A 10. isonzói csata olasz szemmel 1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek. Ahogy megjött az 1917-es tavasz az olasz hadvezetés lépéskényszerbe került: valamit kellett kezdeni a tél folyamán addig […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 32. rész A húsvéti különbéke után, 1917. április 25-én megindul a támadás a Dadul ellen. A cseh 42-es zászlóalj mellett az újvidéki 6-osok 2. századának is be kell kapcsolódni az akcióba. Imre Gábor először csak megfigyelőként követi az eseményeket, azonban Pálmai főhadnagy sikertelensége után az orosz támaszpont bevételekor […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 31. rész 1917 áprilisában a Dadul oldalában tervezett támadás előkészületeit váratlan esemény szakítja meg: az oroszországi forradalom hatására a pravoszláv húsvét idején létrejön a spontán fegyverszünet. A katonák kibújnak a lövészárkaikból és a senki földjén találkoznak, együtt ünnepelnek és az orosz állásokba is átmennek. A hadvezetőség is eltűri […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 30. rész Az orosz előretolt állás elfoglalása után nyugalmas időszak következik a Dadul oldalában létrejött ároklabirintusban. Hősünk alakulata Fruntea mellett tölti 1916 karácsonyát. A békésebb időszakban Imre Gábor verseket farag a tájról, katonatársairól, mindennapi érzéseikről. 1917 tavasza a béke várásával köszönt rájuk. A katonák is vidáman énekelnek a […]
Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötetet. Különösen Rózsafi János Felderítő vállalkozások a Haláldombnál – Egy kutatás története című tanulmánya ragadta meg a figyelmemet, debreceni vonatkozású tartalma miatt. Ebben a részben számol be a szerző a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katonának, Barakonyi Károlynak hőstettéről és tragikus haláláról. […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 29. rész A magaslat sikeres elfoglalása után megmerevedik a frontvonal és leesik az első hó is a Dadulon. Állásépítésbe kezdenek. A lövészárokélet mindennapjai várnak hősünkre és csapatára, míg az előretolt orosz állásból nem kezdik sorra kilőni a megfigyelőket, így 1916. november 20-án hajnalban rajtaütésre indul egy rohamcsapat az […]
A háború poklában átélt napok a tábori levelek és frontnaplók mellett gyakran versek írására is ösztönözték az arra érzékeny lelkű katonákat. Így volt ezzel a dunapataji származású Szél János szakaszvezető is, aki 1918 pünkösdjéről emlékezett meg egyik költeményében. Pünkösd Jövel szentlélek, szállj le a földre hozzánk, Hogy újból viruljon, örvendjen szép hazánk. Önts a szívekbe […]
Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. Az 1927-ben épült olasz katonai parktemető felújítása idén májusban készült el. (A szerző fotója 2017 májusában) Ez a […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 28. rész Az orosz támaszpont elfoglalása után Kirlibabánál másnap hajnalban tovább folytatódik a Dadul hegyhát elleni támadás. Hősünk megritkult csapata ezúttal csak szemlélője a magaslat birtoklásáért a kecskeméti, gyulafehérvári és újvidéki századok elkeseredett támadásának, oda-vissza hullámzó véres harcának, majd diadalának. Nem elég azonban a magaslatot elfoglalni, meg is […]
A világháború befejezése után, 1920 nyarán, az olasz háborús veszteségekről készült első összesítő statisztikák 600.000 hadifogolyról szóltak. Mára a történészek valamelyest pontosították ezt az értéket, de az olasz köztudatban és a történelmi szakirodalomban is megmaradt ez a a megdöbbentően magas szám. Olasz hadifoglyok ideiglenes gyűjtőtáborban(forrás: bildarchivaustria.at) Megalapozott lenne az osztrák–magyar és a német világháború […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!