Imre Gábor naplója az orosz frontról – 4. rész Hősünk korai ébredés után felkeresi a tábori őrsöt. Friss trágyaszagot hoz feléjük a szél, majd a ködben kozák pikák tűnnek fel. Baloghgal együtt vad tüzelésbe kezdenek. A sikeresen végződő hajnali csetepaté után felderítő vállalkozásra küldik Imre Gábor szakaszát, ami újabb kozák kalandba torkollik. Maga is szembekerül […]
Nagykanizsán a helyiek által Citrom-szigetnek nevezett, szükséglakásokból álló lakónegyed egykor József főherceg laktanya néven a Monarchia katonáinak épülete volt. Diadalíves, impozáns főkapujával, a zárt, négyszögletű udvar köré egységes koncepcióval kialakított kaszárnya az időszak legszebb katonai létesítményei közé tartozott. A Dózsa György utcai épületegyüttest a szombathelyi Rauscher Miksa tervezte historizáló stílusban. Az 1902-ben épült laktanya […]
Az 1914 december elején kibontakozó orosz támadás öt északkeleti vármegyét érintett. Elfoglalták a cseh csapatok védelme alatt álló Bártfát, és az ettől keletre eső Sztropkóig nyomultak előre. A száznál is több községet érintő támadásban Sáros és Zemplén megye szenvedte a legtöbbet. Tizenöt Sáros megyei települést teljesen elpusztított az orosz támadás. Harmadrészben elpusztult község Sárosban 5, […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 3. rész Imre Gábor menetszázadát beosztják a tábori zászlóaljba. Kozarev százados jelentős mennyiségű konyakot (és bátorságot) önt magába, valamint hősünkbe, s a század az oroszok tüzében az égő faluból az erdőbe húzódik vissza. A tűzkeresztség után átesnek a vérkeresztségen is… A háború már két esztendeje tart, és […]
„Apai nagymamám testvére Kő (Kőninger) Antal híres képeslap- és bélyeggyűjtő volt Győrben, és 1994-ben bekövetkezett halála előtt behatóan foglalkozott a Nagy Háborúval. Édesapja – az én dédnagyapám – Dr. Kőninger Miklós ezredorvosként vett részt háborúban. Most tudtam meg, hogy a soproni 76-os gyalogezred tagja volt.” Így kezdődött Vidákovich Gábor olvasónk levele, aki elküldte nekünk dédapja […]
Egy honvéd gyalogdandár a 6. isonzói csata második felében a Karszton 1916 augusztusában a Doberdó-fennsík kiürítése után a Komeni-fennsíkra visszavont osztrák–magyar alakulatok szinte hasonló helyzetbe kerültek, mint 1915 júniusában, amikor megérkeztek a Karsztra. A „III. védővonalként” is emlegetett, igen gyenge kiépítettségű, szinte semmi védelmet nem adó állásokban kellett az olasz gyalogság további előnyomulását megakadályozni. A […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 2. rész 1916 nyarán az újra hadiösvényre lépő hősünk menetszázadával Pécsről Budapesten át a Kárpátokon keresztül Galíciába, a Prut folyó mellett fekvő Delatin településig robog a vonat. Innen gépkocsikkal azonnal az első vonalba szállítják a menetszázadot, s egy égő falunál be is vetik őket. A filozofálgatós vonatút után […]
Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára 2015 őszén indította el gazdag első világháborús térképanyagát bemutató tematikus kiállítás-sorozatát. Sorban az első – kapcsolódva a könyvtár nagy kiállításához – a propagandatérképekkel foglalkozott, a gyűjtemény összetétele miatt főként külföldi (brit, francia, német) anyagot mutatva be. A második kamarakiállítás szeptember 29-én nyílt meg, témája pedig, mint az a címéből is […]
Komáromban ugyanúgy lelkes optimizmussal üdvözölték a Nagy Háború kitörését, mint a Monarchia más városaiban. Ez a hangulat azonban hamar alábbhagyott, amint a vasútállomásra megérkeztek az első sebesültszállítmányok. A birodalom huszonhét helyőrségi kórháza közül az egyik, a 18-as számú Komáromban működött. Az egyre növekvő létszámú sebesült elhelyezésére azonban a kolostorépületből kialakított kórház kevésnek bizonyult, így iskolákat […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 1. rész Régi naplóírónk új sorozatát indítjuk el a mai nap a blogon. A Doberdóról sebesülten hazakerült Imre Gábort 1916 nyarán újra a frontra vezényelték. Alakulata, a császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred kikülönített I. zászlóalja ekkor az orosz hadszíntéren, a Bruszilov-offenzíva védekező harcaiban vett részt. A civilben […]
Legfrissebb hozzászólások
Valuable material, Thanks a lot. http://bug.neolab.kr/dokuwiki/doku.php?id=amazon_exode_min
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?