Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy a rendőri szervek kisegítésére polgárőrségeket állítanak fel. Vimmer Imre Esztergom város polgármestere 1914. szeptember 15-én adta ki felhívását a városi polgárőrség megalakítására. Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 2. rész 1915 júniusában a Doberdó déli részére került a zászlóalj. Hősünk százada az első hetekben tartalékban van a tengertől Monte Cosichig terjedő területen. Éjjelente járnak az állásokba, amikor javítják azokat és összeszedik a halottakat. Állandó harcot vívnak a viperákkal, miközben közvetlen közelségbe kerülnek a vérrel és a halállal… […]
Pásztor Levente olvasónk több évtizeden keresztül naponta többször is elsétált egy kőkereszt előtt lakóhelyén, a Borsod megyei Mezőnyárádon. Mindig is tudta, hogy ott van, de valahogy sohasem fordult meg a fejében, hogy meg kellene közelebbről néznie. Erre nemrég viszont sor került és sikerült a kereszt történetét, valamint egy rövidre szabott élet utolsó éveit is feltárnia. […]
1917-től sorra jelentek meg Magyarországon az első világháborús emlékművek. Ezeknek többféle típusa létezett. A lovasság ugyan a háború alatt jelentősen veszített korábbi szerepéből, az emlékművek között azonban mégis megjelentek és különleges helyet foglaltak el a lovas alkotások. Hősök napja közeledtével az emlékműveket vizsgáljuk meg írásunkban. Az első világháborús műalkotások hivatalosan és kötelező érvényűen „a […]
Imre Gábor kadét doberdói naplója – 1. rész Az olasz front megnyílásának 100. évfordulóján új sorozatot indítunk útjára. Imre Gábor kadét naplója az Isonzónál 1915 májusában kirobbanó harcok kezdetétől 1915 augusztusáig, a 2. isonzói csatában történt megsebesüléséig követi nyomon szerzőjének háborús történetét. A császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred elkülönített I. zászlóaljában szolgáló, civilben szobrászművész […]
Az olasz hadüzenet szövege „A mi előrelátható volt s csak perceken függött, a bekövetkezése megtörtént: ellenségeink tekintélyes száma megszaporodott eggyel, 33 éven át volt szövetségesünk, Olaszország [1915.] május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának.” 1915 pünkösdjének első napján estefelé terjedt el a magyar fővárosban a hír, hogy a bécsi olasz nagykövet 1915. május 23-án […]
A háborús évek alatt több drámai periódust is megélt az Osztrák–Magyar Monarchia. Az 1914 ősze és 1915 tavasza közötti időszak is ilyennek tekinthető. A Szerbia elleni sikertelen támadások, a galíciai-kárpátoki súlyos, nagy veszteségeket követelő harcok, a folyamatos visszavonulás, Przemyśl eleste csalódott, már-már letargikus hangulatot idézett elő a magyar társadalom jelentős részében is. A sorozatos katonai […]
„A háború első évében az oroszok elérték a Kárpátokat, és attól lehetett tartani, hogy áttörik a frontot, elözönlik Magyarországot. Az olasz beavatkozás veszélye ugyanekkor fordult komolyra, sőt még Románia is egyetértést teremtett Olaszországgal, s végzetes lett volna, ha éppen ebben a pillanatban támad meg bennünket.” Hogyan látta Károlyi Mihály emlékirataiban az 1915-ös olasz hadba lépés […]
A cs. és kir. hadsereg első saját gyártású páncélautója A gépjárművek megjelenése és elterjedése után hamar felmerült katonai alkalmazásuk is. A legelső próbálkozások inkább csak páncélzat nélküli, mozgó fegyverplatformok voltak, általában egy géppuskával felszerelve. Nem sokkal később megjelentek a részben vagy egészben páncélozott járművek is. Előzmények Az osztrák–magyar hadsereg vezetésének már jóval a világháború […]
A Feministák Szegedi Egyesületének tevékenysége a Nagy Háború első éveiben Hogyan hatott az első világháború kitörésének híre az alig fél évvel azelőtt megalakult Feministák Szegedi Egyesületének célkitűzéseire? Miként váltotta fel egyik pillanatról a másikra a nő felszabadításáért és választójogának kivívásáért folytatott küzdelmet az elhivatott szociális és „háborús” tevékenység? A Feministák Szegedi Egyesülete 1914. január […]
Legfrissebb hozzászólások
Írtunk e-mailt.
Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!
Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.
Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!
Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!
Eddig szuper a napló. Várjuk a folytatást.