békéből háborúba

Sorrend:

Kitekintés az I. világháború lövészárkaiból

Vajon a XX. században egy vagy két világháborúról beszélhetünk? Az alábbiakban dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész-muzeológus írásának közreadásával „kitekintünk a Nagy Háború lövészárkaiból”, és szélesebb összefüggésekbe próbáljuk helyezni az 1914–1918 között zajlott világméretű összecsapást. Reményeink szerint alkotó, elemző vitát is generálunk vele.   A XIX–XX. század fordulóján a világpolitikai helyzetet már a nagyhatalmak egymásnak feszülése […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/3. rész

48 = 60? avagy a mozdonyfüstbe ment haditerv A Monarchia tisztképzésében – akárcsak a többi korabeli nagyhataloméban – a matematikai tudományoknak igen nagy szerepe volt. Ez érthető, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a vasutak háborújának idején a tömeghadseregek mozgatása mennyi számítást igényelt. A hadműveletek lebonyolítása jószerével vasúti menetrendek segítségével történt. Természetes hát, ha a jövendőbeli […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/2. rész

A volt-nincs ütközet, avagy az állítólagos szerb támadás Keveváránál Miközben az osztrák-magyar döntéshozókat még a Putnik-affér fejleményei tartották izgalomban, hamarosan újabb különös eseményre került sor, olyanra, amire a (had)történelemben valószínűleg nem találni példát. Mert az bizonyára nem mindennapi, hogy egy ország külügyminisztere az uralkodója által előzetesen jóváhagyott hadüzenet szövegét az utolsó pillanatban még módosítsa és […]

Hogyan ne robbantsunk ki világháborút? 3/1. rész

Triboulet notesza „Dilettánsabban még soha nem szabadítottak el háborút, mint 1914 júliusában a Szerbia ellenit” – fogalmaz egészen kendőzetlen nyíltsággal Fritz Fellner, az egyik legtekintélyesebb osztrák történész, és véleményét sok szakember is hajlamos osztani. Tulajdonképpen már az is feltűnő, milyen gyakran emlegetnek dilettantizmust az akkori eseményekkel kapcsolatban: megkapják ezt a minősítést a szarajevói merénylet végrehajtói […]

Az antant hadicéljai

Első világháborús hadicélok – 2/2. rész Az antant hadicéljaiban sem volt konszenzus a háború kezdetén. Angliának nem volt követelése a Monarchiával szemben, Németországot azonban veszélyesnek ítélte az európai status quo szempontjából. Meg akarta fosztani gyarmataitól és flottájától, azonban pont a már említett status quo miatt szüksége volt rá kontinentális hatalomként Oroszország és Franciaország ellensúlyozására.  Angol […]

A központi hatalmak hadicéljai

Első világháborús hadicélok – 2/1. rész Az első világháború minden korábbi háborúnál nagyobb mértékben változtatta meg a világ hatalmi viszonyait. A háború kitörésekor ezt nem lehetett előre látni, sőt a nagyhatalmak egyáltalán nem rendelkeztek részletes tervezettel a háború utáni átalakításról. Általános elképzelések léteztek csupán, amik a harci események során változtak, formálódtak, konkretizálódtak.  Az európai egyensúly […]

Egy katonaváros a mozgósítás időszakában

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 2. rész A részleges mozgósítás után Székesfehérváron, a nagy számú katonai alakulattal rendelkező katonavárosban is mozgalmassá váltak a napok. Az eseményeket a legnagyobb példányszámú helyi lap tudósításai alapján követjük nyomon. A lelkes hangulat magával ragadta az újságírókat is, akik kint voltak az utcán, sodródtak az eseményekkel, gyűjtötték a […]

A részleges mozgósítás és fogadtatása

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 1. rész 1914 júliusában a tömeg háborút akart, amit az emberek nagyszerű eseménynek képzeltek. Kirobbanásának hírét napok óta várták, s nem szívesen fogadták volna, ha elmarad.  Utcai járókelők a mozgósítási hirdetményt olvassák, 1914. augusztus 1. (Gyurgyák János – szerk.: Magyarország története képekben, Osiris) Laky Imre, aki néhány nappal […]

Szarajevói variációk – 7/7. rész

Conrad 1906-ban a trónörökös nyomására lépett magas beosztásába, ugyanabban az évben, amikor Ferenc Ferdinánd emberei kerültek más fontos posztokra (így például a külügyminiszteri székbe). Kezdetben úgy tűnt, együttműködésük harmonikus lesz, ám kiderült: elképzeléseik számos vonatkozásban eltérnek. A korábban meglehetősen vérmes és erőszakos trónörökös egyre inkább lehiggadt és egyáltalán nem helyeselte Conrad kardcsörtető politikáját, amellyel preventív […]

Szarajevói variációk – 7/6. rész

Mit változtatott volna az előző esethez képest az a körülmény, hogy bár a trónörökös a sikertelen merényletet követően ezúttal is életben maradt, ám elveszítette a feleségét? Először is azt kell eldöntenünk, vajon a trón várományosának hitvese elleni gyilkos merénylet elegendő ok lehetett volna-e egy Szerbia elleni háborús fellépésre. Mielőtt habozás nélkül nemmel válaszolnánk erre a […]