A debreceni 39-esek véres harcai 1915 tavaszán Szálnoknál

100 éve az osztrák–magyar csapatok véres harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyar Királyság területére betört orosz erőkkel. A debreceni 3-as honvédek 1915 februári tragédiájáról nemrég olvashattunk. Egy hónappal később a cívis város másik háziezrede, a közös 39-es is rendkívül súlyos küzdelmet folytatott a térségben…   A völgyben megbúvó kis patak mellett keleti irányban elhagyva Szálnok […]

1919 első hónapjai a fővárosban

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 7. rész 1919 februárjában Zoltánt ismét Budapesten találjuk. A mai epizódból képet kapunk a főváros élelmezésének nehézségeiről, a kollégisták sanyarú étrendjéről, valamint a mindeközben zajló politikai eseményekről: a Károlyi-kormány lemondásáról, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásáról.   A kollégiumban lényegesen megváltozott viszonyokat találtam. A kollégista hadfiak leszereltek. A kollégiumban […]

A magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály 1914. évi vesztesége

Az 1914. évi harcok során hamar bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg számbeli fölénye ellenében nem elég az osztrák–magyar csapatoktól a győzelemhez elvárt bátorság és a szívós kitartás. Az itt harcoló alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek a háború első hónapjaiban. Posztunkban a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály veszteségét mutatjuk be, amely ez időszak alatt halottban, sebesültben, betegben […]

Két temetés a debreceni Honvédtemetőben

Száz évvel ezelőtt, 1915 januárjában Debrecenben újból megnyitották az egykori 1848-as Honvédtemetőt, ahová a közeli katonai kórházban elhunyt frontharcosokat kezdték eltemetni. Az első két temetésre 1915 januárjában és februárjában került sor, pompás katonai tiszteletadással.   Január 20-án múlt száz esztendeje, hogy Debrecen legfontosabb katonai kegyhelyét, a Honvédtemetőt újra megnyitották, ettől kezdve Hősök Temetője néven is […]

Temesvár a szerbek kezén

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 6. rész 1918 novemberében, a fegyverszüneti egyezmény aláírását követően Temesvárt a szerbek, illetve a francia gyarmati hadsereg szállja meg. A közbiztonság meglehetősen rossz, a városlakók ennek ellenére megpróbálják fenntartani társasági életüket, még a farsangot is megünneplik. Lassan elkezdődik a következő szemeszter, és Dér Zoltánnak vissza kellene térnie […]

A kecske volt a fontosabb

Egy kiskatona története az 1. világháborúban Az 1892-ben Alsólendván született Toplak Ferencet a háború kitörésekor, tanulmányai közben sorozták be a császári és királyi 2. bosnyák gyalogezredbe. Galíciában megsebesült, s hadifogságba esett. Hadirokkantként került haza. 50 évvel később írta meg háborús történetét, ami 2010-ben Lendván nyomtatásban is megjelent.   Toplak Ferencnek a történet megírása előtti 50 […]

Szövetségesből ellenség

Avagy támadás helyett védekezés, védekezés helyett támadás 1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. Ezzel a lépéssel végérvényesen eldőlt az, hogy az egykori szövetséges nemcsak kibújik korábban vállalt kötelezettsége alól, hanem a továbbiakban az ellenséges tábort erősíti. A felek már hosszú évek óta rendelkeztek tervekkel egy egymással vívandó fegyveres konfliktus esetére. Igaz, nem […]

„Igaz-e, hogy a gaz Tisza Istvánt kiterítették?”

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 5. rész 1918 késő őszén zavaros állapotok uralkodnak az országban. Az egyetemista Dér Zoltán és édesanyja rokonlátogatásra indul a Dunántúlra. A vonatok zsúfoltsága és bizonytalan közlekedése, valamint a rossz közbiztonság miatt az utazás időnként kalandosra fordul. Mindeközben Zoltán öccse, Pista a hajmáskéri katonai táborban tartózkodik, ahol leszerelését […]

Egy püspökladányi család hagyatéka a Nagy Háborúból

Minden család életére jelentős hatást gyakorolt az első világháború. Ezt bizonyítja az a különleges családi hagyaték is, amelyet a Püspökladány Anno helytörténeti oldallal együttműködve, s egyszerre mutatunk be. A történetet és a képeket Megyaszai Szilvia, az oldal alapító szerkesztője osztotta meg velünk, a fotók elemzését állandó szerzőnk, Bálint Ferenc végezte el. A fényképek a Püspökladány […]

Sacro egoismo

Olaszország belépése az első világháborúba Antonio Salandra miniszterelnök 1914 januárjában megfogalmazta, hogy mit vár el a római külügyminisztérium tisztviselőitől: kizárólagos és korlátlan rajongást a haza iránt, szent önzést Olaszországért („sacro egoismo per l’Italia”), amely azt jelentette, hogy a külpolitikában egyedül csak a nemzet céljai számítanak, a szövetségi hűségnek semmi értelme nincs. Ez lett az első […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!