46-osok állásaiba. Egy gyors ellentámadással sikerül kiverni őket, s kiderül, hogy alpini egységek állnak velük szemben. Balra a karánsebesi 43-asok állásába is betörnek az olaszok, és délre elfoglalják az egész Stern […]
„Némelyek mindenkor hazaárulónak fogják tartani Lindert, mások pedig, majd esetleg a Nobel-díj világbékejutalmára fogják ajánlani.” (Juhász Nagy Sándor) Az 1918 őszi háborús vereség következtében kitört forradalom eredményeként hatalomra kerülő Károlyi-kormány tevékenységével kapcsolatban a hálátlan utókor hajlamos inkább a negatívumokat, mint a pozitívumokat számon tartani. A Horthy-korszak történetírása és közvéleménye a tragikus trianoni békeszerződés elszenvedése miatti […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 36. rész 1918. október 24-én, kereken egy évvel a caporettói áttörést követően megindul az olaszok mindent eldöntőnek szánt támadása, ami az előző napok eseményei miatt nem éri váratlanul hősünk alakulatát. A támadás előtti nap értesül róla, hogy a montellói harcokért megkapta a Tiszti Arany Vitézségi Érmet. A […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 35. rész 1918. október 17. és 22. között Kókay „fogott” deszkaanyagból saját barakkot építtet magának a Monte Solarolón. Felderítik az általa tervezett vállalkozás helyszínét, ahol a béketárgyalásokról értesülve s a harctéri szolgálatot megunva, már az sem lenne ellenére, ha az olaszok elfognák. A fegyvernyugvás helyett azonban újra […]
Válogatás az első világháborús centenáriumra kiadott naplókból és a napló műfajának főbb jellemzői A naplókiadás napjainkban sokadik reneszánszát éli Magyarországon, amelyhez legújabb apropóként főként az első világháború centenáriuma szolgál. A naplók mellett az első világháború megannyi vetülete iránt is hatalmas érdeklődés nyilvánul(t) meg a 2014 óta eltelt időszakban. Az elmúlt három–négy év bőséges szakirodalmi terméséből […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet