Élet a doberdói frontvonal mögött – a Segeti tábor

A Doberdó-fennsíkon küzdő katonák élete nem csak az állandó harcokból állt. Legalább annyi időt, ha nem többet töltöttek el a frontvonalak mögött tartalékban, pihenőn. Létrejött itt egy különleges tábor is, ami az ott járt magyar katonák számára egy mesebeli „város” illúzióját keltette. Slovenščina 1915 nyarán a hadvetőségnek gondoskodnia kellett az új hadszíntérre érkező nagyszámú katonatömeg […]

Hajnali támadás és a kémkedő olasz orvos

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 6. rész A virradat beköszöntével már a nappali táborhelyre készült hősünk alakulata, amikor hirtelen támadást kapnak. A dróton fennakadó rohamozók könnyű célponttá válnak. A céllövészet végén egy olasz katonai orvos tűnik fel a színen, aki egészen az újvidéki zászlóalj hevenyészett állásáig merészkedik – ez azonban személyét fölöttébb gyanússá teszi… […]

A „doberdói pokol” a harcok kezdete előtt

A magyar köztudatban a Doberdó neve a földi pokol szinonimájaként is él. Milyen volt ez a táj a harcok kezdete előtt? Írásunkban az itt harcoló magyar katonák által leginkább emlegetett, a fennsík kulcspontjának számító Monte San Michele magaslat és az alatta fekvő San Martino del Carso település előtti területet mutatjuk be olvasóinknak.   Kutatótársaimmal számtalan […]

Éjszaka a harc után

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 5. rész A nappali harc után éjjel le kell takarítani a csatateret, össze kell gyűjteni a hullákat, a szétszórt fegyverzetet, majd rendbe kell hozni a lőállásokat, drótakadályokat, fel kell készülni a másnap várható újabb támadásra. Amikor már hősünk körül nyugalmasabb lenne a helyzet, eddig még nem tapasztalt félelmetes zaj […]

„Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza!”

A szentesi iparosok elfeledett első világháborús emléktáblája Szentesen más magyarországi településekhez hasonlóan már az első világégés befejezése előtt megkezdődött a háborúban elesett katonák emlékének ápolása, ami eleinte a temetőkhöz, illetve a katonasírokhoz kapcsolódott szorosan. Az első emléktáblákat a városban az 1920-as évek elejétől a különböző felekezetek templomaikban helyezték el, az 1920-as évek közepén pedig elkészült […]

A tűzkeresztség

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 4. rész Elérkezik a pillanat, hogy hősünk szakasza is átessen a tűzkeresztségen. A pergőtűz zárótűzre vált, s az első vonalakban megszólalnak a géppuskák. Támad az olasz gyalogság, indulni kell. A 77-es és a 121-es magaslatok között kerül sor az első bevetésükre. A harc előtti feszült pillanatokban többen imádkoznak. És […]

A Nagy Háború képregénypályázat – 2015

  A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: NHKKA) és a Magyar Képregény Szövetség (a továbbiakban: MKSZ) pályázatot hirdet képregények készítésére az Isonzói melletti harcok kezdetének 100. évfordulója alkalmából. A Nagy Háború Blogot működtető alapítvány és a szövetség tagjaiból álló zsűri által kiválasztott nyertes művek pénzdíjazásban részesülnek. A legjobb pályaműveket a nagyhaboru.blog.hu elektronikusan közzéteszi, […]

I. világháborús kitüntetési javaslatok a bécsi Hadilevéltárban

Az utóbbi években – közeledve az I. világháború kitörésének 100. évfordulójához – a veszteségi iratok mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a világháborús kitüntetési javaslatok iránt is. Szerencsés esetekben ezek a hősi cselekedetek leírásán kívül a fontosabb személyi és katonai alapadatokat (sorozási év, rendfokozat, beosztás, harctéri szolgálat kezdete) is közlik. A poszt a bécsi Kriegsarchivban őrzött […]

„Bajonet auf, fiúk!”

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 3. rész A Doberdón a Monte Cosich alatti 77-es és 121-es magaslatnál dübörögnek az ágyúk 1915 júniusában. Az olasz gyalogság is közelebb húzódik az állásokhoz, s bármikor megindulhat a támadása. Hősünk társaival feszülten várja, hogy mikor kerül sor bevetésükre az ellentámadásnál, mikor esnek át a tűzkeresztségen. Megérkezik a telefon […]

A „márványarcú ember” naplója

A méltánytalanul elfeledett Berzeviczy Albert a magyar politikai és kulturális élet meghatározó személyisége volt a XIX–XX. század fordulóján. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként az első világháború évei alatt Tisza István miniszterelnökkel, valamint a korszak befolyásos hazai és nemzetközi személyiségeivel egyaránt bizalmas beszélgetéseket folytatott, amit meg is örökített. Előbb 2014 decemberében, majd ez év júniusában nyomtatásban […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!