Tilda és Zsiga levélváltása 1916 tavaszán Hogyan járta be a bécsi éhséglázadás híre az országot, amikor a sajtó nem írt róla és amikor még nem létezett az internet? Újabb levélváltást közlünk a Szécsiszentlászlón talált első világháborús különleges levelezésből. A lábadozó Jankó Zsigmond ezúttal Pöstyénből írt feleségének, Matildnak. 1916. május 16., PöstyénZsiga levele Matildnak Szeretett […]
Tilda és Zsiga levélváltása 1915 telén A Szécsiszentlászlón talált első világháborús különleges levelezésről és megtalálásuk filmbe illő történetéről már írtunk a blogon. Söveges Lipovšek Gordana jóvoltából most Jankó Zsigmond és felesége, Matild egyik 1915 februárjában született levélváltását olvashatjuk. A két levél érzékletes betekintést enged az otthon maradottak mindennapi életébe, félelmeibe, vágyakozásaiba és az épp hadikórházban […]
A kaposvári Baross kaszárnya és csapatkórház építésének története Kaposváron a 19. század második felétől állandósult a katonaság jelenléte. Az itt tartózkodó alakulatok számára több laktanyát is felépítettek, többek között a Baross kaszárnyát, amely akkoriban még a Pálya utcában helyezkedett el. Az épületegyüttes majdnem 80 éven át volt otthona előbb a közös hadsereg, később pedig a […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 21. rész 1918 nyarán, a piavei csata során szerzett sebesülését követően hősünket kórházról kórházra szállítják, majd végül hazakerül. Közben egy érdekes történetet is elmesél egy frontra került feleségről. Szojka Kornél háborús története Békéscsabán, a kádernél ér véget. Sorozatunk utolsó része következik. A mi támadásunkkal egy időben a mi […]
Orosz hadifogság kutatási lehetőségek Bécsben 2013 őszén két hónapot Bécsben kutathattam. Elsősorban az volt a célom, hogy a „Magyarok a Szovjetunióban 1914–1941” elnevezésű adatbázist gyarapítsam a bécsi Hadilevéltárban található hadifogoly kartonokra alapozva, azonban a tervem menetközben némileg módosult. Az alábbiakban a kutatási beszámolómból a hadifoglyok hétköznapjait általánosságban bemutató rövid részletet közlöm. 2013 őszén a […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 20. rész 1918 tavaszán hősünk újra kikerül a frontra. A mai részben a piavei offenzíva időszakába kalauzol el bennünket, amiből megismerhetjük a támadás során bekövetkezett sebesülésének a történetét is. Csak most látom, hogy mennyire elkalandoztam, mert sok mindent elhagytam közben, amit előbb még meg kellett volna említenem. Tehát […]
A nemeshanyi születésű Kiss Imre 1915 szeptemberében esett orosz hadifogságba, ahonnan évekig írt haza családjának. Az utolsó levelezőlapot 1918 elején küldte, ezután viszont nyoma veszett. Sorsára unokája, Arany János próbált fényt deríteni, akinek az írásából megtudhatjuk, hogy ha a megoldást nem is találjuk, a korszak alaposabb megismerésével mégis közelebb kerülhetünk nagyapáink életéhez. Már gyerekkoromban […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 19. rész Monte Tomba, 1917. december 30. délután 4 óra: a szegedi 46/III. zászlóalj megsemmisül. Hősünk ezúttal a testvére történetét meséli el, aki részese volt a tragikus eseményeknek. Drámai sorok egy eddig kevésbé ismert eseményről, amely egész életében kísértette az átélőt… Feri öcsémet tehát Gyulafehérváron képezték ki, hová […]
A nagyváradi 4. népfölkelő ezred V. zászlóalja az Avsček patak közelében fekvő Auzza község, illetve a pataktól északra húzódó Isonzó menti állások védelmében szolgált 1917 tavaszán. Itt érte az alakulatot a húsvét ünnepe… A magyar királyi nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljának újsága, az Isonzómenti Tárogató 1917. március 31-én ünnepi számmal jelentkezett. Ebben a […]
Egy kutatás története és kérdései A háború más-más hatást váltott ki az emberekből. Hufnagel József szobrászművész önkéntesnek jelentkezett és a budapesti 1-es honvédek kárpáti harcai során rendszeresen felderítő szolgálatot vállalt. Egyik bátor tettére majdnem ráfizetett. Az ő nyomába indulunk mai posztunk segítségével. A Kárpátokban 1915 februárjában súlyos védelmi harcokkal vonult vissza a magyar királyi […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.