Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 24. rész 1918. június 17-én délután 1 órakor hősünk megindul rohamistáival a Montellóról egy szakadékon keresztül a síkság irányába. Sovillát kellene nyugatról megkerülniük és a falun túli vasúti töltésig nyomulniuk. A hegyről leereszkedve egy út melletti házcsoportnál azonban váratlanul tüzet kapnak az egyik épületből, majd a helyzet […]
A magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezrednek volt egy legendás katonája, Oláh Gyuri, aki a Nagy Háború idején a tábori újságban valóságos népi hőssé vált azzal, hogy vidám perceket szerzett bajtársainak. Alakja lehetőséget nyújt, hogy beszéljünk a cigányok katonai szerepvállalásáról, ízelítőt adjunk – a ma már nehezen érthető – bakahumorból, és megvizsgáljuk, milyen irodalmi és […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 23. rész 1918. június 17-én hajnalban olasz tüzérek bukkannak fel hősünk rohamcsapatánál, hogy megadják magukat. Hadnagyunk kihallgatja, majd kísérő nélkül hátra küldi őket, ami később következményekkel jár. Megszületik a döntés, és a két napos tétlenség után újra támadásba lépnek: délután 1 óra 5 perckor kell megindulniuk a […]
Könyvajánló A kötet Elekes Dezsőnek – a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnökének – kéziratban fennmaradt első világháborús naplóját adja közre bevezető tanulmánnyal, a szerző életrajzával, magyarázó jegyzetekkel és mellékletekkel ellátva. A KSH Könyvtár kiadásában megjelent kötet bevezető tanulmányában Kovács Csaba, a könyvtár tudományos kutatója a világháború centenáriumának alkalmából megjelent magyar naplótermésből nyújt ízelítőt, valamint […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 22. rész 1918. június 16-a tétlen várakozással telik hősünk és rohamcsapata számára a Montellón. A lehetőséget kihasználva Kókay megvizsgálja az elfoglalt olasz aknavetőket, amikről kiderül, hogy franciák, majd kihallgatja a sebesült foglyokat. A heves olasz tüzérségi tűz már veszteségeket okoz a soraikban, s támadást várva hadnagyunk riadót […]
A halotti anyakönyvek tanulmányozása során a kutató gyakran találkozik azzal a bejegyzéssel, hogy a hősi halott „A harchelyzetnél fogva eltemethető nem volt” vagy csak egyszerűen „Nem volt eltemethető”. Ilyenkor felvetődik a kérdés: mi történhetett a katonával, s mi történt az adott napokban, az adott védelmi szakaszban, hogy egy ilyen bejegyzés zár le egy emberi életet? […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 21. rész Állandósul az olasz tüzérségi tűz és hősünk rohamszakasza bekényszerül az elfoglalt aknavetők melletti kavernákba. Kiépítik a telefonösszeköttetést a magasabb parancsnokságokkal, amin keresztül Kókay László minden közöttük zajló beszélgetést is hallhat. Így tudja meg a kényszerű megállásuk okait és az ezred többi részének az átkelés során […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 20. rész A rohamszakasz megállásra kényszerül a Montellón, pedig nagyon mennének tovább az olaszok üldözésére. A két visszatérő felderítő járőrbeszámolója is erre ösztönözné őket. A kényszerpihenőt kihasználva hősünk számba veszi a felszerelést, az embereit és a zsákmányt. Délután újra megszólal az olasz tüzérség, a repülők is megjelennek […]
Napjainkban zajlik Oroszországban a labdarúgó világbajnokság. A küzdelem világszerte lázban tartja futballkedvelő közönséget. Százéve a futballisták és rajongóik más összecsapásban mérték össze az erejüket. Hegyi Tamás vendégszerzőnk írásában a magyar válogatott labdarúgók háborús szerepvállalásáról lesz szó. A magyar csapatnak az osztrákok legjobbjai felett 1913. április 27-én aratott 4:1-es bécsi győzelme után e szavakkal összegezte […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 19. rész Kókay László rohamszakasza könnyen boldogul a harmadik olasz állással is, és 1918. június 15-én délelőtt fél 10-re sikeresen teljesítik a küldetésüket a Montellón. Az Abbazia di Nervesa-i templomdomb oldalában felfedezik azonban maguk előtt a még mindig tüzelő aknavetőket, s mindenkit elönt a harci kedv, többeket […]
Legfrissebb hozzászólások
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.