Két nap óta nem jött kenyér a lövészárokba, az ördög tudja, hova tévedtek a prófuntos szekerek. A bakák közt nincs kenyere csak egyetlen egynek, még pedig két egész cipó. Egy pajtása hozzámegy: – Testvér, két koronát az egyikért. – Nem adom. – Hármat! – Nem adom. – Ötöt egy fél cipóért! – Száz pengőért se. […]
bulletin = hivatalos jelentés a beteg állapotáról hióbhír = lesújtó, rossz hír; vészhír
Reklámhirdetés az Érdekes Újság egyik korabeli számából.
Húsvét a frontvonalban „Nagypéntek! Bizony Isten itt a véráztatta Doberdón miránk nézve minden nap egy nagypéntek, amilyet azok akik nincsenek itt el sem tudnak képzelni”– emlékezett József főherceg a VII. hadtest parancsnoka naplójában 1916 húsvétjára, amikor csapatai a hírhedt Doberdó-fennsík védelmében harcoltak. Az egyházi ünnepre való felkészülés kötelezettségeket ró a hívekre, a böjt, szentgyónás elvégzése […]
Az oroszokat nemcsak embereik elestével és fogságba kerülésével érték nagy veszteségek, hanem azzal is, hogy rengeteg hadizsákmány került tőlük birtokunkba. Egy-egy ütközet után a menekülő oroszok rendesen hátrahagyják a municiós kocsijaikat s az orosz katonák nagy része eldobálja puskáját, hogy könnyebben szaladhasson. Gyakran váratlanul ütnek rajta egy-egy orosz csapaton vitéz katonáink s ilyenkor rengeteg hadizsákmány […]
Nagyvárad mindig jelentős katonai központ volt. 900 éves történelme során számos esemény bizonyítja, hogy fontos hadiutak mentén feküdt és számos támadásnak volt kitéve. A Rákóczi-szabadságharcot követően Váradon is béke lett, s megkezdődhetett az újjáépítés, a ma ismert városkép kialakítása. Ezt követően Nagyvárad a második világháborúig nem lett többé hadszíntér. Ferenc József császár az 1857. május […]
Élet a Doberdó lövészárkaiban – 4. rész „Megyünk, megyünk és arra gondoltunk, hogy milyen jó is lenne, ha odahaza lehetnénk… szomjasak vagyunk. Víz nincs. Elepedünk egy kis víz után, mert tikkasztó a hőség. Sehol már csak egy kis pocsolya sem” – írta a budapesti 1-es honvédeknél szolgált Rózsa Sándor a háborút követően, visszaemlékezve egy fárasztó […]
A prostitúció köztudottan a nemi betegségek melegágyának számított, ezért az osztrák–magyar csapatok által elfoglalt területeken a katonai hatóságok szigorú higiéniai rendszabályokat vezettek be. A szerb hadtápterületen található bordélyokban példának okáért német, magyar és horvát nyelven tájékoztatták a látogatókat a betartandó előírásokról. Annak értelmében mindegyik örömlány köteles volt a beteg vendéget visszautasítani, részeg és erősen kapatos […]
A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások – amelyek iránt a katonák és a […]
Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 2. rész „Minden honvéd lelkész tartozik az általános egyházi szabályok előírta kötelmek szigorú szem előtt tartása mellett a katonai szabályok iránt is honvéd lelkészi állásának megfelelő tisztelettel viseltetni és a katonaság különleges viszonyait nemes hivatásbeli tevékenységgel méltó összhangba hozni” – olvasható a honvéd lelkészek számára 1913-ban kis füzet formájában […]