Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 16. rész Dérék hazatelepítésére 1920 áprilisában került sor. A család túladott a Távírda utcai házon, ingóságai egy részét pedig kiárusította. A legfontosabb tárgyaikkal, bútoraikkal berendeztek két vasúti kocsit, amely – sok más hasonló család vagonjával együtt – hamarosan kigördült velük Temesvárról. Az indulás előtti hetekben búcsú gyanánt […]
Szurmay Sándor vadászélményei a nagy háborúból Szurmay Sándor, a kárpáti csaták és az orosz front híres tábornoka szabadidejében megszállott vadász és horgász volt. A nagy háború után, e két sportág szakírójaként is tevékenykedett. Kalandjait a Vadászemlékek, horgászélmények című, többször is megjelent könyvében tette közkinccsé. Műve anekdotái között számtalan első világháborús vadászélményére is rálelhetünk, amely nagyszerű […]
Hogyan épült fel Ferenc József dunai birodalmának a hadereje? Milyen létszámmal, személyi utánpótlással, harci tapasztalatokkal rendelkezett ez a hadsereg? Mit mutat a nemzetközi összehasonlítás és mennyire volt felkészült egy háborúra ez a haderő? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben. Ausztria–Magyarország fegyveres ereje 1914-ben két haderőnemet foglalt magába: a szárazföldi haderőt és a […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 15. rész 1920 februárjában Dér Zoltán vonattal készül elhagyni a Bánátot, hogy átjusson Magyarországra. A vasúti összeköttetés azonban megszakadt az anyaországgal, aminek következtében diákunk a legkisebb rossznak tűnő megoldást választja: úgy tervezi, hogy Aradon át Makóra vonatozik, és onnan 40 km-t gyalogol Szegedig. Az utazás azonban másképp […]
2015. március 22–27. között a török vezérkar meghívására a Çanakkalénál (Gallipoli) folyt harcok 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián vettem részt Isztambulban. A külföldi résztvevőket az előzetesen leadott előadások alapján választották ki. Én a „Çanakkale front a sajtóban” szekcióba jelentkeztem Landauer Béla haditudósító 1915-ös útját ismertető előadásommal. Az Alkotmány című napilap a világháború kitörésétől kezdődően, […]
A 65. gyalogdandár 1915. április 11–14-ei küzdelmei „Annyi halottat, mint itt, halomban sehol sem láttam” – szólt egy tudósítás a Čeremcha körüli harcok után. 1915. április 11-ére virradóan az orosz csapatok elfoglalták az 1133 méteres magaslatot és ezzel az Uzsoki-szorostól nyugatra benyomták az osztrák–magyar arcvonalat, ami elvágással fenyegette a Szurmay-csoport egyetlen utánpótlási vonalát. A hegy […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 14. rész A temesvári diákok titkos szervezkedésének résztvevőit a román politikai rendőrség sorban letartóztatja. Az ezt követő vizsgálat, a nem éppen finom eszközökkel végzett vallatás hónapokig tart. Dér Zoltán letartóztatott öccse megtalálja a módját hogyan üzenjen a fogházból családjának, és így több még szabadlábon lévő résztvevőt sikerül […]
Az I. világháborúban nemcsak a harcoló katonáknak, hanem az őket kiszolgáló mérnököknek, építészeknek és a különböző mesterembereknek is fontos szerep jutott. Ők tervezték és építették a hidakat, utakat, erődöket. Napjainkra ezeknek a katonáknak az emléke elhalványult, sőt némelyiküké örök homályba süllyedt. Talán nem is kerül elő, hacsak a szerencse nem siet a segítségünkre. Egy ilyen […]
Szegedi írók és költők a Nagy Háború idején Három, Szeged városához szorosan kötődő országos hírű író-költő az első világháború időszakából: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Tömörkény István. Életkoruk nem volt akadály a katonai behívásra, de mégsem lettek frontkatonák, csak a „tollukkal” vettek részt a harcokban. Róluk, hadi alkalmasságukról, háború alatti szerepükről szól ez az írás. […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 13. rész Temesvár nagyobbrészt magyar érzelmű lakosságából a megszállás és a fejük felett zajló impériumváltások ellenállást váltottak ki. Szervezkedés indult, többek között a diákság körében, amelyben Zoltán két öccse, Pista és Aladár is tevékenyen részt vett. A román politikai rendőrség azonban tudomást szerzett az illegális szervezkedésről, és […]
Legfrissebb hozzászólások
What’s the best **https://wiki-auer.art/index.php/Usuario:Justina19F** for beginners with no coding skills?
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.