Molnár Tibor

Sorrend:

Bácskai hadifogoly golgota – Halál a tengeren

Halálmars és asinarai hadifogság az egyházi holttányilvánítási iratokban – 3/2. rész A szerb hadifogságba esett osztrák–magyar hadifoglyokra rendkívül nehéz sors várt. Szerbia 1915. novemberi elfoglalása és a szerb hadsereg visszavonulása után a helyzetük még tovább romlott, amikor a visszavonulók a foglyaikat is magukkal hurcolták. Az albán hegyeken és tengerparton keresztül vezető halálmars és az Asinara […]

Bácskai hadifogoly golgota – Halálmars

Halálmars és asinarai hadifogság az egyházi holttányilvánítási iratokban – 3/1. rész A szerb hadifogságba esett osztrák–magyar hadifoglyokra rendkívül nehéz sors várt. Szerbia 1915. novemberi elfoglalása és a szerb hadsereg visszavonulása után a helyzetük még tovább romlott, amikor a visszavonulók a foglyaikat is magukkal hurcolták. Az albán hegyeken és tengerparton keresztül vezető halálmars és az Asinara […]

Egy medikus fotói Caporetto után

A caporettói áttörés hatása megdöbbentette a látvánnyal szembesülőket. Egyik korábbi posztunk hőse, a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton szolgáló dr. vasvári Kósa György medikus 1917 decemberében jutott el az elfoglalt területre. A kórházvonat feltehetően Görz érintésével jutott el a Palmanovától délre fekvő Cervignanóig, hogy teljesítse szolgálatát és a sebesülteket hazaszállítsa. Kósa hadnagy bejárta […]

Huszárballada

A szabadkai 4-es népfelkelő huszárok 1914. szeptember 6-ai kölpényi tragédiája A Monarchia Szerbia ellen 1914 augusztusában indított sikertelen támadását követően, 1914. szeptember 6-án szerb csapatok keltek át a Száván, s törtek be a Magyar Királyság területére. A Szávakölpénynél öngyilkos ellentámadásra bevetett szabadkai népfelkelő huszárok két szakaszát elfogták, és véres színjáték vette kezdetét. Az egyházi holttányilvánítási […]

Egy kórházvonaton szolgáló bácskai medikus a Nagy Háborúban

Dr. vasvári Kósa György története A Bács-Bodrog vármegyei Kúlán születetett Kósa György a bécsi orvostudományi egyetemen tanult, amikor kitört a háború. 1915 elejétől a háború végéig a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton teljesített szolgálatot. Családi hagyatéka sok érdekes információval és képpel szolgál a kórházvonatok történetéhez is. Dr. vasvári Kósa György a Bács-Bodrog vármegyében […]

Számadás: a bácskai Tisza mente első világháborús hősi halottai a számok tükrében

A rendelkezésre álló, feltárt források alapján a vizsgált területről, a bácskai Tisza mente településeiről – a mai Magyarkanizsa, Zenta, Ada és Óbecse községek területéről – 3616 személyt lehetett azonosítani, akik az 1914–1918 között vívott I. világháborúban vesztették életüket. Egyetlen kivétellel – Lederer Julianna adai önkéntes ápolónő hivatása végzése közben szerzett betegségben hunyt el 1917-ben – […]

Kézdivásárhely román kézen

Az Osztrák–Magyar Monarchia ellen 1916. augusztus 27-én megindított román támadás már annak első napján elérte Háromszék vármegyét. Az agresszió következtében menekültek tömegei keltek útra nyugati irányban. Közülük többen eljutottak a 650 km-re fekvő Szabadkáig, ahol a Bácskai Hírlap újságíróinak mondták el élményeiket.   A Bácskai Hírlap Szabadkán 1897 óta megjelenő, Bács-Bodrog vármegye egész területére vonatkozó […]

Az 1919-es adorjáni véres események

Magyarország déli részének 1918 novemberében bekövetkező szerb megszállását a Tisza-mente magyar lakossága sztoikus nyugalommal tűrte, hiszen ideiglenesnek vélte azt. 1919. január 17-én Adorjánon azonban olyan tragikus események játszódtak le, amelyek megpecsételték a falu lakóinak sorsát, és talán kihatással voltak az 1944 őszén elkövetett vérengzésre is: Adorjánon ezen a napon megöltek három szerb katonát. A szabadkai […]

A szabadkai 86/III. zászlóalj harcai 1915-ben az olasz hadszíntéren

Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett az olasz front megnyílásától a tolmeini hídfő védelmében harcolt a szabadkai 86-os közös gyalogezred elkülönített III. zászlóalja is. Az alakulat 1915. évi küzdelmeit ismertetjük írásunkban.   Az ezred békeidőben (1882–1914) A cs. és kir. 86. gyalogezredet hivatalosan 1883. január 1-jén hozták létre, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének átalakítása és […]

„Torontál vármegye mindenkor büszke lehet hős fiaira”

A cs. és kir. nagybecskereki 29. gyalogezred küzdelmei 1914-ben Torontál vármegye székhelyének, Nagybecskereknek volt büszke háziezrede a Laudon báró nevét viselő cs. és kir. 29. gyalogezred. A bánáti magyar-német-román-szerb katonákból álló alakulat parancsnoka 1914 őszén a megyei törvényhatóságot is tájékoztatta az ezred harcairól, amelyet a Torontál című napilap is leközölt.   Az Osztrák-Magyar Monarchiában a […]