Szegediek a tengeren
KukkonkaJuditA „napfény városából” két Erdélyi Mihály is szolgált az első világháború idején a haditengerészetnél. Mindkettő művész volt, s további életükre meghatározó hatást gyakorolt a háború. Erdélyi Mihály festőművész (Szeged, 1894. szeptember 17. – Szeged, 1972. március 19.) életrajzi adatai alapján 1912-ben került a haditengerészethez, míg a később színházi rendezőként, színpadi és operettszerzőként befutott Erdélyi […]
Hogy hívják magát?
SzerkesztőségKovács György háborús naplója – 23. rész Ezúttal egy katonaruhába bújt nőről, a testvérét a harctérre elkísérő Horváth Margitról mesél nekünk háborús mesemondónk. Aki nem hiszi, járjon utána… Hogy hívják magát? Margit. Kirlibabánál történt ez a dolog, hogy beosztottak közénk egy új menetszázadot, amelyben egy leány katonát fedeztünk fel, amint később megtudtuk, egy […]
Tetűpor
SzerkesztőségKovács György háborús naplója – 22. rész Egy újabb megrázó háborús történet, ezúttal az fronton küzdő katona feleségének hűtlenségéről és tragikus következményeiről. Akár Móricz Zsigmond is írhatta volna… (Ezt is.) Tetűpor a címe ennek az elbeszélésemnek, amit itt el akarok mondani, mert hát a tetűpor nagy szerepet játszott a fronton és használt is annak, […]
Kovács György háborús naplója – 21. rész A Balaton vidéki juhászbojtár olyan szépen fújta a tárogatóját a fronton, hogy azt még az oroszok is csodálva hallgatták, míg nem egyszer foglyul is ejtették… Az egyik legszebb és legszomorúbb történet, amit háborús mesemondónk a Kirlibaba környékéről megörökített. A tárogatós katona a fronton. Aki a tárogató hangját […]
Az olasz GruppoCasaPiave építészcsoport a da Ponte a Ponte (Hídtól Hídig) elnevezésű projekt keretében első világháborús emlékeket állít helyre a Veneto tartományban található – az egykori Piave front részét képező – Vidor, Moriago, Sernaglia és Susegana településeken, illetve környékükön. Az ide látogatók számára információs táblákat is elhelyeznek, amelyeken a helyszínhez kötődő egy-egy személyes háborús sors […]
„Kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám.” A kesergő katonadal kezdő sorai sokunk számára ismerősen csengenek. Fújták nagyapáink, akik szerencsésen visszatértek a festői szépségű Isonzó folyó mentén elterülő halálmezőről, amelynek hallatán ma is elborzadunk: Doberdó. Egy bátor kiscsapat a Hon […]
Matuszka Máté – Kálmán Áron: A vonal
Kovács György háborús naplója – 20. rész Közkeletű háborús toposz, hogy a harcok nem kímélik a területileg érintett polgári lakosságot sem. Galíciára különösen igaz volt ez, olvashattuk már sokszor itt is. A mai rövid részletben hősünk együttérző sorait olvashatjuk a háborús menekültek szenvedéséről. A menekülők elhagyják a falujukat. Hát bizony azon a vidéken, amerre […]
Malindovszky Ákos: A megbeszélés
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!