Imre Gábor naplója az orosz frontról – 4. rész Hősünk korai ébredés után felkeresi a tábori őrsöt. Friss trágyaszagot hoz feléjük a szél, majd a ködben kozák pikák tűnnek fel. Baloghgal együtt vad tüzelésbe kezdenek. A sikeresen végződő hajnali csetepaté után felderítő vállalkozásra küldik Imre Gábor szakaszát, ami újabb kozák kalandba torkollik. Maga is szembekerül […]
Nagykanizsán a helyiek által Citrom-szigetnek nevezett, szükséglakásokból álló lakónegyed egykor József főherceg laktanya néven a Monarchia katonáinak épülete volt. Diadalíves, impozáns főkapujával, a zárt, négyszögletű udvar köré egységes koncepcióval kialakított kaszárnya az időszak legszebb katonai létesítményei közé tartozott. A Dózsa György utcai épületegyüttest a szombathelyi Rauscher Miksa tervezte historizáló stílusban. Az 1902-ben épült laktanya […]
Az 1914 december elején kibontakozó orosz támadás öt északkeleti vármegyét érintett. Elfoglalták a cseh csapatok védelme alatt álló Bártfát, és az ettől keletre eső Sztropkóig nyomultak előre. A száznál is több községet érintő támadásban Sáros és Zemplén megye szenvedte a legtöbbet. Tizenöt Sáros megyei települést teljesen elpusztított az orosz támadás. Harmadrészben elpusztult község Sárosban 5, […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 3. rész Imre Gábor menetszázadát beosztják a tábori zászlóaljba. Kozarev százados jelentős mennyiségű konyakot (és bátorságot) önt magába, valamint hősünkbe, s a század az oroszok tüzében az égő faluból az erdőbe húzódik vissza. A tűzkeresztség után átesnek a vérkeresztségen is… A háború már két esztendeje tart, és […]
„Apai nagymamám testvére Kő (Kőninger) Antal híres képeslap- és bélyeggyűjtő volt Győrben, és 1994-ben bekövetkezett halála előtt behatóan foglalkozott a Nagy Háborúval. Édesapja – az én dédnagyapám – Dr. Kőninger Miklós ezredorvosként vett részt háborúban. Most tudtam meg, hogy a soproni 76-os gyalogezred tagja volt.” Így kezdődött Vidákovich Gábor olvasónk levele, aki elküldte nekünk dédapja […]
Egy honvéd gyalogdandár a 6. isonzói csata második felében a Karszton 1916 augusztusában a Doberdó-fennsík kiürítése után a Komeni-fennsíkra visszavont osztrák–magyar alakulatok szinte hasonló helyzetbe kerültek, mint 1915 júniusában, amikor megérkeztek a Karsztra. A „III. védővonalként” is emlegetett, igen gyenge kiépítettségű, szinte semmi védelmet nem adó állásokban kellett az olasz gyalogság további előnyomulását megakadályozni. A […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 2. rész 1916 nyarán az újra hadiösvényre lépő hősünk menetszázadával Pécsről Budapesten át a Kárpátokon keresztül Galíciába, a Prut folyó mellett fekvő Delatin településig robog a vonat. Innen gépkocsikkal azonnal az első vonalba szállítják a menetszázadot, s egy égő falunál be is vetik őket. A filozofálgatós vonatút után […]
Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára 2015 őszén indította el gazdag első világháborús térképanyagát bemutató tematikus kiállítás-sorozatát. Sorban az első – kapcsolódva a könyvtár nagy kiállításához – a propagandatérképekkel foglalkozott, a gyűjtemény összetétele miatt főként külföldi (brit, francia, német) anyagot mutatva be. A második kamarakiállítás szeptember 29-én nyílt meg, témája pedig, mint az a címéből is […]
Komáromban ugyanúgy lelkes optimizmussal üdvözölték a Nagy Háború kitörését, mint a Monarchia más városaiban. Ez a hangulat azonban hamar alábbhagyott, amint a vasútállomásra megérkeztek az első sebesültszállítmányok. A birodalom huszonhét helyőrségi kórháza közül az egyik, a 18-as számú Komáromban működött. Az egyre növekvő létszámú sebesült elhelyezésére azonban a kolostorépületből kialakított kórház kevésnek bizonyult, így iskolákat […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 1. rész Régi naplóírónk új sorozatát indítjuk el a mai nap a blogon. A Doberdóról sebesülten hazakerült Imre Gábort 1916 nyarán újra a frontra vezényelték. Alakulata, a császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred kikülönített I. zászlóalja ekkor az orosz hadszíntéren, a Bruszilov-offenzíva védekező harcaiban vett részt. A civilben […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!