Pici ló és az életmentő német tüzérek

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 13. rész slovensky Az 1916 nyarán és őszén Zaturcynál vívott harcok mélyen tüzérünk emlékezetébe vésődtek. Néhány itteni történetet ismerhetünk meg a mai fejezetben.      Mielőtt a román front eseményeihez kezdenék, szeretnék előbb felidézni néhány olyan emléket, amelyek még mindig oly elevenen élnek bennem, mert ezek is a Zaturcy előtt lefolyt […]

Az 1916. tavaszi dél-tiroli osztrák–magyar támadás

1916. május 15-én Dél-Tirol keleti része lángba borult. Az osztrák–magyar tüzérség ágyúi hajnali hat órakor mintegy 50 km szélességben ágyútüzet zúdítottak a hegyek között húzódó határ menti olasz erődvonalra. Ilyen tüzérségi előkészítés korábban nem volt az olasz fronton, csak a németek alkalmaztak hasonlót, másutt. Az osztrák–magyar offenzíva az első napokban rendkívül sikeres volt.   1915 […]

Újabb heves orosz támadások

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 12. rész slovensky 1916 júliusának elején Zaturcynál megakad a német és osztrák–magyar ellentámadás, és állásháború alakul ki. A helyzetbe az oroszok sem nyugszanak bele és július 28-án újabb nagy támadásba kezdenek, amelynek kivédésében tüzérünk ütege is hatékonyan kiveszi a részét.       [1916.] július 1-én és 2-án is változatos hevességgel […]

Vilmos, a disznó

Az első világháború előtt az orosz cirkuszművészet szerteágazó forrásokból táplálkozott. Az előadások – a birkózók, bohócok és akrobaták fellépése ellenére – nem olyanok voltak, mint a mostani műsorok, viszont, például a szentpétervári Ciniselli Cirkuszban, minden társadalmi réteg megfordult. A háború kitörése után a cirkusz az egyik leghatásosabb eszköz lett az orosz hazaszeretet és társadalomkritika kifejezésére. […]

Fordulat Zaturcynál

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 11. rész slovensky A Bruszilov-offenzívát követő visszavonulás után, 1916 júniusának végén megindult a német és osztrák–magyar szövetséges csapatok ellentámadása Luck irányába. Tüzérünk számára a Zaturcy körüli véres harcok maradtak a legemlékezetesebbek.      [1916.] június 17-ével fokozatosan a szövetségesek javára látszott a hadiszerencse fordulása. Változatos hevességgel folytatódtak a harcok, de […]

Egy snájdig honvéd távírász százados 1913–1915 körül – színesben

Miről árulkodhat egy 100 éves újraszínezett fotó? Mit viselt egy honvéd távírász tiszt a háború kezdetén?   A százados tábori ruházatot hord, azaz tábori zubbonyt, térdnadrágot és tábori sapkát. A ruházati cikkek az 1908-ban bevezetett csukaszürke színűek. Ez a szín nem igazán vált be a háborúban, ezért 1916-tól kezdve a tábori szürke váltotta fel. A […]

Hírzárlat, álhírek és gyászmise

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 10. rész slovensky 1916 júniusában a Bruszilov-offenzíva miatti nagy visszavonulás során hírzárlatot rendeltek el, ennek következtében számtalan valótlan hír is szárnyra kapott. Így történhetett meg, hogy elesettnek hitt tüzérünkért is gyászmisét mondattak Érsekújváron…   A visszavonulás legkellemetlenebb eseményei közé sorolom, hogy lélegzethez sem jutottunk. Lássunk egy-két példát. Késő estig, néha […]

Az ezredtulajdonosi rendszer

Károly-bakák, Mária Terézia-ezred, császárhuszárok, Vilmos-huszárok. A magyar, illetve az osztrák–magyar hadtörténelemmel foglalkozó érdeklődő rendszeresen találkozhat ehhez hasonló alakulat-elnevezésekkel. Nem más ez, mint az úgynevezett ezredtulajdonosi rendszer, amely idehaza a Monarchia bukásával jórészt feledésbe merült, bár vannak országok, ahol ma is létezik…     Az első világháború kitörésekor számos európai monarchiában létezett az ezredtulajdonosság intézménye. Nem […]

Visszavonulás minél kisebb emberveszteséggel

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 9. rész slovensky Az orosz áttörés hatására 1916 júniusának elején Olyka környékén az egész arcvonalon megindul a visszavonulás. Tüzérünk bevallja, hogy a tervszerűség helyett ez sokszor inkább az oroszok előli hanyatt-homlok menekülésre emlékeztetett. A mai részben ebbe kapunk érzékletes betekintést.   Egy pillanat alatt talpon volt mindenki. Ki-ki szomszédjára bámult, […]

Lángszórós vállalkozások egy kőrakás elfoglalására

A Doberdó-fennsíkon 1916 májusában javában zajlott a középkori hadviselésben oly eredményesen alkalmazott aknaháború. A Monte San Michele magaslatán harcoló magyar honvéd ezredek is kivették a részüket ezekből a véres harcokból, amelyek gyakran egyetlen kőrakásért folytak…   A Monte San Michele déli kúpjától délre, a terep adta bástyaszerű kiemelkedésnek megtartása nagyon fontos volt az 1916 tavaszán […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.