Az egész kataklizma felelőssége, avagy politika más eszközökkel

Bencze László A Piave-front című kötete kapcsán „Talán a közérdeklődés számára »kissé hadászattörténeti« ez a munka, mégsem tekinthetjük pusztán a hadtudomány termékének. A katonai-katonapolitikai érdekek, a hátország politikai és militáris irányítási befolyásolási trendjei, a személyes felelősség és a bonyodalmas vezérkari hierarchia-viszonyok is azt a belátást erősítik, hogy bizony a politikai befolyás nemcsak esetleges, gyengécske, kiszámíthatatlan […]

A tarhavasi két oszlop

Erdély „ezeréves” határán a Keleti-Kárpátokban, 1916. augusztus végétől másfél éven át folyt a küzdelem a betörő román, majd az orosz csapatokkal. A határvonalat alkotó Tarhavas-hegyről a Tatrosba futó Tarhavas-patak völgyében száz esztendővel ezelőtt történt eseményeket idézzük fel. – Bánkuti Ákos írása következik, aki budakeszi szervezetével évek óta a helyszínen is igyekszik ápolni az ott elesett […]

„Vissza minél előbb az ezredhez!”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 7. rész Hősünk az állandóan mulatozó vad bosnyákok között sem érzi jól magát. Kap ugyan egy magyar társat, de a műszaki osztagban teljesített szolgálatot nem ismerik el frontszolgálatnak, ezért nem lehet zászlós, amit pedig már nagyon szeretne. A szegedi 46-osok kikerültek közben az állásba, de már ez […]

Csehektől a bosnyákok közé

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 6. rész Négy hónapi frontszolgálat után hősünk már a zászlósi kinevezésére vár, de egyelőre a szakaszvezetői sem jelent meg. Előléptetés helyett 1917. március 12-én a cseh műszaki alakulattól a bosnyák 4. gyalogezred építő osztagához helyezik át, ahol újabb érdekes kalandok várnak rá…   [1917.] március 11. A […]

Őrállók

A reformáció 400. évfordulója a Nagy Háborúban A magyarországi evangélikus és református egyházak 1917-ben emlékeztek meg a reformáció kezdetének 400. évfordulójáról. Az első világháború mindennapi megpróbáltatásai közben ezt nem volt könnyű megszervezni. Az egyházi gyűléseken mégis többször foglalkoztak a protestáns felekezetű katonák lelki gondozásával, és törekedtek az evangélikus és református egyházak közös részvételével történő egységes […]

„No, ez finom kis frontrész!”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 5. rész A műszaki tanfolyam keretében 1917. március 7-én hősünket egy másik építőosztaghoz vezénylik. A többségében csehekből álló császári–királyi 6/14-es népfelkelő munkásosztagban rajta kívül csak egy magyar szolgál. Kostanjevicától délkeletre magyar honvéd ezredek részére építenek kavernákat. Az építési területet azonban belátják az olaszok, és egyes emberekre is […]

Caporettó után – IV. Károly látogatása az Isonzónál

Néhány héttel a sikeresen végrehajtott caporettói áttörés után, 1917 novemberében, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója (I.) IV. Károly látogatást tett az Isonzó mentén, amelynek során ellátogatott a Doberdó-fennsíkra és a Monte San Gabrielére is….   Az uralkodó látogatásáról megjelentek ugyan írások a korabeli napilapokban is, de a legnagyobb részletességgel egy tábori újságban, A Négyes Honvédek Tábori […]

Egy hadijelentés története

A caporettói áttörés olasz bejelentése A csaták után mindig a győztesek kürtölik elsőnek világgá a sikerüket, a vesztesek pedig próbálják elhallgatni, majd megmagyarázni a kudarcukat, a szégyenüket. Így történt ez a 12. isonzói csata, vagy caporettói áttörés elnevezéssel elhíresült eseménysor esetében is.   Wekerle Sándor magyar miniszterelnök már 1917. október 26-án délután fél kettőkor rendkívüli […]

„Élvezzük a csodaszép kilátást…”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 4. rész 1917. február végén – március elején hősünk már alig várja, hogy leteljen a hat hetes műszaki tanfolyam. Az állásépítés untatja, a tájban és a körülötte zajló események megfigyelésében leli örömét, amit szerencsére aprólékosan meg is örökít naplójában…   [1917.] február 23. Reggel ¾ 6-kor indulok. […]

„Átkozott légy Isonzó front örökre…”

Egy szakaszvezető naplójából A Nagy Háborúban részt vevő katonák naplója a kutató számára mindig „gyöngyszem”. Ezek segítségével személyesebbé, sokkal átélhetőbbé válnak a száraz katonai jelentések. Különösen igaz ez, ha a napló írója ráadásul a kutató szülőhelyéről származik. A Duna menti Adonyból a császári és királyi székesfehérvári 69. gyalogezredbe bevonult Pletser Nándor kis naplójába néhány verset […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!