A háborús évek alatt több drámai periódust is megélt az Osztrák–Magyar Monarchia. Az 1914 ősze és 1915 tavasza közötti időszak is ilyennek tekinthető. A Szerbia elleni sikertelen támadások, a galíciai-kárpátoki súlyos, nagy veszteségeket követelő harcok, a folyamatos visszavonulás, Przemyśl eleste csalódott, már-már letargikus hangulatot idézett elő a magyar társadalom jelentős részében is. A sorozatos katonai […]
„A háború első évében az oroszok elérték a Kárpátokat, és attól lehetett tartani, hogy áttörik a frontot, elözönlik Magyarországot. Az olasz beavatkozás veszélye ugyanekkor fordult komolyra, sőt még Románia is egyetértést teremtett Olaszországgal, s végzetes lett volna, ha éppen ebben a pillanatban támad meg bennünket.” Hogyan látta Károlyi Mihály emlékirataiban az 1915-ös olasz hadba lépés […]
A háború kitörésekor Olaszország nem lépett be a nagy összecsapásba, ahogy azt szövetségesi kötelezettsége megkívánta volna, és így nem támogatta Ausztria–Magyarországot a harcban. Sőt, amíg a Monarchia katonái két hadszíntéren nagy veszteséget elszenvedve küzdöttek, addig a délnyugati szomszéd a haderejét fejlesztette és egy támadó háborúra készült… „…a hds. (hadsereg) hosszú idő óta főleg csak […]
Avagy támadás helyett védekezés, védekezés helyett támadás 1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. Ezzel a lépéssel végérvényesen eldőlt az, hogy az egykori szövetséges nemcsak kibújik korábban vállalt kötelezettsége alól, hanem a továbbiakban az ellenséges tábort erősíti. A felek már hosszú évek óta rendelkeztek tervekkel egy egymással vívandó fegyveres konfliktus esetére. Igaz, nem […]
Olaszország belépése az első világháborúba Antonio Salandra miniszterelnök 1914 januárjában megfogalmazta, hogy mit vár el a római külügyminisztérium tisztviselőitől: kizárólagos és korlátlan rajongást a haza iránt, szent önzést Olaszországért („sacro egoismo per l’Italia”), amely azt jelentette, hogy a külpolitikában egyedül csak a nemzet céljai számítanak, a szövetségi hűségnek semmi értelme nincs. Ez lett az első […]
A Hármas Szövetség kialakulása „Olaszország húsz éven belül, ha éppen nem előbb imperialista lesz. Bizonyos – ha csak Olaszország példájából indulunk ki – hogy a világ soha annyira nem hajlott az imperializmusra mint ma. A nacionalizmus és az imperializmus jelenti azt a két igazi életformát, ami sajátja ennek a roppant arányokban fejlődő, kimondhatatlanul szertelen, erővel […]
Szeged a háború kezdeti napjaiban 1914. július 28-a, a Nagy Háború kirobbanása megváltoztatta Szeged békés hétköznapi életét is. A kezdetben örömünnepet ülő lakosságnak hamarosan szembesülnie kellett a mindennapokat átszövő háború jelenségével. Az Osztrák-Magyar Monarchia utoljára 1878-ban vett részt „éles” katonai akcióban Bosznia–Hercegovina megszállásával. Magyar területről ekkor vezényeltek katonákat utoljára „háborús” vidékre. Az azóta eltelt […]
Zenta rendezett tanácsú város képviselő-testületének reagálása a szarajevói merénylet hírére Az 1914. június 28-án Szarajevóban eldördült lövések híre gyorsan bejárta a Monarchiát, és a trónörökös-pár elleni merénylet felháborodással vegyes gyászhangulatot keltett birodalom szerte. Arról lehet vitatkozni, hogy a gyász mennyire volt valós, azonban tény, hogy országszerte hivatalos megemlékezéseket tartottak a merénylet áldozatainak emlékére. Így volt […]
(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a tömjénfüsttől, vagy vámpír a fokhagymától, vagy … (hirtelen nem jut eszembe több ilyen hasonlat). Röviden szólva azok […]
Az alábbi rövid összefoglalásban a szarajevói merénylet és a Nagy Háború okainak különböző narratíváit próbáljuk áttekinteni a volt jugoszláv térségben a tankönyvek alapján. A nagy háború egyik következményeként 1918 végén megalakulhatott az első délszláv állam, amely – a korabeli szóhasználat szerint – „a délszláv népek (szerbek, horvátok és szlovének) évszázados törekvése” volt. Azonban már […]