Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 7. rész slovensky 1916. április 21-én, nagypénteken tüzérünk ütegét az olykai vasútállomás közelébe vezénylik. A húsvéti időszak különös frontbarátkozást hoz a környéken, ami később válik gyanússá, amikor az oroszok átkelnek a Putilowka patakon és beássák magukat… A téli napok idején is a tüzérségi párbajok azért elég gyakran megismétlődtek, a […]
III. Viktor Emánuel, a katonakirály III. Viktor Emánuel 1900-ban lépett trónra és 1946-ig uralkodott. Királyságának csaknem fél évszázada alatt nemzedékek, több politikai rendszer és sok-sok kormány váltotta egymást. Az olasz király nem volt sem egyeduralkodó, sem minden hatalom nélküli államfő: az alkotmányos királyság keretei között jelentős szerepet játszott országa sorsának alakulásában. A nagy háború időszakában […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 6. rész slovensky Tüzérünk a mai részben három érdekes történetet mesél el 1916 teléről-tavaszáról. Mindegyikben nagy szerepet játszott a szerencse vagy annak hiánya… Egyik napon vonalszakadás történt összeköttetésünk között. Természetes, hogy ezt a hibát, amit egy gránát becsapódása okozott, azonnal helyre kellett hozni. Harmadmagammal mentem ki a hiba megkeresésére. […]
Sáfrány Géza, a miskolci 10-es honvédek ezredparancsnokának hagyatékából A Magyaros elleni rohamtámadásról már számos tanulmány, cikk született, hiszen egyedülálló haditett volt. Ebben a posztban most az erdélyi végeken zajló események mögé, a mindennapokba pillantunk be a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred parancsnoka, Sáfrány Géza naplója alapján. Az ezredparancsnok a következőket jegyzi le naplójába, […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 5. rész slovensky Tüzérünk rendkívül jó véleménnyel volt parancsnokáról, Oláh főhadnagyról, akit nagy szaktudású, vakmerő bátorságú vérbeli tüzértisztnek tartott. A mai részben megismerhetjük, hogyan semmisítettek meg egy sokat kellemetlenkedő orosz géppuskafészket. Most pedig szeretnék rátérni azokra a visszaemlékezésekre, amelyek engemet az ezred kötelékében 33 hónapos megszakítás nélküli frontszolgálatom alatt […]
Gusina magaslat – 1915. április 5. A Békés, Csanád és Csongrád vármegyékben született ifjak egy része a császári és királyi békéscsabai 101. gyalogezredben harcolta végig a háborút. A sárga parolijáról „Sárgarigó Regimentnek” nevezett alakulat hősiesen küzdött 1915 tavaszán a húsvéti csatában. 1915. április 5-én a Gusina magaslaton a csata kimenetelét is befolyásoló sorsdöntő napot éltek […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 4. rész slovensky Beosztását követően tüzérünket az első éjszaka a karpilowkai erdőben az első állásban lévő tüzérségi megfigyelőhöz küldik, ő azonban gondolataiba mélyedve eltéved a sötétben… Én tehát a Karpilowka – Olyka körüli frontszakaszon teljesítettem szolgálatot. Hogy ez milyen volt, mindenki el tudja képzelni, ha elolvassa az alanti tájképleírást, […]
Az ötödik isonzói csata és előzményei a Doberdó-fennsíkon 1916 márciusában A negyedik isonzói csata 1915. december 4-i befejezése után az olasz haderő hosszabb ideig nem indított összehangolt támadást az Isonzó mentén. Ezt az időt kihasználva mindkét fél védőállásai megerősítésére törekedett, és igyekezett felkészülni az elkövetkező összecsapásokra. Erre nem sokat kellett várni: az antant nyomására 1916 […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 3. rész slovensky Az orosz frontra érve tüzérünket 1915 novemberében beosztják a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús tüzérezred II. osztálya 3. ütegéhez. A mai részben apró részletességgel megismerhetjük, hogyan épült fel és működött hősünk tüzérezrede a fronton. Háborús alapismeretek, nem csak a tüzérség tevékenysége iránt érdeklődőknek. Reggel aztán […]
A nagyváradi 4-es honvédek tragikus napjai 1914 decemberében A Nagy Háborúban számtalan esetben előfordult, hogy egy-egy alakulat létszáma a súlyos harcok során teljesen megfogyatkozott. Ez történt a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezreddel is 1914 decemberében a Kárpátokban. Ezeket a súlyos veszteséggel járó napokat követjük most végig. A magasabb parancsnokságok hibás döntései és a véres […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet