A 6. isonzói csata idején, 1916. augusztus 6-án 9 órán át tartó tüzérségi előkészítést követően, délután 4 óra körül indult támadásra a görzi hídfőben az olasz gyalogság. A hétszeres tüzérségi és a négyszeres gyalogsági fölény hamarosan érvényesült a Monte Sabotinón, amely az ellenség kezébe került. Tőlük délre, az Al Ponte-i védőszakaszban egy idős népfelkelőkből álló […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 21. rész slovensky Tüzérünk kedves emlékeket őrzött egy öreg hajótüzérről, aki Pici lovával együtt neki is gondját viselte a háború idején. Gyimesbükkön a Tatros keskeny pallóhídja is egy kedves történetet idézett fel Vágovits Gyula számára az őt fiaként szerető Badari bácsiról. Most pedig szeretnék valami keveset megemlékezni a Badari […]
1916. augusztus 4. – augusztus 16. 1916. augusztus 4-én, péntek reggel az olasz tüzérségnek az osztrák–magyar vonalakra zúdított tüzével elkezdődött a 6. isonzói csata. Julier Ferencet idézve: ez a „csata jelenti az olaszok első – tagadhatatlan – győzelmét.” Az olasz hadvezetés az Isonzó-front áttörésére indított 1915. évi négy támadásának kudarca után új, a korábbiaknál […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 20. rész slovensky 1917 őszén a Gyimesi-szoros természeti szépsége is magával ragadja tüzérünket, aki a nyugalmasabb időszakot kihasználva Pici lovával felfedező utakat tesz a környéken. A táj mellett az építészeti kultúra és az emberek is nagy hatást gyakorolnak Vágovits Gyulára. Kísérjük mi is el az egyik ilyen útjára! Ha […]
Egy terepbejárás tapasztalatai a doberdói harctéren A Doberdó-fennsíkot uraló Monte San Michele magaslatait ma már sűrű bozótos borítja. Némi változás ez év elejétől a 3-as számú csúcsnál tapasztalható, amelyet kitisztítottak, és megkezdődött a terület látogatóközponttá alakítása, azonban a Doberdó legnagyobb részét továbbra is dús növényzet takarja. Egy levéltári kutatásokon alapuló terepbejárás során azonban sok minden […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 19. rész slovensky 1917. júliusában az m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred II. ütege elhagyja a Tölgyesi-szorost, és új helyszínre, a Gyimesi-szoroson át Palánkára vonul állásba… Most pedig térjünk ismét vissza a tüzérezredünk további eseményeihez. Mialatt ezredünk I. és II. osztályának ütegei a Tölgyes-fronton hadosztályunk gyalogságával 1916. november 12-én […]
Az orosz cirkusz az első világháború idején drámai változásokon ment keresztül. A nézők addig is tisztességes győzteseket vártak a cirkuszi birkózó mérkőzéseken, amelyek szórakoztató műsorok voltak ugyan, de az Orosz Birodalom ellenállhatatlan erejét és korlátlan hatalmát mutatták be erős szociális, morális és nacionalista felhangokkal. A háborús évek alatt az az eszme, hogy Oroszország – akárcsak […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 18. rész slovensky Tüzérünknek 1917 májusában Maroshévíz és Borszék között különleges találkozásban volt része egy tábornokkal – ez azonban majdnem végzetes volt a számára… A következő eset szintén 1917. évben, május hó utolsó napjainak egyikén történt. Ez alkalommal Maroshévízre kellett mennem, amely Borszéktől mintegy 24 km távolságra van, és […]
A szlovéniai tolmini múzeumban 2016. június 18-án nyílt meg a javorcai emlékkápolna történetét bemutató kiállítás. Az egykori olasz fronton kialakított Béke ösvény (Walk of Peace – Pot Miru) egyik legszebb állomása a Tolminka patak fölött magasodó platón helyezkedik el, ezer méternél magasabb hegyek koszorújában. A gyönyörű természeti környezetbe ékszerdobozként illeszkedik a szomorú emlékeket őrző szecessziós kápolna, […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 17. rész slovensky 1917 januárjában rettenetes hideg uralkodott a Tölgyesi-szorosban. Tüzéreinknek ennek ellenére a szolgálatot el kellett látniuk, és a lovak etetéséről is gondoskodniuk kellett. Védelmi szakaszuk északi része, Bélbor környéke „a farkasok hazája” volt ekkoriban. Vágovits Gyulának és társainak többször meggyűlt velük a baja… 1917. január havában egyik […]
Legfrissebb hozzászólások
I all the time used to read piece of writing in news papers but now as I am a user of internet thus from now I am using net for posts, thanks to web.
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.