Imre Gábor naplója az orosz frontról – 17. rész Az áltámadással tarkított tábori őrsbeli kalandokból sikeresen visszatérve újabb visszavonulás vár hősünk csapatára, majd rövid pihenő után a Zielona mellett található 1200 méteres Ripna magaslatot kell megszállnia és tartania a szakaszával. A viszontlátásban a parancsnoka sem túlzottan bízik… Zielonától néhány kilométerre, mint az utóvéd parancsnoka […]
1917. március 8-án délelőtt a Csíkszentmártontól északkeletre, az Úz völgye fölé emelkedő Magyaros-tetőn a magyar honvédek komoly fegyverténnyel jegyezték be magukat a Nagy Háború történetébe. A támadás értékét nem az elért eredmény nagysága, mélysége, hanem annak hatékonysága és precíz végrehajtása emelte a mindenkori hadtörténeti kutatások fókuszába. A román hadüzenetet követően Erdély délkeleti szeglete ideiglenesen ellenséges […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 16. rész A szerencsés esti támadást és orosz ellentámadást követőn alábbhagy a harc. Lassan múlik az éjszaka. A sok fogoly őrzése is gondot okoz. A hajnal beköszönte újabb izgalmakat hoz hősünk alakulatának: az úton óvatlan ellenséges osztag közeledik feléjük… Képzelhető volt, az üres árok láttára mekkora meglepetés […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 15. rész Hősünk az újabb erdei kalandokról beszámol Kozarev századosnak is, aki elégedett a felderítés tapasztalataival, és jó parancsnokhoz méltón újabbakat talál ki a számára. Az élelemmel együtt érkezik egy zárt parancs is: az est folyamán vissza kell szorítaniuk az orosz tábori őrsöket, és egy áltámadást végrehajtva meg […]
„San Dona di Piave vasúti állomás mellett, a Piave folyó alsó folyásánál van egy meglehetősen magas tűzfallal bíró ház – írja Gabányi János hadtörténész. – Erre nagy betűkkel valaki ezeket a sokat jelentő és valósággal drámai erővel ható szavakat írta: »Piave – fiume santo della patria.« Igaza van annak, aki ezeket az örök mementónak tekinthető […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 14. rész A magyar határ felé történő folyamatos visszavonulás során hősünk zászlóalja az 1224 méteres Chevka magaslatot szállja meg. A fővédelmi vonal elé tábori őrsöt kell állítani. A sorshúzás eredményeként Imre hadnagy szakaszára vár elsőként ez a feladat, s azonnal megindulnak az újabb „indián” kalandra. Az erdős vad […]
Könyvajánló 2017. február 21-én mutatják be Hermann Antal bácskai születésű parasztpolgárnak a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondozásában most megjelent első világháborús visszaemlékezéseit. Előzetesként és egyúttal könyvajánlóként a kötet bevezetőjéből teszünk most közzé egy hosszabb részt, Pollmann Ferenc tollából. A kereken száz esztendővel ezelőtti nagy világégés egykori résztvevőinek visszaemlékezéseiből szerencsére viszonylag sok épségben megmaradt az […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 13. rész Imre Gábor szakaszával az utóvéd szerepét sikeresen teljesítve a zászlóalj után ered Delatinhoz, ahol egy hét tartalékban töltött időszak vár rájuk. Az erdőben sátorozó katonák a szakadó esőben, megtetvesedve, lesoványodva, szőrösen, elcsigázottan várják helyzetük alakulását. A jó idővel megjön a parancs is, s elindulnak a magyar határ […]
Egy emléktáblán olvasható név fennmarad az utókor számára, de az ott megörökített személy akkor kerülhet igazán közel hozzánk, ha ismerjük életének, munkásságának legfontosabb epizódjait. A budapesti Nádor utca 22. szám alatt 1917-től működő Országos Központi Hitelszövetkezet a háborúban elesett munkatársai számára az épületben elhelyezett márványtáblán állított emléket. Vajon milyen életutak, katonasorsok állnak a márványba vésett […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 12. rész Hadnagyunk szakasza utóvédnek marad hátra, hogy fedezze a zászlóalj visszavonulását. Hajnal háromtól négy órán át kell kitartaniuk, s utána ők is megindulhatnak Delatin, vagy ha nincs szerencséjük, akkor a „nagy káder”, vagyis az orosz hadifogság felé. Egyre fokozódik az izgalom, s nagyon lassan telnek a percek… […]
Legfrissebb hozzászólások
Valuable material, Thanks a lot. http://bug.neolab.kr/dokuwiki/doku.php?id=amazon_exode_min
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?