A Doberdó-fennsíkon 1916 májusában javában zajlott a középkori hadviselésben oly eredményesen alkalmazott aknaháború. A Monte San Michele magaslatán harcoló magyar honvéd ezredek is kivették a részüket ezekből a véres harcokból, amelyek gyakran egyetlen kőrakásért folytak… A Monte San Michele déli kúpjától délre, a terep adta bástyaszerű kiemelkedésnek megtartása nagyon fontos volt az 1916 tavaszán […]
1916 tavasza a föld alatti aknaharcok időszakát jelenti a Doberdó-fennsíkon folyt összecsapások 15 hónapos történetében. A „vakondháború” eseményei közül is kiemelkedik a San Martinónál 1916. május 8-án történt aknarobbantás esete, amely a szegedi 46-osok egyik századparancsnoka számára a korszak legmagasabb katonai kitüntetését eredményezte a bárói cím elnyerésével együtt. Következzen Heim Géza története. Aknaharc a Doberdón […]
Gusina magaslat – 1915. április 5. A Békés, Csanád és Csongrád vármegyékben született ifjak egy része a császári és királyi békéscsabai 101. gyalogezredben harcolta végig a háborút. A sárga parolijáról „Sárgarigó Regimentnek” nevezett alakulat hősiesen küzdött 1915 tavaszán a húsvéti csatában. 1915. április 5-én a Gusina magaslaton a csata kimenetelét is befolyásoló sorsdöntő napot éltek […]
Az ötödik isonzói csata és előzményei a Doberdó-fennsíkon 1916 márciusában A negyedik isonzói csata 1915. december 4-i befejezése után az olasz haderő hosszabb ideig nem indított összehangolt támadást az Isonzó mentén. Ezt az időt kihasználva mindkét fél védőállásai megerősítésére törekedett, és igyekezett felkészülni az elkövetkező összecsapásokra. Erre nem sokat kellett várni: az antant nyomására 1916 […]
Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett az olasz front megnyílásától a tolmeini hídfő védelmében harcolt a szabadkai 86-os közös gyalogezred elkülönített III. zászlóalja is. Az alakulat 1915. évi küzdelmeit ismertetjük írásunkban. Az ezred békeidőben (1882–1914) A cs. és kir. 86. gyalogezredet hivatalosan 1883. január 1-jén hozták létre, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének átalakítása és […]
A debreceni 3-as honvédek a 4. isonzói csatában Alig ért véget a 3. isonzói csata, rögtön kezdődött a következő. Az 1915. november 10-től december 4-ig zajló negyedik összecsapásban a Doberdó-fennsíkon harcoló magyar ezredek is súlyos harcokat vívtak. Az év során a Kárpátokban, majd a 2. és a 3. isonzói csatában is szinte teljesen megsemmisülő debreceni […]
Száz éve, 1915. november 27-én adta le első lövését a Gallipoli-félsziget nyugati partvidékén partra dobott ellenséges angol erőkre az a 24 cm-es osztrák–magyar mozsárüteg, amelyet a Monarchia küldött a Dardanellákhoz török szövetségeseinek megsegítésére. Az ágyúlövés, mint ma már tudjuk, egyben kezdetét jelentette a Monarchia majd három évig tartó törökországi katonai szerepvállalásnak is, amelynek során több […]
1915 októberének végén, a 3. isonzói csata idején rendkívül heves harcok folytak a Doberdó-fennsíkon. Debrecen város 39-es közös háziezrede San Martinótól délre, 3-as honvéd ezrede pedig a Monte San Michele északi lejtőjén található 197-es magaslaton vívott ebben az időszakban véres harcokat. A doberdói harctér magaslatain lezajlott, elkeseredett és nagy áldozatokat követelő harcokról beszélve mindig […]
A debreceni 39-es közös gyalogezred harcai a 3. isonzói csatában A császári és királyi debreceni 39. gyalogezredet a Görz térségében várható újabb olasz offenzívára készülve 1915 szeptemberének végén vezényelték át Karintiából a Doberdó-fennsíkra. 1915. október 18-án robbant ki a 3. isonzói csata. A fellángoló harcokban 1915. október 23-24-én San Martinótól délnyugatra vad brutalitással harcoltak egymással […]
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében 100 katonából 4 volt szlovák, akiknek a harctéri helytállását általában elismerés övezte. Boroević Svetozar osztrák–magyar tábornagy szlovák katonáit „kitűnő matériának” nevezte. Vajon igaz volt ez 1918-ban is? Az alábbiakban egy olyan dokumentum kerül bemutatásra, amely az egykori cs. és kir. esztergomi 26. gyalogezredben szolgáló szlovák nemzetiségű katonák harctéri helytállásához nyújt adalékokat. […]