háborús hétköznapok
Nagyváradi népfelkelők karácsonya Írásunkban a nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljának 1916 decemberében az Isonzó mentén zajlott karácsonyát idézzük fel. „Itt ért bennünket a harmadik is,Ki hitte volna e szörnyű csapástKi hitte volna, hogy karácsonykorAnyádat bajtárs, ne csókold, ne lásd…” Papp Jenő, a nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljánál szolgáló hadnagy verséből való az […]
„Érettnek” lenni kötelező Háborús időszak alatt nem könnyű „normális” körülmények közt élni. Az oktatási intézmények mégis megpróbáltak fennmaradni, és igyekeztek fenntartani az oktatás menetét. Miként sikerült ezt megoldani? A rendkívüli körülmények új megoldásokat igényeltek. Hogyan sikerült az idejekorán bevonult diákjaikat megvédeni és esélyegyenlőséget adni számukra az otthon maradottakkal szemben? Egy rövid összefoglalóban bemutatjuk a szegedi […]
A képeslapkiadás aranykorának kedvelt motívuma a krampusz, azaz a Mikulást kísérő ördög figurája. Az eredetileg osztrák területről származó, a Monarchia nagy részében, valamint Németországban is népszerű ördögalak Szent Miklós állandó kísérője, aki a rosszalkodó gyerekeket virgáccsal bünteti. Alakját az I. világháborús képeslapokon sajátos kontextusban kezdték ábrázolni. A krampusz mint a Mikulás segédje egészen századunkig […]
A 16-os honvéd, a besztercebányai honvédek tábori lapja 1917-18 folyamán jelent meg. Az ezred kiadóhivatala a 425. számú tábori posta címén működött, a lap szerkesztői bizonyos Kun Berci és Gáspár Árpád voltak. Részlet a lap 1918. október 1-jei számából. Rimaszombati művészestélyünk Úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült az ezredünk özvegy- és árvaalap javára […]
A polgári sajtó első világháborús szerepéről, ténykedéséről korábban már volt szó a Nagy Háború Blogon is. A magyar sajtóélet komoly fejlődést írt le az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában. A tankötelezettség bevezetése megteremtette azt a széles írni-olvasni tudó tömeget, amely a sajtó piacává vált, ennek következtében a sajtótermékek modern tömegtermékekké lettek. Valamennyi társadalmi rétegnek megvolt a maga […]
Öltözeti és fölszerelési szabályzat Haj és szakáll.A haj elől 7, hátul 3 cm-nél hosszabb ne legyen és egyszerűen fésülendő. Bajuszt leborotválni nem szabad. Teljes vagy az állon kiborotvált szakáll viselése meg van engedve. (Forrás: www.bibl.u-szeged.hu/shvoy)
1915 augusztusában különös jelenségre lett figyelmes Fritz Adolf, a pécsi 19/IV. népfelkelő zászlóalj parancsnoka: katonái egy részének az egyik éjjel eltűnt a bajusza! A viccesnek tűnő eset a 2. isonzói csatát felfokozott idegállapotban átélő parancsnokok részére egyáltalán nem volt az, sőt mi több felettébb gyanúsnak bizonyult és komoly vizsgálatot vont maga után… Voltak a […]
Shoulder arms (1918) Ez a lövészárokélet viszontagságait komikusan bemutató klasszikus némafilm Chaplin egyik legsikeresebb alkotása volt. Csetlő-botló főhőse az alapkiképzés kihívásaitól elcsigázottan, a Pihenj! vezényszó elhangzása után mély álomba merül. Egyszer csak odaát, a fronton találja magát, és ezzel megkezdődnek a kalandok. Az élet nem egyszerű errefelé, ráadásul még posta sem jön, így aztán […]
Kajon Árpád újabb, maga által színezett képet osztott meg velünk. A szélesen mosolygó tüzér ruházatának néhány jellegzetességét is megismerhetjük a kép mellé írt soraiból. A kép valamikor a háború második felében készülhetett, a rajta megörökített zászlós már a külső zsebes, nem rejtett gombolású, úgy nevezett Károly-zubbonyt viseli. Jól láthatóak a tüzér gombok is. Érdekes […]