Eltévedés a fronton

Kovács György háborús naplója – 17. rész Mozgóharcok idején könnyen fogságba lehet esni és el lehet tévedni. 1916 nyarán Bukovinában nagy volt az adok-kapok, s az előre-hátra mozgás, aminek hősünk is résztvevője volt. Mai történetünkben előbb a frontról hátraküldött sebesültvivőként, majd az övéihez visszatérőben is eltéved. Olyannyira, hogy ezt követően a pécsi 19-es honvédektől át […]

Julianna és a Nagy Háború

2014 májusában a Maribori Területi Múzeumban a helyi Franc Kovačič Történelmi Egyesület közreműködésével első világháborús kiállítás nyílt „Vér az esti édes felhőkből” címmel, ami Srečko Kosovel A halál extázisa versének egyik sorát idézi. A kiállítás középpontjában a hétköznapi emberek állnak, akiknek az életét a háború teljesen átalakította. A tárlat kapcsán a kisemberek nagy tragikus történetéről […]

Képes úti beszámoló a Col di Lana híres csúcsáról

Több évvel ezelőtt kitűzött célunk lett, egyik barátommal, hogy minden nyáron bejárjuk a Nagy Háború magashegyi frontszakaszainak egy-egy részét, és végig fényképezzük a még fellelhető nyomokat, emléktáblákat. Így választottuk ki tavaly nyáron a híres Col di Lana (2462 m) csúcsot és ikerhegyét a Cima Siefet (2424 m), a Dél-Tiroli Dolomitokban. A csúcs a Keleti Dolomitok […]

A kémkedő asszony

Kovács György háborús naplója – 16. rész Az ellenséges állások közötti kémkedés visszatérő elem háborús mesélőnk naplójában. 1916 őszén az orosz fronton Kolomeánál egy szegény asszony a könnyebb megélhetés reményében kémszolgálatra adja a fejét. A lebukó kémek azonban túl sok jóra nem számíthatnak…       A kémkedő asszony. 1916 őszén Galíciába vitték az ezredemet Bukovinából, […]

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Tiszatáj, 68. évfolyam 7. szám (2014. július) A száz évvel ezelőtt kitört nagy világégésre a 2014-es év folyamán számtalan módon megemlékeznek a világban és Magyarországon is. Mindenki a maga módján, módszereivel kíván emléket állítani. Így tesz az online média, és a nyomtatott sajtó – köztük a szegedi Tiszatáj folyóirat – is.   Több folyóirat különszámot […]

„Disneyland” helyett hagyomány

Az új első világháborús kiállítás a bécsi Hadtörténeti Múzeumban A centenárium alkalmából a bécsi Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum) is megújította első világháborús állandó kiállítását. A 3,8 millió eurós projekt keretében a korábbi 1000 nm-es kiállítóteret egy galériaszint beépítésével 1400 nm-re növelték, a kiállított tárgyak számát pedig megduplázták, így most mintegy 2 ezer tárgyat lehet megtekinteni. […]

„Doberdó, az az átkozott hely…”

Kovács György háborús naplója – 15. rész Népi mesemondónk mai hátborzongató története ismét a Doberdó-fennsíkon játszódik. 1918-ban, két évvel az ottani harcok után, újra eljut a helyszínre, s az egyik katonatársával felkeresi korábbi küzdelmeik helyét, ami feleleveníti benne a rémséges emlékeket…       Doberdói harc után két évre. 1915-ben amikor az olasz háború is kitört, […]

„Gondolataim haza szállnak…”

Szemelvények Haynik Géza lapszerkesztő orosz hadifogolytáborban írt naplójából A rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeum kiállítótermében 2014. május 16. és szeptember 30. között látogatható „A Nagy Háború. Rimaszombat az I. világháborúban” c. tárlat, amely az első nagy világégés gömöri vonatkozású eseményeit és emlékeit eleveníti fel. A kiállított háborús propagandatermékek, hadi relikviák, harcászati eszközök, korabeli fényképek és dokumentumok között […]

A 26-os gyalogezred felvonulása és tűzkeresztsége

Száz éve ezekben a napokban zajlott az osztrák–magyar győzelemmel végződő kraśniki csata, amelynek során az esztergomi 26-os közös gyalogezred átesett a tűzkeresztségen. Az ezred történetének e sikeres, ám súlyos veszteségeket követelő fejezetéről szól az alábbi bejegyzés.    Az általános mozgósítás a győri békehelyőrségben érte a cs. és kir. 26. gyalogezredet. 1914. július 31-én. Esztergomban, a […]

A Kapul hegyén, Kirlibabánál

Kovács György háborús naplója – 14. rész Mai izgalmas történetünk Kirlibabánál játszódik a bukovinai orosz fronton, amiből megismerhetjük hősünk egyik bátor és önfeláldozó cselekedetét, amivel a kis ezüst vitézségi érmet is kiérdemelte.      A Kapul hegyén, Kirlibabánál. Kirlibabától téli napnyugatra esik egy nagy magas kősziklás hegy, amit Kapul hegynek neveznek. Ide került az ezredem, mert […]

Legfrissebb hozzászólások

@Algorithmic Trading System // 2025.11.04. 21:11A hadigondozás szervezete az első világháború alatt

What’s the best **https://wiki-auer.art/index.php/Usuario:Justina19F** for beginners with no coding skills?

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.