A cs. és kir. nagybecskereki 29. gyalogezred küzdelmei 1914-ben Torontál vármegye székhelyének, Nagybecskereknek volt büszke háziezrede a Laudon báró nevét viselő cs. és kir. 29. gyalogezred. A bánáti magyar-német-román-szerb katonákból álló alakulat parancsnoka 1914 őszén a megyei törvényhatóságot is tájékoztatta az ezred harcairól, amelyet a Torontál című napilap is leközölt. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a […]
Zenta rendezett tanácsú város képviselő-testületének reagálása a szarajevói merénylet hírére Az 1914. június 28-án Szarajevóban eldördült lövések híre gyorsan bejárta a Monarchiát, és a trónörökös-pár elleni merénylet felháborodással vegyes gyászhangulatot keltett birodalom szerte. Arról lehet vitatkozni, hogy a gyász mennyire volt valós, azonban tény, hogy országszerte hivatalos megemlékezéseket tartottak a merénylet áldozatainak emlékére. Így volt […]
Az alábbi rövid összefoglalásban a szarajevói merénylet és a Nagy Háború okainak különböző narratíváit próbáljuk áttekinteni a volt jugoszláv térségben a tankönyvek alapján. A nagy háború egyik következményeként 1918 végén megalakulhatott az első délszláv állam, amely – a korabeli szóhasználat szerint – „a délszláv népek (szerbek, horvátok és szlovének) évszázados törekvése” volt. Azonban már […]
Egy zentai őrmester a Nagy Háborúban: Povázai Vince Katonaidejének kitöltése után a zentai Povázai Vince szakácsként szolgált tovább a Monarchia hadseregében, ahol derekasan végigszolgálta a háborút. Olyannyira, hogy meg is sebesült és több kitüntetésben is részesült. A háborút követően földművesként kereste kenyerét és már csak tortasütésre vállalkozott… Egy életút sok dokumentummal és fotóval. Povázai […]
Az 1883-ban Martonoson született Faggyas János az általános mozgósítás alkalmával két gyermeke mellől vonult be a szabadkai 6-os honvédekhez. Testvérével együtt szolgált a gyalogezredben Kirlibabánál, amikor a sorsa beteljesedett… Faggyas János 1883-ban született Martonoson – amely akkor Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozott – és 1912-ben kötött házasságot Papp Juliannával. Faggyas János és Papp Julianna […]
A montenegrói Sutomorén töltött nyári vakációnk során ismerőseinktől hallottuk, hogy „valamilyen romos vár” található az öböl feletti sziklán. Az alábbi rövid írás és néhány kép a hír hallatára tett felfedező utunkon fellelt emlékeket örökíti meg. Ha tüzetesen tanulmányozzuk az egykori Osztrák-Magyar Monarchia adriai-tengeri partvonalának térképét, akkor szembetűnik, hogy a birodalom legdélibb települése Spizza, azaz […]
A Zenta cirkáló 1914-es pusztulásának történetéhez 1914. augusztus 16-án a montenegrói partok előtt blokádot ellátó Zenta cirkáló harcba keveredett a tengeri zár áttörésére induló antant flottával. A harc során a hajót elsüllyesztették. Pachner Pál, a Zenta kapitánya részletes jelentést írt az összecsapásról. Őfelsége Zenta cirkálójának (korabeli hivatalos nevén S. M. S. Zenta, azaz Seiner […]
A huszárság is derekasan kivette a maga részét a Nagy Háborúból, de nem úgy, ahogyan azt a hadvezetőség elképzelte. A haditechnika fejlődése, és az új harceljárások alkalmazása nyilvánvalóvá tették, hogy a kivont kardú lovasrohamok ideje végleg lejárt. A huszárokat leszállították lovaikról, kard helyett gyalogsági ásót és kézigránátot adtak a kezükbe, és gyalogságként vetették be őket… […]
Magyarkanizsa gyógyvízét legenda övezte. A háború kitörését követően a gyógyvízre alapozott lábadozó helyett azonban a szerb harctér közelsége miatt hadikórházat kellett létesíteni a településen, majd katonai temetőparcellát… A bácskai Tisza-mentén fekvő Magyarkanizsa környékén már a XIX. században felfedezték azt a természet adta kincset, amellyel számos alföldi település rendelkezik: a gyógyvizet. A legenda szerint egy […]
2012. november 10-én Molnár Tibor zentai főlevéltáros barátunkkal együtt másztuk meg a Krnt. Mi lejöttünk, ő még maradt a hegyen, majd bejárta az egykori hadszíntér nevezetesebb helyeit. Beszámolóját ígérete szerint elküldte számunkra. Miután a résztvevők lerótták kegyeletüket, és elhelyezték koszorúikat a HM HIM által 2002-ben – az egykori katonai temető helyén – állított „magyar” […]