háborús hétköznapok
Az oroszokat nemcsak embereik elestével és fogságba kerülésével érték nagy veszteségek, hanem azzal is, hogy rengeteg hadizsákmány került tőlük birtokunkba. Egy-egy ütközet után a menekülő oroszok rendesen hátrahagyják a municiós kocsijaikat s az orosz katonák nagy része eldobálja puskáját, hogy könnyebben szaladhasson. Gyakran váratlanul ütnek rajta egy-egy orosz csapaton vitéz katonáink s ilyenkor rengeteg hadizsákmány […]
Nagyvárad mindig jelentős katonai központ volt. 900 éves történelme során számos esemény bizonyítja, hogy fontos hadiutak mentén feküdt és számos támadásnak volt kitéve. A Rákóczi-szabadságharcot követően Váradon is béke lett, s megkezdődhetett az újjáépítés, a ma ismert városkép kialakítása. Ezt követően Nagyvárad a második világháborúig nem lett többé hadszíntér. Ferenc József császár az 1857. május […]
Élet a Doberdó lövészárkaiban – 4. rész „Megyünk, megyünk és arra gondoltunk, hogy milyen jó is lenne, ha odahaza lehetnénk… szomjasak vagyunk. Víz nincs. Elepedünk egy kis víz után, mert tikkasztó a hőség. Sehol már csak egy kis pocsolya sem” – írta a budapesti 1-es honvédeknél szolgált Rózsa Sándor a háborút követően, visszaemlékezve egy fárasztó […]
A prostitúció köztudottan a nemi betegségek melegágyának számított, ezért az osztrák–magyar csapatok által elfoglalt területeken a katonai hatóságok szigorú higiéniai rendszabályokat vezettek be. A szerb hadtápterületen található bordélyokban példának okáért német, magyar és horvát nyelven tájékoztatták a látogatókat a betartandó előírásokról. Annak értelmében mindegyik örömlány köteles volt a beteg vendéget visszautasítani, részeg és erősen kapatos […]
A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások – amelyek iránt a katonák és a […]
Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 2. rész „Minden honvéd lelkész tartozik az általános egyházi szabályok előírta kötelmek szigorú szem előtt tartása mellett a katonai szabályok iránt is honvéd lelkészi állásának megfelelő tisztelettel viseltetni és a katonaság különleges viszonyait nemes hivatásbeli tevékenységgel méltó összhangba hozni” – olvasható a honvéd lelkészek számára 1913-ban kis füzet formájában […]
„Perdül a kocka az Újév sorsdöntő serlegéből: béke vagy háború… Sok ajakról felszakad e kérdés, sok szem új reménységgel csüng az esztendő megújhodásán”- olvashatjuk a Külügy-hadügy című magyar katonai hetilap 1916. január 2-ai számában. „Amíg a puska és ágyú szól, addig nincsen újesztendő. A magyar szurony vége nem ismer ó- és újesztendőt, s a magyar […]
Karácsony a frontvonalban „Gyorsan elrendezzük a körletet, 24-ikén délután 3 órakor szentséges áhítattal ünnepeljük a kis Jézus születését. Zászlóaljaink karácsonyfát is állítanak. Nem csillog rajtuk sok édesség, dísz, ajándék. Csak néhány gyertya hirdeti a fenyőfákon az örök szeretet ünnepét.” A 30. honvéd gyalogezred emlékalbumában az 1915-ös orosz fronton eltöltött karácsonyról olvasható visszaemlékezés jól kifejezi, hogy […]
„Ma kezembe akadt egy első világháborúval foglalkozó korabeli könyv, egy anekdotát kimásoltam belőle. Nekem nagyon tetszett, esetleg érdemes lenne másokkal is megosztani, ha Önök is úgy gondolják.” – Az idézett levelet és az alábbi anekdotát Miklós Tamás olvasónk küldte. Nekünk is tetszett. A huszár és a baka a keresztfa alatt ülnek és vitatkoznak, hogy melyik […]
Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 1. rész „Szigorúan megtiltjuk a papoknak, hogy fegyvert hordozzanak és háborúba vonuljanak, kivéve azokat, kik szentmise celebrálása és ereklyék körülhordozása céljából ki vannak rendelve a hadsereg kíséretére”- szólt a 742. április 21-én kiadott Consilium Germanicum kánonja, amely a katonákat kísérő atyákról rendelkezett. Ezt megelőzően is voltak egyházi személyek a […]