A kaposvári Baross kaszárnya és csapatkórház építésének története Kaposváron a 19. század második felétől állandósult a katonaság jelenléte. Az itt tartózkodó alakulatok számára több laktanyát is felépítettek, többek között a Baross kaszárnyát, amely akkoriban még a Pálya utcában helyezkedett el. Az épületegyüttes majdnem 80 éven át volt otthona előbb a közös hadsereg, később pedig a […]
A nagyváradi 4. népfölkelő ezred V. zászlóalja az Avsček patak közelében fekvő Auzza község, illetve a pataktól északra húzódó Isonzó menti állások védelmében szolgált 1917 tavaszán. Itt érte az alakulatot a húsvét ünnepe… A magyar királyi nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljának újsága, az Isonzómenti Tárogató 1917. március 31-én ünnepi számmal jelentkezett. Ebben a […]
Thália mundérban – 2. rész A háborús idők nem kedveznek a nagyváradi kőszínháznak: se pénz, se néző, a színészeket meg vagy behívják, vagy Nagy Endre csábítja át a Bombonier kabaréba. De a sok balszerencse után végre beüt a főnyeremény: a társulatot bécsi vendégszereplésre szerződtetnék. Sárközi Zoltán nagyváradi olvasónk januárban indult sorozatának következő epizódja 1914 szilveszterétől […]
Bepillantás az osztrák–magyar haderő tisztikarának házasságkötési lehetőségeibe 1868–1918 Ma már csak a szakemberek előtt ismert, hogy az osztrák–magyar tisztikar –beleértve a magyar királyi honvédség, valamint az osztrák Landwehr tisztikarát is – csak szigorú kötöttségek betartásával, engedéllyel házasodhatott. Az engedélyezés elmulasztása ugyanis állásvesztéssel fenyegetett. A legénységi állományú altisztek is csak engedéllyel nősülhettek, a hadkötelesek házasodása pedig […]
Thália mundérban – 1. rész Már-már közhelyszerű megállapítás, hogy az első világháború kitörése, majd elhúzódása az élet minden területére óriási hatást gyakorolt. Miért épp a színház maradt volna ki ebből? Sárközi Zoltán nagyváradi olvasónk korábban is érdekes személyes témával szolgált már nekünk, most induló sorozatában – szintén személyes érintettség okán is – a helyi színház […]
Az első világháborús propaganda egyik sajátos eszköze volt a háború gyerekszereplőkkel való ábrázolása. A témáról brit és orosz példákkal illusztrálva Studiolum tavalyi posztjában írt. Most itt a friss bejegyzés a német háborús gyermekmesékről, amely egyszerre jelenik meg nálunk és a Wang folyó versei blogon. Láttuk már, hogy az első világháború vizuális propagandájának új és […]
Nagyváradi népfelkelők karácsonya Írásunkban a nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljának 1916 decemberében az Isonzó mentén zajlott karácsonyát idézzük fel. „Itt ért bennünket a harmadik is,Ki hitte volna e szörnyű csapástKi hitte volna, hogy karácsonykorAnyádat bajtárs, ne csókold, ne lásd…” Papp Jenő, a nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljánál szolgáló hadnagy verséből való az […]
„Érettnek” lenni kötelező Háborús időszak alatt nem könnyű „normális” körülmények közt élni. Az oktatási intézmények mégis megpróbáltak fennmaradni, és igyekeztek fenntartani az oktatás menetét. Miként sikerült ezt megoldani? A rendkívüli körülmények új megoldásokat igényeltek. Hogyan sikerült az idejekorán bevonult diákjaikat megvédeni és esélyegyenlőséget adni számukra az otthon maradottakkal szemben? Egy rövid összefoglalóban bemutatjuk a szegedi […]
A képeslapkiadás aranykorának kedvelt motívuma a krampusz, azaz a Mikulást kísérő ördög figurája. Az eredetileg osztrák területről származó, a Monarchia nagy részében, valamint Németországban is népszerű ördögalak Szent Miklós állandó kísérője, aki a rosszalkodó gyerekeket virgáccsal bünteti. Alakját az I. világháborús képeslapokon sajátos kontextusban kezdték ábrázolni. A krampusz mint a Mikulás segédje egészen századunkig ismeretlen […]