1918-ban „piavei kajmánoknak” (I Caimani del Piave) vagy „fekete kajmánoknak” nevezték azokat a különlegesen kiképzett olasz katonákat, akiket arra készítettek fel, hogy folyókon ússzanak át felderítés elvégzése, szabotázsakciók végrehajtása vagy parancsok továbbítása céljából. A Nagy Háború idején a piavei fronton többször alkalmazták őket sikeresen az osztrák–magyar csapatok ellen éjszakai rajtütések végrehajtására. Ezt a különleges olasz […]
Az úzvölgyi temetővel kapcsolatban közzétett román nyelvű levéltári dokumentumok áttekintése Az elmúlt hónapokban az úzvölgyi temető ügye mind Romániában, mind Magyarországon jelentősen felkavarta a kedélyeket. A temetővel kapcsolatban már mi is közöltünk néhány írást, amelyek az ott nyugvó egyes alakulatok hősi halottjairól általában és egy-egy ott eltemetett ismertebb vagy már kevésbé ismert személy történetéről szóltak. […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 22. Egy-egy fogoly szabályszegése, netán szökése sokszor valamennyi sorstárs szabadságára kihatással volt. Így Akmolinszkban is szigorodnak a kijárási feltételek, az asszonyok társaságát pedig kerülni kell. Kisebb botrányt okoz a foglyok által indított „Kirgiz Híradó” című folyóirat felfedezése a táborparancsnokság által. Mivel a harctéri hírekhez kizárólag orosz, elfogulatlannak nem […]
Képek az asztalfiókból 8. Asztalfiókunkból ezúttal Tóth János egyedül és családjával együtt készült fotói kerültek a kezünkbe. Sapkajelvénye és derékszíja alapján egy huszárral vagy lovas tüzérrel van dolgunk. A képeken a hátlap felirata szerint egy bizonyos Tóth János látható egyedül, illetve a családjával, de ennél több információ sajnos nem derül ki róla. A családi képeken […]
A görzi hídfő története – 2/2. rész A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Az olasz vezérkar 1915 májusától nagy erőket mozgósított a „küszöb” átlépésére. A folyamatos támadások nagy veszteségeket okoztak a hídfő […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 21. A visszaemlékezés következő fejezetében megismerhetjük, mivel töltötték a fogoly tisztek napjaikat: sétáltak a városban, beszélgettek, sakkoztak, nyelveket tanultak. Az összezártság azonban elkerülhetetlenül együtt járt konfliktusok kialakulásával. Különösen nagy vihart kavart a „kadettügy”, amikor is egyes tisztek megtagadták, hogy fizetésükből segítsék a rosszabb ellátásban részesülő hadapródokat – mélységes […]
Képek az asztalfiókból 7. Sorozatunk újabb fotóján egy osztrák tartalékos árkász tisztjelölt, Eduard Karger látható. Az 1915 őszén a Duna melletti Kremsbe küldött fotólapon még békebeli kimenőt visel. A képen Eduard Karger, a 2/5. árkászszázad tartalékos hadapródjelöltje látható. A képeslapot ő adta fel 1915. november 20-án tábori postával Ernst Niederhäusernek, Krems an der Donauba. A […]
A görzi hídfő története – 2/1. rész 1915 tavaszán az osztrák–magyar hadvezetőség – ahogy ez a Sághy Elemér tartalékos főhadnagy háború utáni írásából vett fenti idézetből is kitűnik – nagy szerepet szánt az Isonzó mentén létesített hídfőnek, amely végül több mint egy éven át állta a folyamatos tüzérségi és létszámbeli fölényben levő olasz csapatok támadásait. […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 20. Az akmolinszki parancsnok számtalan rendelettel és tiltással keseríti meg a foglyok életét. Így a tiszteket választás elé állítja: vagy levágják gallérjukról rangjelző csillagjaikat, vagy nem mehetnek többé a városba. A találékony érintettek azonban ötletes megoldást találnak: a csillagokat gallérvédő alá rejtik. A lakossággal való érintkezéshez, elsősorban a […]
Képek az asztalfiókból 6. Bere Zsigmond 1916 decemberében újévi üdvözletként küldte a testvérének Szegedre a mai fotólapunkat, aminek az érdekessége, hogy a képen látható tárgyak és a katona ruházata, felszerelése teljesen megegyezik egy másik fotón láthatóval. Vajon véletlen, vagy tudatos a teljes egyezőség? Mai fotónkon a közös hadsereg gyalogságának egy rendfokozat nélküli katonája látható. Bár […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!