Az Ungváry-Bisothka család háborús hőseiről és hősi halottairól korábban már írtunk itt a blogon. A poszt szerzőjétől, Kövendy Katalintól kaptuk az alábbi fotókat is, amelyek a háború időszakának vidámabb perceit idézik. Ungváry József és testvére, Béla a debreceni 39-es közös gyalogezredben szolgáltak. Az ezred pótzászlóalja a háború idején Königgrätzben állomásozott. A debreceni bakák és […]
Szurmay Sándor, a honvédelmi minisztérium egyik legkiválóbb hivatalnok katonája a hadüzenet után komoly dilemma elé került: maradjon a minisztériumban, hogy közelgő előléptetésével államtitkár, majd utána miniszter legyen – ami később be is következett –, vagy pedig frontszolgálatra kérje magát? Ő a frontot választotta. Annak ellenére, hogy elismert elméleti tudása dacára akár a gyakorlati kudarc veszélye […]
Kovács György háborús naplója – 27. rész Háborús mesemondónk mai rövidke története ismét egy elmélkedés a háború borzalmain és értelmetlenségén, amely 1916 nyarán egy alkalommal Galíciában elé tárult látvány hatására fogant meg benne… Figyelő voltam akkor, amikor ezt a rajzott csináltam a galíciai hullámos síkságon. 1916 nyarán rettenetes támadások voltak mindenfelé a tájon. A […]
Az 1910-es években a magyar plakátművészet első aranykorát élte. A plakát közvélemény formáló jelentőségét korán felismerték: az első világháború négy éve alatt propagandisztikus céllal készült plakátok a korszakban külön fejezetet alkotnak. A témák változatosak: hadikölcsönök, hadifémgyűjtés, hadikiállítások vagy más jótékony célú rendezvények hirdetése, de érdemes megemlíteni a háborús témákat csupán ürügyként használó kereskedelmi reklámokat is. […]
2014 szeptemberében jelent meg Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái című kötete a Külső Magyarok kft. gondozásában. A könyv a Nagy Háború talán egyik legborzalmasabb magyar vonatkozású eseményének, a „halálmarsnak” és az asinarai hadifogolytáboroknak a történetét dolgozza fel. „Amikor megtörtént minden összeadás és kivonás, Ferrari tábornok számításai szerint végül így festett a halál egyenlete: a szerb […]
Kovács György háborús naplója – 26. rész A bukovinai fronton egy időben sorra meghaltak a figyelők. Halálukat hátulról érkezett lövések okozták. A rejtély megoldását egy galambdúcban kellett keresni… A galambdúc. Bukovinai harcok között foglal helyet ez a kis történet, amit szintén itt leírok. Hajtottuk az oroszokat magunk előtt sokszor napokig is, amíg meg tudták […]
Bugyi község az I. világháborúban November 17-én a Pest megyei Bugyi nagyközségben, a Nagy Háború Blog első világháborús műtermi portréfotó-kiállításával egy időben, a háború időszakát megjelenítő helytörténeti kamaratárlat nyílik, amellyel a település a nagy háborúban részt vett fiaira emlékezik. A tárlaton bemutatásra kerülő fényképekből most mi is közzé teszünk néhányat, miközben felidézzük a település első […]
A legtöbben Márton Áronra Erdély püspökeként emlékeznek. Pedig papi tanulmányainak megkezdése előtt harcolt a Doberdón, a román fronton és Dél-Tirolban is, sőt többször megsebesült. A későbbi püspök több kitüntetéssel, tartalékos hadnagyként fejezte be az I. világháborús szolgálatot. Márton Áron életének e kevéssé ismert szakaszáról szerencsénkre a bécsi Hadilevéltár, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményeiben […]
Kovács György háborús naplója – 25. rész Háborús mesemondónk hősei ezúttal az állatok: egy tűzvonalban született magyar kis csikó és a kicsinyét elvesztő orosz anya szamár. A mesebeli történet háttere ezúttal is a varázslatos Kirlibaba, ahol a támadásokban és ellentámadásokban az emberek mellett az állatok sorsa is a szerencsén múlik… A kis csikó […]
Arcok a Nagy Háborúból 14. Frontra indulás előtt a család – ha tehette – meglátogatta a katonaruhát öltött férjet vagy fiút a kaszárnyában. Erről tanúskodik egy Veszprém vármegyei községből, Szentgálról bevonult katona feleségének írt lapja is. Fáber Kovács Gábor a következőket írta haza Veszprémből: Kelt levelem e hó 13-án [1915. április 13.]Kedves feleségem, […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.