Szegedi írók és költők a Nagy Háború idején Három, Szeged városához szorosan kötődő országos hírű író-költő az első világháború időszakából: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Tömörkény István. Életkoruk nem volt akadály a katonai behívásra, de mégsem lettek frontkatonák, csak a „tollukkal” vettek részt a harcokban. Róluk, hadi alkalmasságukról, háború alatti szerepükről szól ez az írás. […]
Miért került sor a rekvirálásokra? Kik voltak a rekvirálók? Hogyan dolgoztak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Megyaszai Szilvia néhány családi hagyatékból előkerült – eddig ismeretlen – fotó alapján, amelyek az első világháború alatt működő püspökladányi rekviráló bizottság tagjainak arcképét, s a munkájukról készült néhány pillanatképet őriztek meg. Püspökladány mindig mezőgazdasági jellegű település volt […]
Hadkötelezettség, sorozás, egészségügyi alkalmasság az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az osztrák–magyar haderő kötelékébe történő belépéshez szükséges egészségügyi, testi alkalmasság alapfeltételeiről törvény rendelkezett. Az alkalmasság a sorozáson dőlt el, ahol öt kategóriába sorolták az ifjakat. Posztunkban bemutatjuk az állítás és sorozás rendjét, mindezek mellett pedig képet kapunk a katonai szolgálat elkerülésének különféle törvényes és […]
A lövészárkokban egymással farkasszemet néző katonák körében már a háború kezdetétől jelentkezett a másik féllel való barátkozás szándéka. Erre lehetőséget teremtettek az ünnepek, hiszen ezeket gyakran hallgatólagosan fegyverszüneti időszaknak tekintették a szembenálló felek. Köztudomású, hogy az első fronton eltöltött karácsony idején brit és német katonák még futballmérkőzést is játszottak. A frontbarátkozásra szintén számos példa akad […]
Az első karácsony a fronton A katonák 1914 decemberében szembesültek azzal, hogy mire a levelek lehullottak nem tértek haza és a közelgő ünnepet nem a szeretteik körében, hanem a harcmezőn, bajtársaikkal töltik. Ez alkalomból Fényes László Az Est újságírója látogatást tett a szerb hadszíntéren szolgáló katonák között és az átélt élményeiről lapjának 1914. december 29-én […]
Hadsegélyező kártya A mai poszt szerzője egy kecskeméti gimnazista lány, Mamuzsics Dóra, akinek a figyelmét egy érdekes családi ereklye irányította az első világháborúra. Történelmi olvasmányélményei alapján készítette el iskolai dolgozatát, amihez szerkesztőségünk ez úton gratulál! Dolgozatomban nem az I. világháború (1914-1918) hadtörténetére helyezem a hangsúlyt, hanem az embereket ért veszteségekre. Egy érdekes tárgyat találtam […]
A nagy háború idején a jótékonykodás elterjedt módja volt a különféle hadikiállítások szervezése. Ezekre az eseményekre a szervezők ismert tervezők igényes kivitelű plakátjaival igyekeztek felhívni a nagyközönség figyelmét. A kiállításokhoz kapcsolódva gyakran kisebb-nagyobb emléktárgyak is készültek. Nagy sikere volt például a háborút a frontról hozott emléktárgyak és fegyverek tükrében reprezentáló margitszigeti hadikiállításnak, amelynek jövedelme […]
Az 1910-es években a magyar plakátművészet első aranykorát élte. A plakát közvélemény formáló jelentőségét korán felismerték: az első világháború négy éve alatt propagandisztikus céllal készült plakátok a korszakban külön fejezetet alkotnak. A témák változatosak: hadikölcsönök, hadifémgyűjtés, hadikiállítások vagy más jótékony célú rendezvények hirdetése, de érdemes megemlíteni a háborús témákat csupán ürügyként használó kereskedelmi reklámokat is. […]
Egy betiltott lapszám vezércikke – Tábori Ujság, 1914.11.01. Az első ostromot követően, 1914 októberében ugyan megindult a vasúti közeledés az ideiglenesen felszabadult Przemyśl erődjébe, azonban az utazás rendkívül veszélyes volt a közelben tartózkodó orosz csapatok miatt. Ennek tudatában különösen érdekes és hősies tett az, amit negyvennégy kiskunhalasi civil vitt véghez száz évvel ezelőtt ezekben a […]
A kaposvári Baross kaszárnya és csapatkórház építésének története Kaposváron a 19. század második felétől állandósult a katonaság jelenléte. Az itt tartózkodó alakulatok számára több laktanyát is felépítettek, többek között a Baross kaszárnyát, amely akkoriban még a Pálya utcában helyezkedett el. Az épületegyüttes majdnem 80 éven át volt otthona előbb a közös hadsereg, később pedig a […]