„Halottak napján”

Vers a lövészárokból 1915. november 1-jén, a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred „A. A.” monogramot viselő ismeretlen honvédje, miközben alakulata a Monte San Michelén állomásozott, a harcok szünetében egy verset vetett papírra.   1915 októberének utolsó napjaiban a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred nagy veszteségekkel járó harcokban védte állásait San Martino község közelében. […]

30 és felesek, kavernák, röpcédulák, temetők

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 2. rész Megszaporodtak a 30 és felesek – állapítja meg hősünk 1917 februárjának első heteiben Lipa környékén. A viszonylag nyugalmas időszakot kihasználva – a Golneken folyó műszaki munkálatok felügyelete mellett – a környékben tesz látogatásokat és érdeklődve szemléli Komeni-fennsík mozgalmas életét.   [1917.] február 1. Reggel a […]

Egy legenda nyomában az Isonzó partján

Bertalan Árpád 100 évvel ezelőtti haditettének emlékére Vitéz Bertalan Árpád őrnagy (posztumusz alezredes) legendás személyiség volt. Leginkább mint a magyar katonai ejtőernyőzés atyja vált ismertté a témával foglalkozó kutatók és a fegyvernem mai katonái számára. Azonban még az utóbbiak közül is csak kevesen tudják, hogy Bertalan Árpád – akkor hadnagy – alig pár nappal 19. […]

Egy medikus fotói Caporetto után

A caporettói áttörés hatása megdöbbentette a látvánnyal szembesülőket. Egyik korábbi posztunk hőse, a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton szolgáló dr. vasvári Kósa György medikus 1917 decemberében jutott el az elfoglalt területre. A kórházvonat feltehetően Görz érintésével jutott el a Palmanovától délre fekvő Cervignanóig, hogy teljesítse szolgálatát és a sebesülteket hazaszállítsa. Kósa hadnagy bejárta […]

„What cause it all?”

A caporettói áttörésről (1917. október 24–27.) Az olasz haderő az első világháborúban 1917 őszéig 11 nagy csatát vívott az Isonzónál az osztrák–magyar hadsereggel. Valamennyiben az olaszok támadtak. A 11. isonzói csata után az olasz hadvezetés úgy számolt, hogy újabb nagy csatára majd csak 1918 tavaszán kerül sor. 1917. október 24-én azonban osztrák–magyar és német támadás […]

100 évvel Caporetto után

Válogatás Kókay László fotóiból A caporettói áttörés 100. évfordulójához közeledve úgy döntöttünk, hogy a héten megszakítjuk Kókay László épp futó 1917-es naplósorozatának a közlését és ugrunk az időben. Hősünk 1917 októberéről és novemberéről írt naplói ugyan nem maradtak fenn, azonban erről az időszakról is sok érdekes fotó megőrződött a hagyatékában. Ezekből közlünk most egy válogatást […]

Az I. világháború térképeken. Válogatás a gyűjteményből

Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Az Országos Széchényi Könyvtár a centenáriumi években több első világháborús tematikájú tárlatot is rendezett. Kiállítássorozatuk legújabb része az intézmény egykori első világháborús gyűjteményéből nyújt válogatást, bemutatva korabeli térképeket, papírmaketteket, játékokat és más különleges dokumentumokat.   Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye jól ismert lehet a korszakkal foglalkozó kutatók számára. […]

Olasz hadifoglyok nyughelye Debrecenben

Talán kevesen tudják, hogy a Nagy Háború során a cívisvárosban különböző nemzetiségű hadifoglyokat őriztek. Közülük legtöbb a keleti fronton fogságba esett orosz katona volt, de érkeztek ide olasz, szerb és román foglyok is. Sokan itt haltak meg a fogságban, köztük 72 olasz katona, akiket a város különböző temetőiben hantoltak el.  Olasz hadifoglyok szállítása a frontról (Forrás: […]

Bóra, géppuskaállás-építés és kódorgások

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 1. rész A császári és királyi szegedi 46. gyalogezredben szolgáló Kókay László több füzetből álló naplót írt a háborús élményeiről. Az 1916 tavaszán játszódó doberdói naplóját már korábban közreadtuk. A Doberdóról szerencsésen visszatérve Szegeden letette a hadiérettségi vizsgát, majd 1916 júniusának végén újra a Brassóban állomásozó pótzászlóaljhoz került. […]

M. Tóth György: A katonabáró. Szurmay Sándor, a Monarchia magyar hadvezére

Első világháborús hadtörténetünkkel hosszú időn keresztül meglehetősen mostohán bánt nemzeti emlékezetünk: a sorsfordító események krónikájából alig néhány továbbadható epizód örökítődött meg a felnövő nemzedékek ismereteit leginkább befolyásolni hivatott iskolai történelem-tankönyveinkben. Hadvezéreinkről talán még ennyi sem: tetteik, sőt neveik puszta említése is rendre kimarad a tananyagból. Mondják, talán nem is baj, hogy így van. Vesztes háború, […]

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!