harcok mezején

Sorrend:

„What cause it all?”

A caporettói áttörésről (1917. október 24–27.) Az olasz haderő az első világháborúban 1917 őszéig 11 nagy csatát vívott az Isonzónál az osztrák–magyar hadsereggel. Valamennyiben az olaszok támadtak. A 11. isonzói csata után az olasz hadvezetés úgy számolt, hogy újabb nagy csatára majd csak 1918 tavaszán kerül sor. 1917. október 24-én azonban osztrák–magyar és német támadás […]

„Soha ennyi kézigránátot nem dobtam el…”

Vállalkozás a Monte San Gabrielén 1917. október 2-án 1917 szeptemberében–októberében a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály alakulatai élet-halál harcot vívtak a túlerővel támadó olasz csapatokkal szemben az Isonzónál a Monte San Gabriele védelmében. A védekező harcok mellett voltak azonban olyan vállalkozások is, amikor támadólag léptek fel a honvédek…   „Vérszagot kapva rohantunk előre. De ennél […]

A Monte San Gabrielén harcoló honvédek életéről és haláláról

Az Isonzónál 1917 őszén a Monte San Gabriele birtoklásáért folytak a legvéresebb harcok, amelyeknek a védők oldaláról magyar honvéd ezredek voltak a főszereplői. Az ő mindennapjaikról szól ez az írás.   Stencinger Norbert kutatótársam írásaiból megismerhettük a Monte San Gabrielén folyt harcok történetét a 11. isonzói csatában és a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály ezt […]

„Hullák, hullák, mindenütt hullák”

Harcok a Halál hegyén a 11. isonzói csatában Monte del Morte, azaz a Halál hegye – így nevezték el az olaszok a Monte San Gabrielét a 11. isonzói csata során, amikor 1917 augusztus-szeptemberében folyamatosan nagy erővel támadták a 646 méteres magaslatot. A hegy az ott zajló harcok hevessége, a körülmények és az elszenvedett veszteségek miatt […]

Egy hőstett, két kitüntetés, három naplóbejegyzés

Az alábbi posztban Gömöry Árpád, a cs. és kir. debreceni 39. gyalogezred századosa 1914 szeptemberi haditettét mutatjuk be korabeli naplójegyzetei, kitüntetési javaslata és a Katonai Mária Terézia-rend káptalanjához intézett folyamodványa alapján. Ugyanarra az eseményre többször is visszatért a naplójában. Nem véletlenül…   A világháborúra vonatkozó személyes források között mindig kiemelt helyet foglalnak el az eseményekkel […]

„Sírva mentek előre a katonák”

A 10. isonzói csata olasz szemmel 1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek.   Ahogy megjött az 1917-es tavasz az olasz hadvezetés lépéskényszerbe került: valamit kellett kezdeni a tél folyamán addig […]

Egri hatvanas géppuskások a Monte di Val Bellán

Taby Árpád és a második zászlóalj dicsőséges napjai a Hétközség-fennsíkon A nagy múltú császári és királyi egri 60. gyalogezred Nagy Háborúban játszott szerepét vizsgálva hamar szembetűnik, hogy a II. zászlóalj külön utakat járt az ezred másik három zászlóaljától. A kikülönített egység egyik leghíresebb haditettét 1918 nyarán a Monte di Val Bellán hajtotta végre, amiért Taby […]

A magyarosi rohamtámadás 100 éves évfordulójára emlékezve

Száz évvel ezelőtt, 1917. március 8-án a magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezred rohamkiképzést kapott századai és a 39. honvéd hadosztály többi egysége visszafoglalta az oroszoktól Erdély keleti határán a stratégiai fontosságú Magyaros-hegycsoportot. – Bánkuti Ákos barátunk is megemlékező írást küldött számunkra az eseményről, amelynek az emlékét a budakeszi szervezetük évek óta a helyszínen is […]

Egy nőnapi diadal a Magyaros-tetőn – 1917. március 8.

1917. március 8-án délelőtt a Csíkszentmártontól északkeletre, az Úz völgye fölé emelkedő Magyaros-tetőn a magyar honvédek komoly fegyverténnyel jegyezték be magukat a Nagy Háború történetébe. A támadás értékét nem az elért eredmény nagysága, mélysége, hanem annak hatékonysága és precíz végrehajtása emelte a mindenkori hadtörténeti kutatások fókuszába. A román hadüzenetet követően Erdély délkeleti szeglete ideiglenesen ellenséges […]

„Akarjatok győzni!”

Egy honvéd gyalogdandár a 6. isonzói csata második felében a Karszton 1916 augusztusában a Doberdó-fennsík kiürítése után a Komeni-fennsíkra visszavont osztrák–magyar alakulatok szinte hasonló helyzetbe kerültek, mint 1915 júniusában, amikor megérkeztek a Karsztra. A „III. védővonalként” is emlegetett, igen gyenge kiépítettségű, szinte semmi védelmet nem adó állásokban kellett az olasz gyalogság további előnyomulását megakadályozni. A […]