„Szándékoztam az olasz állásba betörni”

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 34. rész 1918. október 5-én hősünket rohamszakaszával újra állásba rendelik a Monte Solarolóra. Október közepén a viszonylag nyugalmas időszakot kihasználva tervet készít, hogy október végén két rohamjárőrrel betörjön a szemben lévő olasz állásba… [1918.] október 4-én d.e. egyébként nevezetes dolgot tudtunk meg. Telefonjelentés jött a divisiótól, hogy […]

A hadigondozási iratok az I. világháborús katonasorsok kutatásának szolgálatában

A Nagy Háború befejeződésének centenáriuma kapcsán felélénkültek azok a levéltári kutatások, amelyek a háborús emberveszteségeket hivatottak tisztázni. A legfontosabb levéltári források közül – a katonai és a polgári halotti anyakönyvek mellett – kiemelkednek a hadigondozási iratok. A zentai Történelmi Levéltárban őrzött hadigondozási iratok példája jól szemlélteti, hogy a téma iránt érdeklődő kutató milyen irattípusokkal találkozhat, […]

„Bolseviki vezér”

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 33. rész 1918 augusztusában hősünk a Monte Salarolo oldalában húzódó állásokban teljesít szolgálatot rohamszakaszával. Számukra alantas munkákra is igénybe akarják venni az embereit, ami miatt konfliktusba keveredik ezredbeli feletteseivel. Szeptember elején lejőve az állásból újra rohamzászlóaljhoz vonulnak a San Gregorio Nelle Alpiba. [1918. augusztus] 13-án délben a […]

„Kecskéknek való nyaktörő úton”

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 32. rész 1918. augusztus 1-jén hősünk visszatér a szabadságáról. Hadosztályát a Brenta és a Piave közötti hegyvidékre, a Stizzone völgye fölött húzódó Solarolo hegyhát védelmére vezényelték közben, így ő is útra kel az alakulat után. A hadosztály döntése értelmében egy-egy rohamszakasznak is az állásban kell tartózkodnia. Augusztus […]

A Csehszlovák Légió Olaszországban

Kókay László olaszországi naplójának a 25. része említi a velük szemben felbukkanó csehszlovák légionistákat, ami a hozzá kapcsolódó kommentekkel arra ösztönzött, hogy röviden és vázlatosan válaszolni próbáljak olyan kérdésekre, hogy miként is alakult ki a légió olaszországi komponense, hol harcolt az olasz fronton, és szóljak arról is, hogy milyen szerepet játszottak az olaszok a csehszlovák […]

Búcsú Cosnigától és a Piavétől

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 31. rész 1918. július 2-án hősünk rohamzászlóalja elhagyja Cosnigát, ahová annyi kellemes emlék fűzi. Szálláscsinálóként Kókay hadnagyot is előre küldik a Livenza melletti Ronchéba. Két alkalommal még visszatér Cosnigába a visszamaradt készletekért, majd július 7-én, vasárnap végleg elbúcsúzik a településtől és Antoniettától. Hamarabb kapja meg a szabadságát, […]

Egy pozsonyi népfelkelő tiszt pillanatképei a háborúból

Dr. Bertha Géza pozsonyi ügyvéd 34 éves, amikor a háború kiszakítja civil életéből. Nősülés, családalapítás előtt áll, amire már e vészterhes időkben kerül sor. Háborús élményeit mindeközben fényképeken dokumentálja, amelyeken keresztül most mi is betekintést nyerhetünk – többek között – a front mögötti hadtápterület, illetve a galíciai lakosság mindennapjaiba. Első világháborús történetét unokája, Orbánné Bertha […]

„Könnyekig meg voltunk hatva az ellenséges nép ezen szeretetnyilvánításától”

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 30. rész 1918 júniusának végén hősünk rohamzászlóalja a sikertelen offenzíva után félve, szégyenkezve tér vissza Cosnigára, ahol előtte 4 hónapon keresztül állomásozott. A helyi olasz lakosság azonban gúnyolódás helyett éljenezve, virágesővel fogadja a visszatérőket, amilyen fogadtatásban Magyarországon nem lesz majd részük…   12h 20’ volt tehát hogy […]

Megszállottak, avagy az Oberdan-ügy

A caporettói áttörés után az osztrák–magyar hadsereg egy része az Isonzó és a Piave folyók közötti területen megszálló, vagyis rendőri feladatokat látott el. Ekkor találkoztak azokkal a művekkel, amelyeket Olaszországban az irredentisták hatására készítettek Ferenc József kivégzett merénylőjének emlékére. Azon a vidéken 1917-ben nagyon sokan voltak megszállottak: politikailag és katonailag is. Ki volt az a […]

„Ezzel szerepünk véget ért ebben a szomorú kimenetelű offenzívában…”

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 29. rész 1918. június 22-én hajnalban a Piavén történt kalandos visszatérést követően hősünk a rohamszázad élén immár a folyó keleti oldalán vonul a kijelölt gyülekezési pont felé. A gázmaszkot folyamatosan feltéve tudnak csak haladni a korábbi „gáztromlit” követően keletkezett gázszigetek között. A nyugalomban eltelő nap végén a […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet